Pedig én a Penguins of Madagascar és a Blackwood után még bizakodtam, hogy legalább egy kellemesen szórakoztató RC zenét kapunk, ami még jobb is lehet, mint az eredetileg kiszemelt Beck score-ja, de ezek után már kezdem visszasírni utóbbit, ami nagy szó.
Eredetileg a filmeket jegyző Marc Webb Zimmerrel kívánt együtt dolgozni, de első alkalommal ugyebár ő a TDKR-el volt elfoglalva, így került a képbe Horner, akivel szintén régi vágya volt együtt dolgozni.
És ahogy alattam is írják: a második rész esetében produceri nyomás mellett (amit a színészek is szóvá tettek) a forgatókönyvet elolvasva egy kalap guanónak titulálta a filmet, ezért kiszállt. Később a filmet megnézve Zimmerék zenéjéről ugyanez volt a sommás véleménye.:)
azt mondta, hogy a sony konkrétan csak akciót akart a filmbe és a végterméket is szörnyűnek találta, így inkább kiszállt. állítása szerint a rendezővel jó viszonyt ápolt, leginkább a producerek miatt lépett ki.
Egy kérdés: Amúgy annak idején sajnos már múltidőben kell írnom, de Horner mondta le végül a Pók 2-őt mert annak idején mintha itt olvastam volna,hogy rossznak találta a filmet, és azért nem vállalta el ez igaz?
Vagy a rendező már nem akart vele dolgozni nem tudja valaki hogyan volt ez igazából?
A John Connor című tétel hallgatása közben az jutott eszembe, hogy Optimus és a T-800 egymást felsegítve másznak ki a rájuk omlott törmelék alól John hívószava felé.
Trevor Rabin saját magához mérten szépen odatette magát a Max-hez. Igaz, hozzá kell tenni, nehéz eldönteni, hogy kifejezetten előnyére válik a rövidsége, vagy szólhatott volna még tovább. Ezt még meg fogom hallgatni párszor...
Az új Terminátor muzsika meg nekem elsőre bejött, bár a terminátorságot mellőzi.
ha magyar oldalakról beszélsz, akkor felejtsd el őket, ide kell járni. külföldön a filmtracks-fórumot ajánlom, ha jó angolos vagy. aki ismeri és szereti a filmzenét, az tudja, hogy horner az önismétlésen túl, olyan szintű géniusz, akit rózsával és goldsmithszel kell egy lapon emlegetni. (még most is gyűlölök róla múlt időben beszélni, így marad a jelen)
Azt sajnálom, hogy bármerre mentem oldalakra szinte mindenki lesajnálta ezt az embert, hogy egy vén önismétlő róka lett, és már nem ér semmit.
Tény, és való,hogy az újabb filmjei már amikhez írt zenéket nem volt a régi, és tényleg sokat ismételt, de pl. a Pókember Sawing New Yorkos zenéjét mikor hallottam a moziba egyszerűen megbizseregtem annyira tetszett, és ami a legjob az egészbe gőzöm se volt,hogy Horner szerezte a zenét.
Mindegyik kiadott zenéjét meghallgattam. Ez az album mondjuk olyan 7 pontos nálam, annyira nem fogott meg, de ez a kiragadott track így magában elég kellemes.
Jaaaaj, ezer bocsánat, ne haragudj, ha megsértettelek! Thomas Powell (alias Pavlics Tamás) a Filmzene.net szerkesztője is, és azt hittem, innen hiányoltad a megemlékezést, eszembe sem jutott, hogy a Cinestarról.
Itt most nagyon elértjük egymást én csak arra voltam kíváncsi, hogy kb. mikorra várható majd a hosszabb elemzés.
A cinestar.hu oldalán nem láttam a hírt,de azt ugye közölték, hogy a fészbukra rakják a halálhíreket szóval én senkit nem akartam megsérteni...csupán csak érdeklődtem ennyi.
Ne csináld már, elég sértő ez a figyelmetlenség. Mint aki sosem látta még az oldalunkat. :)
A Facebookon a halálhír reggelén, kilenc előtt:
"Nagyon szomorú és megdöbbentő hír érkezett: életének 61. évében, repülőgép-szerencsétlenség következtében elhunyt James Horner. Természetesen rövidesen honlapunkon is meg fogunk emlékezni az egyik legközkedveltebb zeneszerzőről."
Este ugyanott:
"Felkerült rendhagyó megemlékezésünk James Hornerről, melyet hamarosan egy hosszabb lélegzetvételű anyag is követni fog."
Ezek láthatók az oldalról is a bal szélen. De a lényeg: a FB-tól tudatosan távol maradók meg láthattak egy nagy fekete In Memoriam képet az oldalon, és akik nem tudták valamiért, hogy ez kattintható, azok a frissítéseink blokkban azt is láthatták, hogy "Megemlékezés James Hornerről", ami ugyanoda vitt. Még sok dioptriával is elkerülhetetlenül észre kellett mindenkinek vennie, szóval tényleg nem értelek, mit hiányolsz. :)
Az In Memoriam tetején pedig ez áll:
"A művésznek a szakmára gyakorolt jelentőségére tekintettel, a Filmzene.net hamarosan egy hosszabb összeállítást is szentel majd életművének, melyben sorra vesszük pályája legfontosabb, legérdekesebb állomásait."
Az oldalt szenvedélyből készítjük, nem ez a munkánk, nem újságírók vagyunk, akik félrerakják a cikket, hogy megírják a váratlanabb dolgokat, hanem mindenki melózik. Tehát ilyenkor jobb híján megy egy rövid FB-poszt, hogy igen, tudunk róla, este meg valami komolyabb. Te sem mész el a munkahelyedről, hogy bocs, főnök, nekrológot kell írnom, majd jövök, és azért a hosszú írásainkat sem csak úgy kiássuk a földből készen, hanem sokszor hetekig készül a "termés".
Még egy sima albumkritika is több óra, tehát az emlegetett írás talán hetek múlva készül el. De ennek nincs is lényege, mert a gesztus a fontos, nem pedig az, hogy mikor kerül fel. Ráadásul rádiós műsort is próbálunk intézni a témában. És abban is biztos vagyok, hogy világszinten sem lesz máshol olyan anyag.
A megemlékezésemet meg minimum két órán át írtam, hogy még aznap kimehessen, holott ez nem volt betervezve aznapra érthető módon, nem tudom, mit kellett volna másképp csinálni. Főleg, hogy nem is egy sablonos biográfia-áttekintés ment ki ezúttal. És akkor lásd első mondat megint. :)
Az illetékesek ;) majd válaszolnak ez ügyben, de így látatlanban is szerintem ehhez kell egy jó nagy levegő. Hozzáteszem nem is igazán a szomorú apropója miatt, hiszen ő (függetlenül az önismétlésektől) kifejezetten termékeny, a szakmára gyakorolt hatása pedig megkerülhetetlen, s mindezt nem szabad félvállról kezelni! Olyannyira nem, hogy ilyen volumenű szerző műveit jól át kell rágni, hogy ne maradjon ki semmi a munkásságából. Így egyelőre az oldalon lévő megemlékezés elegendő, s ott is jelezve van, hogy lesz hosszabb írás, amit szerintem nincs ember itt, aki ne várna.
Az elhunytakról - akármilyen tragikusan is távoztak - mindig a Facebookon emlékezünk meg pár (vagy annál valamivel több) sorban. És noha szívem szerint szívesen szentelnék neki egy cikket, nem vagyok annyira jártas a munkásságában, hogy az egy érdemeinek megfelelő nekrológ legyen. Mivel Hornernek volt pár befejezett munkája, amik még nem érkeztek el hozzánk, ezért vélhetően valamelyik filmzenei cikkemben (amik 3 havonta érkeznek) kitárgyalom utolsó filmzenéinek az egyikét. Ez vélhetóen a Southpaw lesz majd.
Tulajdonképpen igen, nálam is ők élveznek olyan fajta prioritást, ha meglátom, hogy van művük, akkor azt elsőként hallgatom meg a meghallgatandónak besoroltak közül.
Még Zimmer is ilyen, bármennyire is felelős a "panelizálódás" miatt, valamint Silvestri ugyan ügyesebben tud megújulni, mint Horner tudott, de tőle mégis kevesebbet szedtem elő a mai zenéi közül. Régen valahogy kreatívabb volt, és az akkori munkáiból többet is hallgattam, és szeretek most is, mint a szerencsétlenül távozott kollégájától. A kollégák meg persze ne üljenek repülőre, de azért azt tudni kell (én is csak most olvastam nemrég), hogy Horner a zeneszerzés mellett második szenvedélyeként 17 éves kora óta repült.
Elküldve: 2015-06-30 09:05:44, 
