Hazai szinten ez a gáz, hogy Valami Amerika-félékre (oké, ugyan sosem szerettem, de rádiós slágernek teljesen megfelelő) szükség van ahhoz, hogy bemenjenek az emberek egy ilyen rendezvényre.
Mennyien voltak? Gondolom, nem teljes nézőteres banzáj volt, hanem leválasztott.
Artist, Paci, Hugo nyugodtan nyerhet az Oszin, nem zavarna. Julio Iglesias díja lenne a legrosszabb erre a semmire, a Tintin jelölése meg tök felesleges volt.
Mennyivel másabb mondjuk, hogy a legesélyesebb most egy The Artist, nem egy Social, Babel, Brokeback vagy Slumdog.
Olykor fel szoktam nézni Gulya Róbert honlapjára, nekem tetszik, amit/amiket művel.
A 11-ei FilmHarmonikusok koncertről meg sajnos nem tudok sok jót mondani, nem is írtam emiatt eddig még róla.
Ekkora méretű rendezvényhez ilyen zenei válogatás már szerintem nem illett. Ilyen zenei válogatás, amibe még ha indokoltan is, de bekerülnek komolyzenei számok, valamint ilyen aránytalanul osztanak el zenét, ami a karmester által is kimondva a Star Wars okán történt.
A hangosítás nekem nem tetszett, hiába a hangszórók, mégis kevésbé töltötte be a muzsika a teret (bár nyilván magában a zenekar meg ennyire sem lett volna elég, nem tudom).
(A Titanic zenéjénél már-már azt hittem, hogy Celine Dion száma lesz, de végül szerencsénk lett, bár amit előadtak belőle az nem volt annyira átfogó kép, mint amit ugyanebből a filmzenéből már korábban Miskolcon hallottam.)
A rendezvény zenéivel olyan nagy gondok nem voltak (igaz a Volt egyszer egy vadnyugat egyáltalán nem jött be így), de a repertoárnak másnak, másmilyennek, vagy más elosztásúnak kellett volna lennie (pl. a Valami Amerika, ami végülis nem volt olyan idegen a rendezvénytől, de hangulatilag a lehető legrosszabb helyre kerülve ékelődött a Titanic és a Tears Of The Sun közé...).
Annak idején a John Williams koncert teljes egészét végigkísérték a showműsor elemek, amilyen összetett hozzáállást azóta sem tapasztaltam más koncerteken. Erre most, ekkora méretű rendezvényt tekintve nagy lehetőség lett volna, mégsem éltek vele. Sőt, nemcsak, hogy nem éltek vele, de ami volt, az meg nehezen minősíthető. Az történt ugyanis, hogy egyedül a Star Wars zenéit kísérte kiegészítő játék, ami így viszont felesleges volt, mert hirtelen az eddigiekhez képest idegennek tűnt, hiszen addig csak a vetítések szörnyűségeit láthattuk, amik tönkrevágtak szinte minden filmélményt, még úgy is, hogy olykor inkább nem is néztem oda. Fogalmam sincs, hogy mi a poén abban, hogy gyorsítva vetítettek igencsak sok jelenetet minden filmből, nem is beszélve a Jurassic Park-ról, amit végig a II. rész képsorai kísértek végig.
Összességében sajnos nem volt élvezhető az est. Ami ha nem is lett volna így, szerintem akkor is elkísérte volna az a fajta hallgatósági magatartás, amit a rendezvény végén tapasztaltam: a közönség kisebb-nagyobb csoportokban folyamatosan kezdett kifelé igyekezni már a Star Wars végén, bőven a taps és pláne a ráadás előtt... Ez persze nem az előadókat minősíti, de részben jele annak, hogy ekkora publikum előtt nem nyerő az ilyen összeállítás.
A fentiektől függetlenül / vagy függően :) / minden jó, ha a vége jó: zeneileg, előadásilag ami miatt megérte ott lenni:
John Williams - Flag Parade; Duel Of The Fates
John Williams - Harry Potter
Elton John - Can You Feel The Love Tonight
Az oldalon lévő John Williams-ről szóló írásokat én is köszönöm, annál is inkább mert az évfordulónak a megemlítését is kihagyta most a karmester, és az erről történő megemlékezés így még többet ér tőletek :))) [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2012-02-17 20:16:25]
Még most sikerült csak elolvasnom, KÖSZÖNÖM!
Egy csomó, számomra eddig ismeretlen információt/érdekességet tudtam meg "a jó öreg J.W. papáról. Eddig is nagyon nagyra értékeltem, de most már képet kaptam róla, milyen rendkívüli tehetség.
Még 1x kössz!
A John Williams-es íráshoz gratula! Szeretem az ilyen cikkeket, jó ötlet volt épp a kerek évforduló , meg a dupla Oscar-jelölés környékére időzíteni! Gratula!
Nekem a Jurassic Park az abszolút :) de már csak az Indiana Jones miatt is nehéz a választás (a III. rész zenéjéből nekem is a Belly Of The Steel Beast a kedvencem /az extended verzió érdekessége, hogy 2:46-tól 3:33-ig -On The Tank- mindig az Űrgolyhók jut eszembe, amikor a Sas 5 landol :D/, míg az I.-ből a Desert Chase)
[előzmény: (19419) Thomas Powell, 2012-02-09 13:32:38]
És hogy ne csak Williams legyen. Még múlthéten néztem meg a Man on a Ledge című heist mozit, ami korrekt volt (6/10) és ugyanez igaz Henry Jackman scorejára. Tavaly a szerző nemegyszer meglepett, most ez nem sikerült. Lényegében tucat RC zene, ami a filmhez hasonlóan a végén pörög fel igazán, de az utolsó tétel (Stand-Off On The Roof) rohadtul bejön. (6/10)
Igen, annak idején amikor még kicsi voltam ezt a jelenetet pont a zene miatt pörgettem vissza kismilliószor.
Még Williamsnél maradva (bocs, aki már unja:)): imént néztem meg a War Horse-t, és a film ugyan sokszor tobzódik a giccsben, valamiért mégis működik (7/10). A zene pedig ugyan kissé visszafogottnak hatott, mégis ezt jobban sikerültebbnek tartom, mint a Tintint, és itt a jelölést is jogosabbnak érzem. Persze kétlem, hogy Williams akármelyikkel nyerne, de inkább jelöljék a Mester kevésbé sikerült darabjait, mint a Reznorokat meg a Santaolallákat (habár félek Iglesias minimalista zenéje nyerhet).
Az is megjárja, igencsak! De mikor a Jedi visszatérben, a legvégsőkig elkeseredett ifjú jedi egy utolsó rohamra indul, az önnmagával is vívódó apja ellen, az simán is eléggé megrendítő és drámai. Ennek tetejébe J.W. olyan monumentális hatást kelt, hogy az odaszegezi az ember kezét a fotel karfájához, akár az 1000. vetítéskor is.
Track: The battle of Endor II.
Én nehezen tudnék választani abszolút kedvencet Williams életművéből, de pont a minap hallgattam az Indy3-at, ami nálam is az egyik all time kedvenc a Mestertől ésszerintem a széria legjobbja. Nálam a további kedvencek: Harry Potter 1 és 3, The Terminal (kösz az oldalnak, hogy annó felhívta rá a figyelmem), Geisha, Schindler, Home Alone, (a két Jurassic Park epizódot újra kell néznem, ahogy a zenéket is újra kell hallgatnom, de a főtémát imádom) a klasszikus Star Wars trilógia, valamint az előzményből a The Phantom Menace. Utóbbit most éjfélin néztem meg újból moziban, 3D-ben és habár a kritikák jórészével egyet értek, nálam továbbra is 8/10 a film. Williams zenéjébe pedig - különösen a végső párbaj alatti Dual of the Fatesbe - még mindig beleborzongok, annyira jó.
J.W. ékes bizonyítéka, hogy a muzsika éltet!
Már így is tagja a "Halhatalanok Egyesületének", de kívánok még neki sok éven tartó egészséget az alkotáshoz!
No1 - J.W.
Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag
Belly of the steel beast
Teljesen jó és korrekt videó volt ez így, nekem nagyon tetszett, és még úgysem láttam, viszont amit kifejtettél, pont arra értettem én is, hogy ő ráadásul több még ennél is :)
(A Jurassic Park II. után szépen kezdődik el a War Of The Worlds)
Amúgy kíváncsian várom, hogy a most szombati koncerten vele kapcsolatosan miket és hogyan fognak megemlíteni így ez alkalomból.
Egyébként jöhet még Williams...
Jött is, most ott leskelődöm, hallgatózom. :)))
[előzmény: (19411) Thomas Powell, 2012-02-08 16:37:16]
ASlyB: ha tudnád mennyi ideig kerestem egy jó anyagot, ami kifejezi a Mester zsenialitását, de még ebből is kimaradtak az olyanok, mint a Superman, a Home Alone, vagy a Harry Potter. Eleinte koncert felvételen gondolkoztam, de abból nem volt olyan, amilyen megfelelt volna, a mozgóképanyagos összeállításból pedig messze ez volt a legjobb (plusz szempont volt, hogy a jól ismert dallamok kellő ideig hangozzanak el). Az viszont külön öröm számomra, hogy az írásomra eddig közel 300-an kattintottak, ezzel pedig jó néhány hírünk vagy kritikánk látogatottságán túltett.:)
Először is kösz, hogy kitetted FB-ra (és gratula a Voxhoz, örülök, hogy kedvenc mozimagazinomban is olvashatlak:)), a kép pedig átesett egy szerkesztésen (nem az enyémen), de Williamsről ez volt a legelőnyösebb kép, amit fókuszba lehetett tenni.:)
Elküldve: 2012-02-17 23:13:37, 
