Sokakkal ellentétben én élveztem Clooney Műkincsvadászok moziját, noha tényleg nem egy kiemelkedő darab, pláne ha a színész-rendező mívesebb munkáihoz hasonlítjuk. Desplat régi vágású zenéje viszont sokat dob a film nosztalgikus hangulatán (slussz poén, hogy a komponista egy kisebb szerepben fel is tűnik a filmben). 7/10, de talán megy még ez feljebb is.
Nálam utoljára ilyen bűnös élvezet a Cold Light and Day volt Lucas Vidal-tól, valamint a szintén Anderson féle The Three Musketeers aláfestése. Egyszer még azért lepörög, mert volt pár értékelhető pontja.
Ez a Pompeii tipikus Paul W.S. Anderson film (4/10), és Clinton Shorter zenéje se sokkal jobb, amolyan tipikus, nem rossz, de nem is jó háttérzene. 6/10
idő hiányában még csak félig-meddig hallgattam meg, de már az alapján 2014 top10. ahogy észrevettem rc hangzás van vegyítve kórussal, jó dallamokkal és egy fasza főtémával.
Aki szeretné, hogy filmzenei szempontból jól induljon 2014, annak erősen ajánlom David Newman Tarzan-ját. Szerintem kifejezetten elég magasra tette a mércét. Talán nincs benne igazán markánsan kiemelkedő pont, ellenben végig színes, tartalmas, lendületes, változatos, épp ezért viszont talán az egész album egy kiemelkedő pont.
A James Bond-os hajlítgatáson túl a videó legkifejezőbb momentuma a legvégén lévő első szöveg az énekestől: "Nagyon szépen köszönöm". Eddig azt hittem, hogy ilyen koncerteken csak a közönség gondolja úgy, hogy őt kell tapsolni (függetlenül attól, hogy a produkció jó volt-e vagy sem). Errefel most, amikor a darab olyan, amilyen, pluszban megkapjuk azt is, hogy maga az énekes is elhiszi, hogy neki szól. Hm, fura... Egyébként ami nem hajlik, az törik, márpedig ha némelyikünk nem hajlik ez után, amit az előadó művel, akkor bizony mi törünk bele :)
Tulajdonképpen nem is értem, hogy valójában hol lehet a probléma. Az előadók azért nyilván dolgoztak vele, de munka közben/után meg rámondták, hogy ez jó lesz? Koncerten pedig látják, hogy befizettek rá, tapsolnak. Akik meg itt-ott írnak róluk, például mi, minket gondolnak úgy, hogy a hozzá nem értők, így aztán ránk hagyják, hagy mondjuk a magunkét? Oké, rendben, én például nem értek hozzá, így nem is mérvadó, de: szimplán csak nagyon nem tetszik :)
lehet ezt úgy is művelni, ahogy mondjuk aguilera csinálja. de többnyire az ilyen hajligatásoknak és figurázásoknak az az oka hogy nem tud kitartani erősen egy hangot. szal gáz, ja.
[előzmény: (21251) Thomas Powell, 2014-02-19 00:32:19]
Csak szerintem szar ez a "minden hangot hajlítsunk, cifrázzunk, mert attól tűnünk igazi énekesnek" típusú hülye gyerek, ahogy egyéniséget próbál belevinni egy dalba, ami a rossz hangszerelésnek is köszönhetően a zseniális eredetihez képest majdhogynem teljesen felismerhetetlen?
Telt ház volt. Evészet ivászat a koncerten (legalábbis körülöttem előadás alatt) nem.
Az ülve vezénylést nem hibának róttam fel, pláne, hogy Morricone felkonferálásánál mondták, hogy a szerző elnézésünket kéri, hogy csak így fogja tudni vezetni a zenekart.
Morricone esetében nem zavart, hogy a legismertebbeket játszották, mert őt különösebben egyébként sem szoktam hallgatni, illetve neki szinte mindig csak a főtémái jönnek be, azok mondjuk azért eléggé :) És mondom, a Nevem Senki, Pár dollár..., Egy zseni... így is kimaradt.
Beszélgetés a nézőtéren:
Kezdődik a Profi, a ...vadnyugat zenéje, erre mindenki kimondja félhangosan a kivetítőn is olvasható film címét, jelezve örömét, hogy ez következik, majd azt látni, hogy bár nincs engedélyezve, de rengetegen kék-fehér fényt lóbálnak "régmúlt idők" öngyújtói helyett, hogy a telefonjuk memóriáján tudhassák az ilyen messziről szabad szemmel is láthatatlan eseményt.
Az lepett csak meg (jó, mondjuk ezt sem ismertem, pedig nyilván kellene), hogy mikor kiírják: A szicíliaiak klánja, akkor valahonnan hátulról hallom, hogy "Ez apu kedvence". Tényleg egész jó volt a játszott szám, a Shadows zenéire emlékeztetett (gondolom, ez is a legismertebb főtéma belőle):
http://www.youtube.com/watch?v=GwmdscZNTQU
Az előző Morricone-koncerten, vagy tíz éve, többen is voltunk a szerkesztők közül, itt már nem tettük tiszteletünket. Az a koncert nagyon tetszett (leszámítva a beszabályozásra váró pofázókat mellettem, de azt megoldottam, viszont azt nem értettem, a pattogatott kukorica zabálása meg a sör hogy fér össze egy koncerttel), most viszont már hidegen hagyott a téma előre, mert sejtettem, hogy a legismertebb témái lesznek, azokat viszont már annyira ismerem és annyira alapok, hogy számomra már unalmasak (ugyanez a bajom az összes hazai filmzenei koncerttel, még ha abszolút meg is értem, hogy mondjuk Az órák vagy a The Straight Story zenéje miatt senki nem menne el ezekre, Star Wars és társai kellenek). Ez persze csak olyasmi, hogy bármennyire is tízpontos A rettenthetetlen zenéje vagy hatásos a film alatt A szikláé, ma már nem hallgatom egyiket sem. Ezek a legismertebb, általam ma már nem hallgatott, ám attól persze még kétségkívül részemről alapnak tartott témákra épülő filmzenei koncertek már túlzottan kívül esnek az érdeklődési körömön. :)
A ráadásban ugyanazokat lejátszani szerintem kínos, de mintha már az előző koncert is valami újrázással zárult volna, bár ebben nem vagyok biztos.
A Maddalena-zene nagyon jó, a Here... meg az egyik kedvencem tőle, a Joan Baez-verzióban is.
Ez az ülve vezénylés érthetőnek, mégis elég furcsának tűnik elképzelve, bár én sztem meg sem érem majd a 85-öt, vagy ha igen, a vécére is csak segítséggel tudok majd kimenni, a maestro meg járja a világot koncertezve ennyi idősen. :)
Mennyien voltak különben? Nem számra, telítettségre. :)
Tíz éve telt ház körüli lehetett, azt hiszem.
Bementünk, bejöttek, zenéltek, hallgattuk, kimentek, kimentünk. Kb. ennyi volt az Ennio Morricone koncert :(
Zeneileg számomra kifogástalan volt, és a nagy stadionban most nem veszett el a hang annyira, mint amilyenre a BDZ előadására emlékszem ugyanott korábbról. És akkor itt vége a pozitívumnak, de hozzátéve persze, hogy elképzelhetőnek tartom, esetleg azt akarták a szervezők, hogy Morricone zenei életútjának ez a kb. 2 órás előadásán a zene magáért kell, hogy beszéljen. A negatívumok nagy része viszont pont a program szervezéséből és összeállításából adódik.
Az előadás kb. 10-15 perces késéssel kezdődik. Igazából ekkora tömegnél nem zavart, szinte el is fogadható. Végre kezdődik. Van két nagy kivetítő a színpad két oldalán, amire az est karmesteréről készült életrajzi interjús dokumentumfilmet vetítenek. A film nincs szinkronizálva, narrálva, nem is baj, hallani Ennio eredeti hangját. Felirat azonban van. Nyilván az én hibám, hogy nagyon messze, "olcsó" helyen ültem, így ebbe a jegyárba már nem fért bele, de lényeg, hogy a betűk a lehető legkisebb méretűek. Az est ezen része csak az elöl ülőknek szólt. Rajtam kívül még sokan mások (a teljes csarnok legnagyobb százaléka, az olaszt értők kivételével) kimaradt abból az élményből, amit ez a bevezető adni kívánt, ha kívánt egyáltalán bármit is.
Morricone bejön, taps, kezdődik a zenei rész. A zenei részek olyan koncepcióval jönnek egymás után, hogy jajj legyen ez is, oké, megvan, most a másik, harmadik ... megvan, oké, ezt is hallotta a közönség ... még a másikból is játszunk, de gyorsan, haladjunk ám, sok műve van Morricone-nak.
A koncert szünet nélkül ment le, illetve kb. 5-7 blokk volt, tényleg rövid tapsokkal elválasztva, valamint minden blokkban kb. 4-5 film zenéjét adták elő, esetenként egy adott filmből több tétel is elhangzott.
Szervezésileg nézve az igazi katasztrófa:
Rendelkezésre áll két nagy kivetítő. Most nem adnak a filmből jeleneteket. Hurrá! Nem zavar. Viszont ekkora minimalista hozzáállást még életemben nem láttam. A játszott mű tétel címét kiírják, alá olvashatatlanul kicsiben, hogy melyik filmből való. És ami a leginkább zavart, hogy volt, amikor a track címe magyarul volt írva, volt amikor angolul, és nem értettem, hogy milyen szisztéma alapján. A film címe még csak-csak: magyar, ha van magyar címe, eredeti, ha nincs. Ám az, mikor a nagy monitorokon szimplán ezt lehet olvasni: SZEGÉNYSÉG, alatta pedig kis betűkkel, hogy A film: Volt egyszer egy Amerika, akkor hát, ez valóban szegénység. Pff... Mi baj volt az eredeti track címmel? Hm.
Az előadott első blokk után végre a zenekar egyik tagja mögött elhelyezett kamera képét rátették a két nagy képernyőre. Morriconét vette, amint integetett felé (felénk), végre láthattuk mi is, akik messze voltunk tőle. Kialszanak a lámpák, újabb blokk kezdődik, a videó képe átvált megint feketére, és kiírásokra. Azt hittem pedig, hogy innentől kezdve lesz majd a mester munka közben is látható, vagy netán a zenekart kamerázó felvételek. De nem, ehelyett csak minden blokk között nagyjából 1 percig se láthattuk Ennio integetéseit.
Végre egy előadás, ahol nincs showműsor, de kérem, itt semmi sem lett volna, ha nincs hangja a zenekarnak...
Az összeállítás negatívuma meg lehet, hogy csak a személyes kedvenceim hiánya miatt van, nem tudom, de színesebb is lehetett volna a repertoár, pláne meg vidámabb, két nagyon kedvenc vidám téma szépen ki is maradt, a koncert után itthon be is pótoltam:
Egy zseni, két haver, egy balek
http://www.youtube.com/watch?v=E2UOXHQiCcE Nevem Senki
http://www.youtube.com/watch?v=H4Iw3Q8JdP4 De ha már annyira nem akartak vidámkodni, legalább a Pár dollárral többért mehetett volna a Volt egyszer... és a kivetítőn vesszők nélkül olvasható A Jó A Rossz És a Csúf mellé:
http://www.youtube.com/watch?v=mLXQltR7vUQ A legjobban meg az fájt, hogy ez nem volt:
http://www.youtube.com/watch?v=vp420cZZ0c4 A ráadásban ugyanazt a három zenét játszották újra, amit az est folyamán itt-ott (A Profi, A Jó, A Rossz..., A misszió), de ajj már, ezzel kellett volna elköszönniük.
Sebaj, lényeg, hogy találkoztam olyan szerzeménnyel is, amit eddig nem ismertem, (lehet, hogy csak emiatt van, de) nekem ez lett a koncert fénypontja (hiába, hogy annyira hibátlan, életerős lendülettel adták elő a western muzsikákat):
http://www.youtube.com/watch?v=wDNmCpqbSLQ
Ez a koncert csak le lett zavarva, aztán kész, nem lehet érteni, hogy a közönség miért volt jelen, vagy jelentett-e egyáltalán az előadóknak valamit is, hogy ott voltunk. Bár mondjuk legalább el tudom mondani, hogy mégiscsak ott voltam egy Ennio Morricone koncerten, melyet ha ülve is, de ő maga vezényelt :)
Egyébként a kinti várakozás ideje alatti jegyüzérek (vagy mik) szaladgálásainál is illett volna a hangszórókat kintre fordítani, hogy már akkor hallgathassunk egy kis odaillő aláfestést :)
http://www.youtube.com/watch?v=s_gp-Oa6jdY
Edgar Wright az imént kotyogta el, hogy az Ant-Man zenéjét Steven Price szerzi majd. A Gravity és a The World's End alapján én ennek csak örülni tudok, mert ezeknek zeneileg kifejezetten egyedi a stílusa, és állítólag a film se lesz hétköznapi.
igényes és dallamos is, de nekem nagyon őrlángon pislákolt. mondjuk nem tudom láttad-e azt a szemetet. mert olyan "filmhez" ilyen zenét írni már automatice oscart ér.
[előzmény: (21241) Bíró Zsolt, 2014-02-13 19:19:28]
Mindegy, mire utaltál, mert nem fogok velük próbálkozni. :D
Hát nem tudom, szerintem előbb készülhettek a trailerhez illő zenék, csak aztán jött - de minek? -, hogy ebből akár album hosszúságút is össze lehetne állítani. Most meg már párhuzamosan megy az egész.
Köszi a javokat. Viccesen hangozhat, de a "majdnem-március-lett-belőle" ellenére kapkodás volt, aztán becsúszott. :)
Szívesen. :)
A fenébe, Attli Örvarssont valamilyen módon fel kellett volna tüntetnem. Épp a 2013-as dolgokat hallgatom mostantól újra, mármint azokat, amelyek nem lettek listások, hogy mi az, amit még meg fogok évekkel később is hallgatni, és a Mortal meg a Hansel is egész jó, főleg az első igényes, és nem is mondanám zavaróan zimmeresnek.
rengeteg az átfedés mindhármótok listája és az én listám között, tehát hasonló az ízlésünk:D
aminek külön örülök hogy mindenki jó helyre sorolta a thor 2-t.
a top10es listákban újat nem láttam, de a meglepetések közt és az év számai között úgy néztem bőven akad számomra felfedezni való, úgyhogy mint minden év végén(?:D), most is köszi az értékeléseket!:)
Nem arra akartam utalni, hogy ne próbálkozz, hanem szerintem nem így, ilyen tömény szinten, bár van, hogy egyetlen track is elég tömény :D
Ezek szerintem korábban is a "NEM előzeteszenék" kategóriájába tartoztak, csak éppen egy-egy számot kiragadtak albumokról felhasználásuk miatt.
A Jurassic Park előzetesében a két zenét viszonylag jól elválasztja a T-Rex ordítása. De példának az 1:38-1:45-ig tartó része miatt tettem be, ott elég hatásos: Lex sikolt, Tim sikolt és rávágja az ajtót a raptorra, így betűk vágódnak be, a terepjáró jön felénk, a földbe ütközik, mire szétrepül a budi Gennaro körül, majd még látjuk egy raptor körmeit, ami zenére járja az ütemet. Az ilyen cselekménysorozatra, mozdulatokra, vágásokra értettem, hogy értelmet kap a zene, most függetlenül attól, hogy illik-e az előtte lévő Williams-téma után.
Egyébként a Jurassic Park régi előzeteseibe meg Hans Zimmer Burn It All-ja került be a Backdraft-ból
http://www.youtube.com/watch?v=Bim7RtKXv90
A 12 Rounds nem rossz film, azt tudom, hogy tetszett, bár csak sima akciófilm, illetve valamelyest nyilván felejthető, mert nem sokmindenre emlékszem már belőle :D
A 2013-as összegzéseiteket még nem olvastam el, csak átfutottam. Nem kötekedés akar lenni, de annyi észrevételem lenne, hogy nálad "Az év legjobb betétdalai:" között a "9. Muse: „Follow Me - Instrumental” (World War Z)" bekezdéshez nem jó kép van csatolva, illetve László írására kattintva felül a böngésző azt írja, hogy 2012-es összesítés.
Hát én sem értem, miért próbálkozok mindig, de most már igyekszem kerülni a trailerzenéket.
A szükségzene jó fogalom. :)
Az Illusons nálam a kivétel. Azon jobb dalok vannak (az Aura a kedvenc), viszont egyben az sem igazán hallgatható végig. De az legalább vmilyen szinten érdekes.
A linkelt előzetesekbe mindbe beletekertem, és alattuk tényleg hatásos ez a stílus, ez tény. Viszont ezek a kiadott cuccok NEM előzeteszenék. Volt olyan is régebben, de ma már sztem az olyan album a ritkább. Csak épp önálló albumon sem tudnak elvonatkoztatni ugyanattól a stílustól.
A Jurassic Park-os zene elég béna a Williams-téma után...
Desplat-tól a The Monuments Men egyelőre csak kisujjgyakorlatnak tűnik, a szerző is visszafogta a rá jellemző stílusát, és inkább tiszteleg a klasszikusok előtt, de ez a főhajtás igazán nosztalgikus, simán elmenne akármelyik klasszikus háborús film aláfestésének. Nem rossz, nem rossz (7/10), de én már külön is hallani akarom a The Grand Budapest Hotel-t.