james newton howard "nightcrawler"-je egy teljesen középszerű, különösebb megerőltetést nélkülöző, helyenként kicsit álmos, kicsit meditatív zene. sem a feszültség, sem az akció nem túl erős, témákat tekintve is óvatos. nem igazán jönnék rá, hogy az ő munkája, ha ismeretlenül hallgattam volna végig. olyan, mintha a "the tourist" második részének zenéje lenne. 10/6
bevallom őszintén, sokkal jobban tartanék attól, ha ehhez az "in the heart of the sea"-hez horner vagy zimmer írná a zenét. előbbinél nem érzem azt a túlduzzadó erőt, ami mondjuk a pókemberes ki tudja hanyadik újjászületésekor tettenérhető volt, utóbbi pedig pont kap annyi feladatot, amitől már minden műfaj minden zenéje lassan ugyanolyan lesz. banos nagyzenekari tudását nem kell bemutatni, egész biztos vagyok benne, hogy erős, jól meghangszerelt és témagazdag művet fog szerezni hozzá (főleg, hogy a 2014-es felkérései különösebben nem terhelték le). az borzolná a kedélyeket, ha mondjuk lorne balfe vagy djawadi nevét látnám meg a stáblistán - és hát amíg a filmet be nem mutatják, én nem tartom kizártnak, hogy egyszer csak bejelentsék: márpedig djawadi lesz a zeneszerző, aki négy és fél hét alatt fog összerakni 145 percnyi zenét, tizennyolc kiegészítő zeneszerzővel.
velázquez egyértelműen eddigi legrosszabb munkája a "hercules", és kiindulva abból, hogy akármelyik ismeretlen akció- vagy kalandzenéjében több a bonyolultság, mint ebben, egyáltalán nem tartom kizártnak, hogy volt egy irányadó zene, aminek megfelelően kellett komponálnia, ő pedig tisztességgel szó szerint legyártotta, amit kértek tőle. egyszerűen annyira béna és amatőr, hogy tényleg csak produceri fogásról lehet benne szó. majdnem minden zenéjét ismerem velázqueznek, egyik kedvenc spanyol komponistám, és ez a "hercules" olyan szinten összehasonlíthatatlan a többi munkájához képest, ami nálam kizárja azt, hogy ő nem tudott volna megbirkózni a feladattal.
még csak 2 és fél percnél járok, de muszáj volt beírjam hogy most mentem ki pzs-ért, mert minden létező testnyílásomból patakokban ömlik a könny :D:D:D:D:D:D:D:DD:D:D:D::D:D:D:DD::DD:D:D:D:D:D:
ez a kutya zseniális :D:D:D:D:D:D:D:D:D:D:D
Szóval nem voltam SW-fan, de amikor az országos premier előtt láthattam egy-két nappal a többi mozissal az új trilógia egyik darabját, nagyon irigyelt az egyik ilyen jómunkásember, aki odajött érdeklődni, milyen események lesznek aznap este premieren. Kérdezte, hogy milyen volt a film, és mikor mondtam, hogy nem tudom, meló után néztem, aztán elaludtam rajta, keményen levegő után kapkodott. "
miután ő is megnézte, rájött hogy nem csak a meló miatt kómáztál be :D
reménykedjünk, hogy az újabb trilógia, újabb ilyen őrültek születését fogja kezdeményezni :D
Azt röhögtem, hogy valamelyik oldalon már azon vitáztak az őrültek, hogy a mittoménmelyik űrhajó vajon képes-e leszállni az akármilyen módon, technikailag képes-e megoldani. Mármint nem az, hogy a valóságban, hanem hogy a Star Warson belül. Kábé mintha azon vitáznál, hogy orvosilag túlélhette-e Piroska farkasa, hogy köveket varrtak a hasába.
Megboldogult mozis koromban az egyik Star Wars rajongói klubban, akiknek volt időnként ott rendezvényük, tag volt egy hiányos fogazatú, szakállas nő, aki azért növesztette, hogy hasonlítson Qui-Gon Jinnre.
Meg valamelyik új Star Wars premierje előtt, amikor beöltözve bohóckodtak (volt a mozi előterében látványos fénykardpárbaj is meg minden - értsd: két nyomorult csattogtatta a nevetséges műanyag fénykardját, mint az oviban, a többi fogyatékos meg körbeállta őket, talán még szurkoltak is nekik), szóval odajött hozzám ebből a nonhumanoid létformából egy, és megkérdezte, hogy "bocsi, nem láttad erre bemenni Amidalát?" Azt sem tudtam, ki a tökömre gondol. :D
Meg volt egy másik marha, szintén ezen a rendezvényen, ilyen mama kedvence fejjel, őszibarackszőr bajusszal (ez az első növesztés, amit nem mer levágni még), akire azt hittem, hentesnek öltözött, mert ilyen fehér, krepp-papírszerű göncben mászkált, olyan barna övvel, hogy a kutyámra szégyellném rárakni nyakörvnek, de aztán mondták, hogy ő meg jedi, talán Luke.
Szóval nem voltam SW-fan, de amikor az országos premier előtt láthattam egy-két nappal a többi mozissal az új trilógia egyik darabját, nagyon irigyelt az egyik ilyen jómunkásember, aki odajött érdeklődni, milyen események lesznek aznap este premieren. Kérdezte, hogy milyen volt a film, és mikor mondtam, hogy nem tudom, meló után néztem, aztán elaludtam rajta, keményen levegő után kapkodott.
Na, nosztalgia OFF. :DDDD
mindenhol szapulják ezt az új 3 ágú fénykardot, pedig annyira májer, hogy csak a kinézete miatt majdnem megszakítottam a 2 éve tartó trailer-kerülésemet. de nem, nem szabad! :D
Outlander - Geoff Zanelli
Semmi extra, jól összerakott mv-s zene majdhogynem maximális kiszámíthatósággal. 10/7
The November Man - Marco Beltrami
Ez egész kellemes kis darab volt, amolyan tuti 10/7-es.
The Giver - Marco Beltrami
Az előbbihez hasonlóan erről is volt már szó a fórumon, de én csak most jutottam el odáig, hogy meghallgassam. Eleinte hezitáltam hogy 10/8 vagy 10/9, de végül utóbbi mellett tettem le a voksot, mert jónéhány olyan tétel volt, amit zseniálisan készített el. A receptúra nem új, amivel dolgozik, de az év egyik igen kellemes meglepetése volt számomra.
Automata - Zacarías M. de la Riva
Tipikus esete a no name ember is tud jót készíteni elméletnek. 10/8
[előzmény: (21868) Thomas Powell, 2014-11-29 01:36:13]
Zimmerék nem vártak sokáig az Interstellar complete verziójával, ami érdemben igazán csak a dokkolós jelenet és az azt megelőző taktusokkal járult hozzá az élményhez, amin nem oszt, nem szoroz.
Ottman legutóbbi X-Menjének bővített változata viszont bizonyos mértékben csalódás. Túl sok érdemi újdonság nincsen rajta, ami meg lehetett volna (például a főcím filmben elhangzó, hosszabb verziója) az meg nem került rá. Maradok az eredetinél inkább, amíg ki nem jön ebből is egy teljes változat.
Iglesias Exodusának pár megoldására felkaptam ugyan a fejem, de semmit se tudnék belőle azóta felidézni. 6/10
Murray Gold tavalyi, két ünnepi Doctor Who epizódjához kiadott albuma értelemszerűen nem tartalmaz annyi újdonságot, mint egy évadnyi zenéje, de most is akadnak rajta olyan nagyzenekari csörték ("Never tell me the rules") amik mögött nem egy film elbújhat. 7/10
Lorne Balfe Pingvinjei pedig kifejezetten kellemes, bigband-es, de az eredetiséget nélkülöző háttérzenét szolgáltattak. A főtéma - amiben ott van James Dooley a még 2005-ben a röpképtelen szárnyasokhoz megalkotott motívuma - kifejezetten szórakoztató. Maga a zene helyenként Jackman X-Menjét éppúgy megidézi, mint John Barry klasszikus James Bond zenéit, nyakon öntve John Powell bolondosságával, a számcímek (két kivételtől eltekintve) pedig a pingvinek latin neveit viselik (a la Batman Begins)... Mondom. Semmi eredeti, de kellemes háttérzene. 7/10
Még nem hallottam, de szemezgetek vele kritikaként, mint aktualitás.
Egyébként milyen menő már, hogy saját kiadója van (Howe Records), szóval az ő esetében nem lesz kiadatlan műve. :)
Elég szomorú, ha ilyen előfordulhat. (Persze még mindig feltételezésekben tapogatózva). De ez egy szomorú státusz. Mármint filmzeneszerzőnek lenni.
A legtöbb esetben, - ha a költségvetést csökkenteni kell, ha valakinek nem tetszik valami egy filmben - itt kezdenek el babrálni és az esetek többségében nem lesz jó a végeredmény.