Döbbentesen ugyanaz a két szám. De annyira, hogy amikor a világfalusat először hallottam, megnéztem a utóbbi borítóján, hogy nem az Air száma-e. De nem.
Azért csúnya dolog ez, mert amúgy egy hazai filmzenei viszonylatban elég igényes, Deep Forest-es aláfestésről van szó.
Nem különösebben vagyok oda a flamencóért, de ennek a spanyol gitárosnak az albuma elég jó lett. Szerencsére nem csak egyetlen gitár a hangszer, így mindegyik dal szerethető és fülbemászó, némelyiknél John Powell egyes tételei ugrottak be az ilyen jellegű zenéiből (persze tudom, hogy JP-nek már a születése is későbbre datálódik, mint a flamencóé, de akkor is :).
10/8
Nem láttam valamiért, pedig naphosszat a gép előtt ülök, és a FB is reggeltől estig megy. A CineStar-on fenn van másik elérhetőségem, ha a közösségi hálón esetleg a továbbiakban sem menne.
Én nagyon szerettem a filmjeit. Szinte rosszat nem is tudnék mondani.
A filmjei zenéje inkább csak illet a moziaihoz, főleg 2000 után, de azért egyben volt az egész. (Igaz, külön nem igazán hallgattam TS-filmhez készült score-t.)
Nálam a filmjei:
2010 Unstoppable - 10/8,5
2009 The Taking of Pelham 1 2 3 - 10/7
2006 Deja Vu - 10/8
2005 Domino - 10/7
2004 Man on Fire - 10/8,5
2001 Spy Game - 10/9,5
1998 Enemy of the State - 10/9
1996 The Fan - 10/7
1995 Crimson Tide - 10/9,5
1993 True Romance - 10/10
1991 The Last Boy Scout - 10/10
1990 Days of Thunder - 10/8
1990/I Revenge - 10/10
1987 Beverly Hills Cop II - 10/7
1986 Top Gun - 10/7
1983 - The Hunger - Nem láttam
Szóval, nálam szinte minden filmje a nagyon jó kategóriába esett. Az egyik legjobb Hollywood-i rendező volt szerintem. Olyan filmjeit is imádtam, amiről mások nem is hallottak, pl. a Revans.
Nagy kár érte, nyugodjék békében!
A beillesztett részletet én is nagyon szeretem, talán az egyetlen TS-filmhez készült score, amit néha hallgatok mégis csak.
R.I.P.
A filmzenés összefoglalását a pályafutásának nagyon várom, remélem a filmekre is szépen kitértek, nem csak a zenékre. (Bár szerintem így tervezitek! Előre is köszi!)
u.i.: Bocs, h nem annyira filmzenés a hozzászólásom.
[előzmény: (19845) Thomas Powell, 2012-08-20 18:13:25]
Nálam 10/7 a zene, de ami nagy pozitívum, hogy ugyanolyan színvonalú, mint az előző rész zenéje.
Az elmúlt időszakban, mint folytatás zene csalódtan a TDKR-ban, mert Zimmer ennél többet is tud, illetve a JNH-féle Bourne sem tetszett.
Tony Scottról amolyan emlékként majd készül egy összefoglaló írás filmjeiről, illetve a HGW-vel való kollaborációjáról.
A durva, hogy két hét alatt két ismertebb ember vesztett Hollywood, hiszen Hamlisch is nemrég húnyt el.
Viszont Scott esete előtt értetlenül állok, mert kicsit fura tőlem egy ilyen vég egy ilyen kaliberű embertől.
Én szerintem idáig az év legjobb akció zenéje az Expendables 2. Most nem azért mert Tyler vagy ilyesmi, hanem tök jó hogy feltűnik benne az előző rész főtémája de mégis van jó pár újítás benne.
Az különösen tetszik hogy egy tracken belül több ritmusváltás van.
Ja és hogy végre nem ez az elfajzott, idegbeteg elektronikus kattogások és PC-vel generált dobhangok vannak benne (mint pl. az új Batmen-be vagy az új Bourne-ba) hanem valódi hangszer és zenekar !!! Ha van is benne egy kis elektronikus rész az baromi jól össze van kombinálva a zenekarral de mégsem nyomja el.
A "Making an Entrance" track meg aztán teljesen kikészített persze jó értelemben. Az 1:25 - 2:23 tartó résszel nem tudok betelni már napok óta. Az az egy perces rész az zeneileg annyira tökéletes, olyan dinamikája van hogy nem tudom szavakkal leírni....
Ennyi lett volna az áradozásom, aki még nem hallgatta meg az tegyen egy próbát szerintem.
Ugyan Tony Scott nem tartozott a kedvenc rendezőim közé, de a sokktól még mindig nem tértem magamhoz. Egyik titkos kedvencem tőle a részben nálunk forgatott Kémjátszma, amiben a már állandó munkatársává avanzsált Harry Gregson-Williams egy csodálatos visszatérő főtémát alkotott. Az alábbi szám szerintem remekül összefoglalja a rendező filmjeinek legfőbb stílusjegyeit.
jó lett a tdkr-kritika, gratu. kezdeti elégedetlenkedéseim(de hosszú szó ez:D) ellenére már elég gyakran megfordul a lejátszómban. filmmel együtt valóban erősebb.
A másik csalódásom emellett a JHN-féle Bourne: kétszeri hallgatás után 10/5. Nekem olyan semmilyen-féle, okés utalások az eddigi bourne-zenékre vannak, de jellegtelen és üres. Semmi JNH-sat nem találtam benne, olyan "Solt"-os, de az még valamivel jobb műve volt ennél.
Én még csak Az informátor kapcsán hallottam róla először, pedig amik a megemlékezésben olvashatók róla, azok alapján előbb is lehetett volna. (észrevétel nyelvtani helyesség miatt: az utolsó bekezdés első mondatának a végén szerintem halhatatlan legendát akartatok írni, nem hallhatatlan-t).