Látszatra nem illik ide a portisheades Geoff Barrow és Ben Salisbury természetfilmes zeneszerző albuma, de olyan érdekes hangzású, minimalista elektronikus zenék vannak rajta, amelyekhez valószínűleg John Carpenter egyes zenéi/filmjei is adhatták az ihletet.
10/7
Tegnap megnéztem a filmet is hozzá.
Ahogy megláttam a félelmeket megtestesítő második jelenetet (http://www.youtube.com/watch?v=CT-qV41ovv4) már tudtam hova tenni a filmet (ha jól emlékszem, a Jurassic Park - Így készült-jében volt egy példa), bár most láttam először az egészet egyben. A végső jelenetben látható Sherlock kimentése a tűzből és a hintó megállítása pedig nagy hatással lett volna rám régen látva, de azért még most is ötletes :)
Mindenben egyetértek veled, a zene (10/8, a film előtt meg 7) rohadt jó alatta, még a hangdizájn jellegűek is.
A filmről ezt írtam:
10/9
A klasszikusnak számító Alien(ek) számomra csak erős filmek, de oltárt soha nem akartam nekik emelni, mint annyian tették - ám épp emiatt értem meg az ő, többnyire közepesre kihozott véleményüket erről. Én nem viszonyítottam és kapcsolódási pontokat sem kerestem a korábbiakkal: ez a hibái ellenére (például egy bepánikolt, eltévedt tudóska egy nem túl szimpatikus macska-kígyó keveréket meg akar simogatni, hát persze) is egy vitaindító, kiváló mozi, egytől egyig remek szereplőkkel, szájbarágás nélkül, meglepően hatásos effektzenével, és az a fenti 9 pont az első perctől a legvégéig annyi volt. Aki viszont már a nyitó jelenetnél elakadt narráció híján, az bizonyára bőszen számolja a napokat a következő Steven Seagal-opusz premierjéig.
[előzmény: (19690) Thomas Powell, 2012-06-16 22:44:49]
Igen, ezzel a befejezéssel ismertem. Az új zene az a film felújításával együtt 97-ben készült, vagy eredetileg is két verzió létezett?
A SW-ban számomra az igazán jó az, hogy így, nem különösebb kedvencként is nagy jelentőségű alkotásként lehet/tudok rá tekinteni. Szinte minden megvan benne, ami sok más filmben nagyjából csak egyetlen fő vonulat, pl. a műfaj sokszínűsége... Éppen ezért ezekre az epizódokra, mint kalandfilmekre tekintve, le tudnak kötni és foglalkoztatni :)
Így aztán nem is volt megerőltetés öt-hat év után újranézni a régi trilógiát. A 97-es(?) muzsika pedig most csak hab volt a tortán... :)
Én viszont nagy SW-fan vagyok, és ez a zene (tudtommal) az 1997-es felújított verzió óta használatos. Szerintem ez jobban működik, mint az eredeti - mert ahogy te is említetted - nagyobb súlya van.
A miheztartás végett azért itt az eredeti befejezés is:
Szeretem, ha olyan zenét ismerek meg, ami abból az időből (80-as, 90-es évek) való, amikor a legtöbb olyan filmzenét ismertem meg, ami máig is kedvenc, így mindegyik ilyen album "ismerős", de új is egyben. Az efféle hatással a jelen filmzenéi közül csak a kifejezetten jó albumok tudnak versenybe szállni (szerencsére azért van ilyen is).
A napokban néztem újra a Star Wars Trilógiát (IV.-V.-VI.) felújított képpel. Tegnap este a befejező epizód záró buli jelenetével kapcsolatban jöttem rá, hogy nem ismerem elég alaposan a filmzenét. Az utolsó képsorok alatt más szólt, mint ami megmaradt emlékezetemben. Érdekes, de ennek az újnak(?) olyan hatása volt, ami sokkal nagyobb jelentőségűvé emeli a háború végét lezáró kitört békét, és úgy festi alá, hogy már az összes hat epizód "megváltása" érződik benne, így eléggé kikacsintós jellege van (a képsorok tekintetében ez még jobban fel is erősödik, hiszen Darth Vader-t fiatalkorában láthatjuk az új részekből). Nem vagyok nagy SW-fan, de kíváncsi vagyok, hogy ez az új zene vajon mikor készült, illetve van-e még egyéb jelenet, ahol más szól.
Mivel szinte csak elalváshoz kell nekem a tv, így nem fizetek elő tv-re, csak antennán jövő csatornám van. A másikon az ingás jósos hülyeség ment. Így értékelődnek fel hihetetlen mértékben az argentín szappanoperák. :))
Nagyon jó kis zene, ráadásul egyetlen hivatalos limitált intrada-féle kétlemezes album létezik belőle, ami méregdrága. :)) Ha ezt valaki újra kiadja majd, kb hasonlóan fog vele szakítani, mint a Predatorral, vagy a BTTF-fel.
Eddig a Young Sherlock Holmes címet sem filmként, sem filmzeneként nem ismertem, pedig érdemes lett volna, pláne, hogy utánajárva sok helyen a VHS korszak egyik istenített filmjeként emlegetik. Majd bepótolom, de addigis meghallgattam a score-t, ami egészen remek hangulatot tár elénk.
A kórussal előadott rész(ek) "sötétsége" zseniálisan hipnotikus jellegű:
http://www.youtube.com/watch?v=puXsIrqjUpI Illetve a főtémát is érdemes megismerni:
http://www.youtube.com/watch?v=f-n0KAytdDw A filmzene.net oldalon utána"olvasva" láttam, hogy Bruce Broughton ezen szerzeménye Saturn-díjjal is büszkélkedhet, és ugyan nem lehetne elirigyelni tőle, viszont így, hogy ezen odaítélés a Back To The Future mellőzésébe került, elég nagy kár.