hasonlóan érzek a zenével kapcsolatban én is. talán azért is lett kicsit kevés ez a score mert a film se lett túl erős. legalábbis az eddigi kritikák igencsak lehúzták. pedig egy jó könyv és egy jó téma volt az alapanyag...
"de mégis a klasszikus stílusa olyan megnyugtatóan hatott az elmémre (pláne egy Ender's Game féle panel zene után:)), mintha egy fárasztó nap után beesnék a meleg, biztonságot nyújtó ágyba"
kár hogy mai filmzene-világban már ez önmagában értéket képvisel, de valóban így van, hogy amikor tényleg vmi 100%osan szimfonikusat hallunk akkor alapjáraton magasabbra értékeljük. nálam ettől függetlenül is egyelőre erős közepes. 10/6
A The Book Thief nem fog felsorakozni Williams halhatatlan muzsikái közé, de mégis a klasszikus stílusa olyan megnyugtatóan hatott az elmémre (pláne egy Ender's Game féle panel zene után:)), mintha egy fárasztó nap után beesnék a meleg, biztonságot nyújtó ágyba. (Nem a legjobb hasonlat, de hajnal 10-kor nem jutott jobb az eszembe.:)) 7/10 simán mehet rá.
A Végjáték lényegesen jobb lett, mint amire számítottam, de 7/10-nél többet nem ér. Pista zenéje a képek alatt 6-os, és a nyilvánvaló lopások ellenére is helyenként hozzátud adni a képekhez, nem is keveset. Külön hallgatva viszont már csak 5/10.
Ahányszor belehallgatok a FarCry 3-ba és felcsendülnek a cintányérok az elektronikusan jól felturbózott taktusok mellett annyiszor érzem azt, hogy Tyler hangosan kiabálna, hogy én még félig filmekben is ott vagyok azért:) Cliff Martineznek már lehet hogy nem számít annyira a negyedik rész kapcsán.
Megnézve a Captain Philips-et (8/10) Jackman zenéjével nem volt különösebb baj, olyan 6-7/10 film alatt, de azért egyszer még lepörög. Jackman ugyan semmi eredetit nem tud hozni, de egy bizonyos minőségen belül dolgozik és ez is bele tartozik. Film alatt azért volt pár olyan pillanat, amikor eszembe jutott, hogy Powell ebből a stílusból is mennyivel intelligensebb, maradandóbb zenét tudott volna kihozni, de nem panaszkodom, mert passzolt a látottakhoz.
A közreműködő személyek számától függetlenül egyébként nem rossz. Szerintem csupán egy baja van, mégpedig az, hogy erősen "Unused track From The Thin Red Line"-szaga van.
és ehhez kellett neki wallfisch. ehhez.
a windows hangrögzítővel még én is képes vagyok így összekeverni a time-ot és a home-ot.
nagyon merem remélni hogy lesz egy albumnyi zene az akadémiának ami elérhetővé válik számunkra is. MIVEL több forrásból olvastam hogy hatalmas oscar-esélyes a score.
Igazán csak most vetettem bele magam a 2013-as zenékbe, és "az év legjobb trackjei nem olyan jó albumokról" listám élén jelenleg ez áll. Nem is tudom kihez-mihez hasonlítani, annyira egyéni:
Ashton Kutcher pofátlanul jól játszik a "Jobs"-ban. Azt nem tudom mennyit sikerült magáról a "forradalmárról" el lesnie, de jól csinálja. John Debney munkáját végighallgatva, nem éreztem azt hogy kevés volt, szerintem a maximumot hozta ki ebből.
Húúú, ezt a Youth Lagoont nekem találták ki, ezt az álmos skandináv beütést nagyon csípem. Most nézem, hogy nem is zenekar, hanem egyetlen amerikai fickó.
http://www.youtube.com/watch?v=CNyNyaALqAI
[előzmény: (21015) Bíró Zsolt, 2013-11-04 18:40:12]
Átpörgettem nemrég ezt a magyar "Sherlock-filmet", és azt kell, hogy mondjam: bizonyos körülmények között erre akár azt is mondanám, hogy egész jó. Értsd: 1987-ben, tízéves koromban.
:))
Az albumot meg fogom hallgatni, de ezen trackek alapján nem hinném, hogy toplistás lesz. :)
A második kettő még csak-csak érdekes, de hát az első az még nálam is az a frusztráló kategória, amit írtál.
Köszi.
Hallgatom a Gru 2 soundtrackjét (a se íze, se bűze betétdalokon vagyok épp túl), és el nem tudom képzelni, hogy Pharrel Williams minek kell az újabb Pókhoz. Ha az lenne, hogy valami betétdal is születik, na de a score-nál mit nem tudnak maguk közt megoldani Zimmerék?
[előzmény: (21004) Thomas Powell, 2013-11-02 09:56:34]
Nahát, van itt egy egészen jópofa kis játék muzsika. Helyenként mókás, helyenként jó értelemben véve frusztráló, és nem kevés relaxáló hangulatú momentuma is akad.
Ha összegezve jellemezném Morusque - Tetrobot and Co. albumát, akkor azt mondanám (elnézést, de ennél jobban nem tudom leírni), hogy az a fajta zene, amilyeneket a többnyire ismeretlen szerzőktől Bíró Zsolt előszeretettel szokott ajánlani figyelmünkbe.
Elküldve: 2013-11-10 16:25:24, 
