A héten kellően sokat tartózkodtam autóban, és valahogy úgy jött ki a lépés, hogy a hallgatott muzsikák 80%-a Goldsmith volt. Nagyon hiányzik a stílusa.
Egyébként biztos vagyok benne, hogy ha Will barátunkat jelölik a Concussion című senki által nem látott filmjéért, már mindjárt elégedett lett volna. Úgy gondolta, élete alakítása, és bedurcázott, mert más nem így látta.
emlékezetes volt az egész este, mert rock nagy formában volt, és ahogy olvastam, mindenhonnan jó visszajelzéseket kapott és nem csupán a fekete-témája miatt. az is pl hatalmas volt, amikor kiküldte a cserkészlányokat jótékonysági lóvét beszedni és rákiabált dicaprióra, hogy "hé leo, 30 millát kerestél a revenanttel, ne sajnáld a pénzt!" :D
Smith rá akart feküdni a rasszista áramlatra, csak épp rosszkor tette, nem nagyon kapott támogatást, és vízbe fúlás lett a vége. :) Tényleg "egész Hollywood" rajta röhög most.
Az jutott eszembe, amikor mozis voltam, és egy öregasszony (kellemetlen perceket szerezve a kisunokájának is, aki csitította) direkt hangosan háborgott a rajta kívül teljesen nyugodt és megértő tömegben, hogy miért nem lehet bemenni még a terembe (csúszás volt), és közben várta körbenézve, hogy majd csatlakozik hozzá mindenki. De ehelyett hangosan kiröhögték, amikor a "mikor lehet végre bemenni, hát teljesen rám melegszik a kabát" hőbörgésére a tőlem telhető maximális kedvességgel azt mondtam, hogy "akkor tessék talán levenni".
hát amikor rock azzal hasonlította össze smithék bojkottját, mintha ő bojkottálná rihanna bugyiját, ott már én égtem az egész smith család helyett. nem gondoltam volna, hogy az akadémiának van ekkora töke. aztán még jött a the martian, ahol rock és w. goldberg együttes erővel forgatták meg smithékben a kést, csak hogy még jobban fájjon. :D zseniális. jár a pacsi
:DD Minden szavaddal egyetértek. Annyit még hozzá is tennék, hogy pont akkor kezdtek el patáliázni, amikor Spike Lee életmű Oscat kapott, és az Akadémia elnöke pedig egy fekete nő. Ráadásul Lee volt az egyik vezéralakja a cirkusznak. Nyilván van igazság abban, amit mondanak, mert lehetne több fekete jelölt, csak hát tényleg szerepet sem kapnak, akkor meg, hogy jelöljék őket?
A gála vicces volt, hogy olyan fekete alkotókat szedtek elő, akik közül nem egy 25 éve nem volt Oscar-gálán. Louis Gossett, Jr., Quincy Jones, stb.
Egyébként Rock jól összefoglalta Smithék pofázását. Valószínűleg meg sem hívták volna őket, így meg mitől akartak távol maradni? :D
Én nem láttam, de eléggé visszaüt egy olyan dolog, hogy ment a pattogás, amiért idén épp mellőzték a feketéket (holott Elbán kívül talán nem is volt szóba jöhető ember - de emiatt meg nem Oscaréknál kell reklamálni, hanem a stúdióknál), arról meg valahogy megfeledkezett tapintatosan Smith, hogy az idei Oscar műsorvezetője, tehát arca, akit órákon át mindenki látott, épp egy a fehérek körében is kedvelt fekete volt. És most abba bele se menjünk, hogy két éve épp "fekete" témájú film nyert (12 év...), valószínűleg fekete íróval és biztosan fekete mellékszereplőnővel, akik szintén szobrosak lettek. Ez most épp egy ilyen év volt.
Smithszel egyébként onnantól kezdett problémám lenni, hogy elkezdte gátlástalanul futtatni azt a motyogós nyomorult, antitalentum fiát. Azért elképzelem, ahogy a teljes Smith család a motyogóssal együtt ül a tévé előtt otthon, aztán szomorkodnak, hogy nem ott vannak, de a szcientológus apuci közben könnyes szemmel azért győzködi magát, hogy milyen fasza gyerek volt a maga 15 percével. :D
Meg hát amilyen tényező ma már Smith (következő filmtervei a Bad Boys 2-3...), kicsit ezt a távolmaradós tüntetése olyan, mint amikor a bolha köhög.
Én anyagi szempontból vagyok frusztrált ha meglátom Zimmer nevét, mivel buzerálja az agyam, hogy vegyek meg mindent :) De most már erőt veszek magamon egy ideje plusz próbálom reálisan kezelni az egészet.
[előzmény: (23219) Thomas Powell, 2016-02-28 19:48:11]
Jah, ezt a minap én is kitettem, de személy szerint nyugodtabb vagyok, amíg Zimmer is ott van Junkie barátunk mellett, aki pont most bizonyította a Deadpoollal, ha nem püfölni kell valamit, akkor csúnyán elvérzik egymagában. Szerintem sincs benne semmi eredeti, csak a rutin - már a Man of Steelnél is ez volt - de ott az intenzitás megmentette az egészet, és azt érzem, hogy Zimmer már evezne más vizekre, de gondolom köti a szerződés is még egy jó darabig a franchisehoz.
Nagyon remélem, hogy Zimmer most már átadja a stafétát mondjuk ennek a Junkie XL-nek és nem járatja le magát a DC zenékkel, mert ez a mostani track már mindennek a legalja. Én imádom a palit, még a Man of Steelt is kajáltam tőle nagyon, de ez itt most tényleg kurva unalmas... Aláírom én, hogy mivel ebben is van Acélember ezért nyilván bizonyos részek maradnak a zenéből is, de ez már megint ilyen se eleje se vége csörömpölés amitől nekem már csömöröm van... Ráadásul érzem a késztetést, hogy vegyem meg a cd-t, mivel mégis csak Zimmer akiért rajongok (igaz most nem győzök szabadulni pár zenéjétől mert csak a port fogják a polcon...), plusz még valami deluxe változatban jön az album jó áron, azonban ahogy elnézem azt a kiadást 16 évesen kellett volna ilyen szarok miatt lázban égnem... Bocs ha mellé ment az írás, de most ki kellett engednem a gőzt :)
Pont azokat emelted ki a The Counselorról, amik miatt anno felfigyeltem az albumra és első ízben a szerzőre.:) A "Desert Star Septic (Credits)" nálam például olyan, mintha egy Robert Rodriguez filmhez készült volna. A minapi Pemberton maraton közben párszor újra le is pörgött. Most kevésbé tetszett, mint anno - pláne a Despereta Romantics-Dirk Gently kettőshöz képest - de alapjában véve egy kellemes beugró volt a hollywoodi filmek világába, szóval amíg az U.N.C.L.E.-höz vagy a Steve Jobshoz hasonlatos munkákkal rukkol elő, addig egy rossz szavam se lesz.
A The Game még hátravan, az Uncle-t napközben félbe kellett hagynom, de csak időszűke miatt, hamarosan folytatom is, mert egyáltalán nem rossz, sőt a betétdalok is, ritka szép módon, kifejezetten illeszkednek az egész hangulatba :)
Addigis: amiket sikerült sorra vennem, azok közül csak a The Awakening nem jött be igazán. A két legjobb persze maradt a Desperate Romantics és a Dirk Gently, ezek sokszor fognak még szólni idehaza :) az eddig nem említett, s annyira azért nem előkelőtlen helyen szereplő The Counselor albummal egyetemben. Ez utóbbiról, kinek nem ismerős (ahogy nekem sem volt), linkelek pár kedvenccé lett tételt:
2. track 5:55-ig: "The Counselor (Titles)"
www.youtube.com/watch?v=XvZN5_zS-NA#t=1m46s 20. track végig: "Desert Star Septic (Credits)"
www.youtube.com/watch?v=XvZN5_zS-NA#t=54m03s (simán jóféle Rango utánérzetem támadt tőle)
A teljes album nem ennyire markáns, de mégis több mint hallgatható, hallgatandó :)
A 17. track: "Wire To The Head" (50:52-ig) meg úgy lóg ki a sorból, hogy mégis teljesen beleillik az összképbe. Ha pedig önmagában nézzük, akkor olyan zseniális elgondolása van. Kár, hogy ennyire rövid. Van, hogy egy-egy filmzene remix verziója jóra sikerül, itt viszont alapból valami durva diszkó szerzeményt hallhatunk mix nélkül, ami nem megszokott, nem is igazán tudok rá másik példát (nem vethető össze, de valahogy abba a kategóriába tudom sorolni, mint amikor régről John Williams-től hallgatom a Heartbeeps Crimebuster track-jét, vagy Jerry Goldsmith Gremlins II.-jének a főtémáját - de mondom, tényleg nem olyan, csak mégis - talán az összképhez való kapcsolódása okán) :)
www.youtube.com/watch?v=XvZN5_zS-NA#t=47m56s
Igen, a másik variáció az lehetett volna, hogy köszönjük az információt, utánanézünk, ki él vissza a nevünkkel, és megtesszük a szükséges jogi lépéseket. :)