A jövő évi bécsit én is véggondolom, ha van fuvar, lehet társulok, függ azért persze a programtól is.
A vasárnapin a MÜPA-ban kint voltunk, én bírtam az 501-eseket, miért is ne?
Wágner vég untatott, bár a Walkürök az még akár jó zene is lehetne, de valahogy nekem még az is laposnak tűnt.
A többi nagyrészt rendbe volt, bár egy részét már hallottam tőlük. Ami viszont nagyon nem bejövős volt, az a Vangelis szám. A kórus még akár jó is lehetett volna, de hangszerekkel közel nem lehet azt a hangzást, árnyalatot átadni, mint Vangelis az x db szintijével. A Karib jó-jó, de tényleg mindig van, és annyira nem is játszák jól, meg a vidóket is hozzá lehetne egy órás munkával vágni, hogy tényleg stimmeljen jobban. Egészében a 2000-es jegyárat megérte. A decemberiben csak ismétlések lesznek, vagy most lejátszották, vagy a nyáriban, de a januárira én is kíváncsi leszek, mit választanak. Én ráadásként, a Macskafogó helyett a Game of Thrones-t szerettem volna:)
Valóban nem derült ki az írásomból, de egyébként igen, kedveli a filmzenéket, ő is volt Szombathelyen és a MüPában is.
Ami ezév elején volt ilyen koncert, arra nyolcan mentünk rokonok, barátok, szóval össze tudunk hozni sok embert is ha kell, de egy bécsi utat hamar kell elkezdeni tervezni, és spórolni rá :D
Egyébként évközben néha úgy tűnt, hogy kint leszünk az idein, főként Alan Silvestri miatt, de végül (az utolsó pillanatokig beszélgettünk róla) csak nem vettünk rá jegyet, sok lett volna.
Annak idején a JW koncertet is a Budafoki zenekar adta elő, szóval a koncertjeikre ennek ismeretében is tudsz menni, ha gondolod, én mindenképpen ajánlom, amíg várod a bécsi "szelet" :)
nah, ez fasza! mondjuk addig még rengeteg cián lefolyik a tiszán, de ezek szerint eddig már lennénk rá 4en...tesóddal együtt...bár nem tudom hogy ő csak vezetne, vagy ő is szereti a filmzenét:)
ja amúgy vágom hogy az idei már lezajlott. azt hiszem a 2010esről láttam egy jó 10 perces összeállítást és attól jött meg finoman szólva a kedvem. nekem eddig az egyetlen filmzenei koncertélményem a pesti john williamses volt, innen viszont hiányoltam a kórust. igaz hogy volt 2-3 számig egy gyerekkórus, akikkel semmi gond nem volt, de amit abban az osztrák szösszenetben hallottam az vmi embertelen:) szóval oda ha kell gyalog is...:D [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2011-10-18 19:50:21]
Én örömmel veszem az ugráltatást :)
Szerzünk majd kisbuszt, aztán megyünk, vagy talán nagyobbat is tudunk bérelni, vezető az van hozzá tesóm személyében :D
Egy baj van már csak, hogy ugyanarra nem fogunk tudni menni, ami mostanában reklámozva volt, mivel az már lezajlott, de a következő évire lehetne denszelni :)
Egyelőre szerintem gyertek dec. 5-én és jan. 8-án idehaza :)))
Nekem meg külön tetszett az ilyen :) Szerintem hozzá tartozik. Az persze egyértelmű, hogy nem így. Azaz nem így, hogy csak egy zenéhez tesznek ilyet. A John Williams koncertnél jobban még eddig sehol sem csinálták meg a showműsor részeket. Élén azzal, hogy a felvonások közti szünetben a SW "kocsma" zenéi szóltak. Ott el is volt osztva és teljesen ésszerűen bántak azok idejével.
A MüPában a Star Wars zenét említve az volt ennél a legjobb, hogy az elején a "film szereplői" is megpróbálták a komponálást, bár sikertelenül. Talán a zenét "szentségtelenítették" meg vele, talán nem, mindenesetre ezzel nekem nem volt bajom.
A Budafokiak előadásában most is és Balatonfüreden is a konferálás jött be a leginkább. Mindvégig a zenével kapcsolatos dolgokat mesélték, és mindig a karmester, és egészen fergeteges módon: Csak ő beszél, kép, videó közben nincs, mégis magam elé tudom képzelni a majdani zenével kapcsolatos érzelmeket, kialakulásuk történetét. Még amikor "csak" komolyzenéről beszélt, akkor is el tudta velem hitetni, hogy mennyire kell nekem az, hogy ezeket a műveket halljam :D Különösebben mégsem kötött le Wagner zenéje (igaz, barátom mellettem megemlítette, hogy a második tétel volt a Kacsamesékben is XD), de a lényeg, ahogy fel lett konferálva, az nem semmi :)
Ezen az esten szépen mellőzve voltak a betétdalok, bár a Shrek - Hallelujah száma bekerült, ám ez annyira meghatott. Így kell egy betétdalt filmzenék közé befűzni... Illett a sorba, és nem is volt több betétdal. A betétdalok mellőzését dicséri az is, ahogy a magyar filmzenét megválasztották (Ugyanis máshol ez nem így volt eddig, inkább énekeltek valami Amerikásat). Legyen tehát magyar filmzene is, mondta Hollerung Gábor. De akkor már legyen olyan, ami valóban illik is ehhez az előadáshoz. Így került be Nick Glennie-Smith-től a Szabadság, Szerelem. Remek választás volt, nagy taps :)
Az est fénypontja számomra A nap könnyei zenéje, eddig is az egyik kedvencem volt HZ-től a végefőcímként konferált Kopano Part III. Most meg aztán pláne, soha nem hittem volna, hogy ezt egyszer élőben fogom hallani, igaz van még rengeteg más is, amiről egyelőre ugyanígy nem hiszem. De most egy tételt bepótolt ezen hiányérzetemből a zenekar.
A Karib tenger kalózai felkonferálását továbbra sem tudom elfogadni, értem én, hogy nagyon jó, de azért, na... nem ez a legjobb filmzene :)
Egyetlen dolog nem tetszett csak, mégpedig a ráadás zene. Amíg nem lett teljesen biztos, hogy mit fognak játszani, addig a cimbalom miatt a Sherlock Holmes-ra gondoltam :D De jó is lett volna, mert ez a macskafogó nem volt valami nagy felfokozás. Sebaj, de aki csak teheti az szerezzen egy időgépet, és menjen el a vasárnapi koncertre :D
Egyébként igen, azt mondták, hogy dec. 5-én és jan. 8-án lesz a zenekarnak vadonatúj filmzenekoncertje, kíváncsian várom :)))
[előzmény: (19049) Kulics László, 2011-10-18 08:42:00]
mi asszonnyal arra az osztrák filmzene estre akarunk kijutni ami reklámozva volt a főoldalatokon, és tán minden évben megrendezésre kerül. isten ments hogy én ugráltassak innen bárkit de marhajó lenne ha többen is szeretnétek menni rá és vki beszerválna mondjuk egy kisbuszt és közösen kidenszelnénk rá.:)
Én mondjuk életemben először voltam ilyen jellegű koncerten, így lehet, ha lenne összehasonlítási alapom, akkor másként vélekednék, de nekem így elsőre tényleg nagyon jó volt az említett dolgokat leszámítva. De hát ízlések és pofonok...
A MüPában szerinted mennyire volt gázos, hogy SW-fanatikusok jelmezben flangáljanak az előcsarnokban és a zenekari pódiumon?
Mondjuk a közönség tombolt... én meg visítani tudtam volna...
Hát szerintem nem egy koncerten voltunk Persze ízlés kérdése minden. Ha nekem kéne egy 10-es skálán pontozni, akkor 3 lenne mindössze. Amúgy a Pókemberes cucc az tényleg elég kínos volt, azzal elcseszték nagyon...
[b]Savaria Szimfonikus Zenekar – Hollywood Classics III koncert – 2011. október 14.[/b]
Az immár 3. alkalommal megrendezett Hollywood Classics koncertről szeretnék pár sort írni. A párommal a péntek esti, 20.00 órakor kezdődő előadásra váltottunk jegyet és azt kell mondanom, hogy bár az élmény nem volt 100%-os, de kicsit sem bántuk meg, hogy elmentünk a koncertre.
A kezdés előtt a szombathelyi Bartók Terem felé fellőtt – a Mission Impossible I. főcímzenéjére komponált – rövid tűzijátékban gyönyörködhetett a kicsit fázó nagyérdemű közönség.
A látványos felvezető után a több mint három órás műsor gyakorlatilag időben kezdődött, a zenekar (Savaria Szimfonikusok) és a karmester Kovács László foglalták előbb a helyüket a színpadon. Mi a negyedik sor abszolút közepén ülhettünk, ami szerintem tökéletes volt, mert a művészek szinte karnyújtásnyira voltak tőlünk, de mégis beláthattuk a teljes emelvényt. A terem akusztikája is remeknek bizonyult.
A konferansziék (a szépen várandós Dobó Kata és jó kedélyű Csonka András) ügyesen fűzték a mondanivalójukat, jók voltak az átvezető szövegeik. Bár, a statisztikai adatokat és filmográfiákat egy lapról olvasták, de összességében korrekt módon és profin adták elő a mondandójukat. (Talán ha két tévesztést véltem felfedezni, az egyik az első Potter-film box office adataival kapcsolatos volt, a másik pedig a Karib tenger kalózai filmekkel volt összefüggésben.)
Volt összesen olyan 5-6 betétdal is, amik összességében jók voltak, bár azért ha ennél kevesebb lett volna, engem az sem zavart volna. (De hát el kellett adni az eseményt a nagyérdeműnek is, így rendben lévőnek és élvezhetőnek találtam ezeket is.) A dalok egy részének férfi előadója Király Viktor volt, aki szerintem szépen oldotta meg a feladatát, alig volt 1-2 alig észrevehető hangbeli tévesztése a teljes egészében élő koncerten, ami mindenképp szép teljesítmény. Udvarias is volt, elegáns, jó fellépéssel, szóval, nekem tetszett az előadása. Mindenre nem emlékszem pontosan, de az biztos, hogy a Robin Hood, a tolvajok fejedelme főcímdalát énekelte először Bryan Adamstől, majd valamikor ezt követte az Aerosmith féle Armageddon betétdal. Végül Ha a férfi igazán szeret c. dallal búcsúzott Viktor. A másik előadó Horváth Meggie volt, akit én nem nagyon ismertem, és bár ő is ügyes volt, de néhány magas hang nagyon nehezen akart neki összejönni. Ráadásul, valami furcsa, talán kicsit oda nem illő kokettálást is csinált a közönséggel, ami nekem nem tetszett. A hangjával nekem főleg akkor volt bajom, amikor a Morricone-féle Volt egyszer egy vadnyugat c. filmhez írt zenébe énekelt bele, kb. egy oktávval mélyebben, mint kellett volna. Egyébként a Tina Turner féle GoldenEye-t jól megoldotta, meg a Házibuli betétdallal sem volt komolyabb probléma. De Király Viktor szerintem sokkal profibb és hangban is erősebb volt a két énekes közül. (Az egyik dalhoz még a zenekar három fiatal női zeneművésze is beállt vokálozni (Ha a férfi igazán szeret), ők is ügyesek voltak, még ha láthatólag némiképp zavarba is érezték magukat emiatt.)
A zenekar a Harry Potter első két részéből (? – lehet, hogy csak az elsőből, de a kivetítő képein a 2. is fele arányban szerepelt – ) összeállított közel tíz perces tétellel kezdett, ami csodaszépen szólt szerintem. Nem lett volna rossz persze, ha nem csak a John Williams-féle zenékből idéznek, de hát ezek a közismertebbek, szóval, nem volt ezzel sem baj. A háttérben futó kivetített filmjelenetek, képek is egészen ügyesen voltak megszerkesztve, szinte a zenére lettek azok is komponálva. Szóval, az is tetszett, bár többnyire inkább a zenekart figyeltem, és csak ritkábban a vetített képeket, jeleneteket.
Másfél óra után volt kb. tíz-tizenöt pernyi szünet. Ekkor az aulában választani lehetett, hogy egy pohár üdítőt, vagy egy martini szeretnénk e elfogyasztani. Mi az előbbi mellett tettük le a voksunkat, mivel a hazavezetés is hátravolt még. Kicsit nagy volt a tolongás egyébként, így mi csak a szünet vége előtt mentünk oda a pultokhoz. (Közben nézegettük az arcokat is, kiben vélünk felfedezni Filmzene.net-es kötődést. Akiről ilyesmit feltételeztünk, félhangosan megemlítettünk valamit az oldallal kapcsolatban, hátha felkapja az illető a fejét, de nem jött be, így Filmzene.net-es ismeretségek ezúttal nem köttettek. )
Visszatérve a filmzenékhez nagyon tetszett, hogy sok esetben a születésük körülményeiről is előadtak átvezetőként érdekes háttértörténeteket, nem csak felolvasták, hogy most mi fog következni. Az is nagyon jó volt, hogy a koncert nevével ellentétben elég sok volt a nem feltétlenül hollywood-i filmzene, így kerülhetett bele rengeteg Ennio Morricone zene is, amik közül az abszolút csúcspont számomra a Misszió mellett a három Volt egyszer egy vadnyugatból kölcsönzött tétel volt. Főleg az első (harmonikás téma – ez vetített képekkel hihetetlenül hatásos volt), meg a harmadik romantikusabb tétel. Persze, nem bántam volna, ha pl. belekerül a Morricone művek közül még az Aki legyőzte Al Capone-ból vagy A Jó, a Rossz és a Csúfból egy jó kis téma. De így is Morricone kapta a legnagyobb játékidőt, tehát, nincs mire panaszkodni. Ja, és szép volt még a Cinema Paradiso is.
(Mondjuk, örültem volna egy kis James Hornernek, vagy James Newton Howardnak, esetleg A Gyűrűk Urából egy pár percnek, de ezek ezúttal kimaradtak. Talán, jövőre.)
Kicsit hiányoltam, hogy az Armageddonból miért csak egy betétdalra futotta, pedig a zeneszerzőt, Trevor Rabint még külön is megemlítették. De ezen a hiányérzeten könnyen tovább tudtam lépni, bár előtte ugyanezt éreztem a Kamen-féle Robin Hood esetében is.
Mindenesetre a Misszió sok mindenért kárpótolt – nem is emlékeztem, hogy az ennyire csodaszép – , meg a Keresztapa felidézése is, szóval ezekkel nagyon elégedett voltam.
Egy dolog volt azonban, ami nekem nagyon nem tetszett az előadásban: egy „terroristacsoportnak” álcázva - harisnyával a fejükön, zörögve - rátört a közönségre három színészből álló csapat. Közölték velünk, hogy a túszaik vagyunk, satöbbi… Majd egy Fluor Tomis Mizú slágerre írt petícióval lepték meg a közönséget, ami összességében szerintem inkább kínos volt, mint vicces. Dobó Kata egész ügyesen adta közben a megrémültet, miközben Csonka, meg a zenekar a bajsza alatt mosolygott. A terhes Katát még székkel is kínálták az udvarias „terroristák”, majd megjelent maga Pókember. Végül is, őt egy bátor színész játszotta el, mert egy ingatag létráról ereszkedett le közénk, majd átlendült egy kötélen a túszejtők nyakába, és így számolt le velük. Szóval, ez szerintem nagyon nem kellett volna, ez sokat rontott az amúgy tökéletes élményen. Bár, a Pókemberes részre még azt mondom elment, mert nem tartott tovább két-három percnél, de a túszszedős rész kb. 5-10 perce elég kínosra sikerült.
Az egész színjátékra elvileg azért volt szükség, hogy felkonferálják a Danny Elfman féle Spider-Man-t, ami végül is szépen szólt a zenekar tolmácsolásában.
A Karib tenger kalózai sorozat – szerintem harmadik részének, Hans Zimmer által szerzett – zenéjét szánták a koncert végére, amiből egy jó tíz perces tételt állítottak össze. Ez szerintem a „Hoist The Colours”-ral kezdődött, majd váltott át a jól ismert főtémákba. (A felkonferálásban az első részt említették, és Klaus Badelt nevét mondták, ami az előbbi tételre semmiképp sem volt igaz.)
Végül, ráadásként még egyszer játszottak a Volt egyszer egy vadnyugatból, és a Karib tenger kalózaiból és negyed 12 előtt pár perccel ért véget a koncert. Nagy, és megérdemelt tapsot kaptak a zenész közreműködők.
Összességében nagyon tetszett a Savaria Szimfonikus Zenekar koncertje, nagyon profik voltak a zenészek. Jól tették a dolgokat a műsorvezetők is, és Király Viktor is nagyon korrekt munkát végzett. Nem volt nagyobb baj az énekesnő Horváth Maggie-vel sem, de a terroristacsoport és Pókember egy nagy mínuszt érdemelnek. (Bár, Pókember még éppen hogy, de elment kategória alját megütötte számomra, főleg a bátorsága és rövidsége miatt csak.)
Szóval, mindösszesen egy tízes listán nálam a koncert olyan 9-9,5-est érdemelt, és azt hiszem, ha lehetőségem lesz rá, jövőre sem hagyom ki, mert nagy élmény volt élőben hallani ezeket a zenéket.
A barátnőmmel mi is a pénteki előadáson voltunk, de némiképp másként vélekedtünk a hallottakról. Még ma írok egy nagyon hosszú írást az estről. Nekünk tetszett összességében.
Hát inkább volt Király Viktor koncert mint filmzene az tuti. Elég lapos volt, dehát a "civileknek" ez kell, aki nem ásta bele ebbe a szakmába magát éveken keresztül, annak aztán rohadt mind1 mit játszanak csak ismerje.... sajnos ez soha nem fog változni ha filmzenekoncertre megyünk. :(
Tényleg jó lenne esetleg valami szimfonikus animációs score-t játszani, nem haladná meg a zenekar tudását sem (szerintem), és végre a sok birka megismerkedne olyannal is ami nem 30 évvel ezelőtt volt sláger. Itt lehet venni pár tíz dolcsiért komplett partitúrákat, hát komolyan veszek nekik én egyet, kapnak rá egy évet hogy begyakorolják: http://www.pianofiles.com/search/music/sheets/knight+and+day+full+score :DDD
Osztályozva a tegnapi koncert nem filmzenei szempontból:
- Konferálás: tökéletes lenne, ha (tényleg csak) kicsivel érthetőbben beszélne Csonka András, ha sokkal inkább lett volna filmzenei szempontból elemezve egy-egy film (nem pedig ilyesféle mondatokra kényszerülve, hogy: Nade, beszéljünk a zenéjéről is...) Kapnak rá egy 4-es osztályzatot :))) Bár a minden jó, ha a vége jó elvét nézzük, akkor pont a vége pont nem volt az: Karib tenger kalózai-t bekonferálják Klaus Badelt nevével, és errefel lejátszák (igaz szerencsére) a harmadik rész egyik válogatását.
- Showműsor: Végre volt ilyen is, ezek nekem mindig tetszenek. Csak a Pókember zenéjét előzte meg ilyen műsor, és azt sajnos elég hosszan (10 perc legalább volt): Megszállták az épületet a vicces "Reszkessetek betörők"-féle terroristák, akiket elkapott a pókfazon... Lényeg, hogy nagyon elosztatlan volt ez a fajta körítés, de ettől függetlenül még erre kapnak egy 5-öst, mert ami volt az maximálisra sikerült az elnyújtottsága ellenére is.
- Körítés: Tűzijáték, vörös szőnyeg, James Bond ital (nem ezt ittam, vezettem). Ez így volt jó tavaly is, most is bejött, csak idén kevésbé volt hangulata, nyilván mert teljesen ugyanaz volt (mondjuk nem ők tehetnek róla, hogy kétszer is voltam XD így:) 5-ös.
Filmzenei szempontból (nem hiába tettem ezt utoljára, mert úgy tűnt, hogy a rendezvénynek ehhez volt a legkevesebb köze):
- Műsorrend: 1 filmzene, 1 betétdal, 1 filmzene, 1 betétdal... Nagyon rossz volt. Állandóan kizökkentett a "filmzenék" menetéből. A második felvonás ezügyben kicsivel jobb volt, de azért csak tudtak tenni oda is olyan részeket, hogy Király Viktornak meg lehessen jelennie. Erre 2-esnél jobbat lehetetlen adni.
- Milyen volt, ami volt: A betétdalok közül Horváth Meggie (akit -bemondták- a szombathelyi közönség nagyon ismer) hangja szépen betöltötte a termet mindig, remek hangja van, a Golden Eye számomra sikeres, a többi betétdal viszont teljesen szükségtelen volt. A filmzenék közül Danny Elfman Spiderman-je sikerült igazán jóra, a többi az olyan volt, amilyen szokott lenni, vagy kicsivel rosszabb. Például a Karib zenéjét ilyen előadásokon szeretem hallgatni, itt is jó volt, hogy volt, de valahogy kevésnek tűnt ehhez a zenekar létszáma, meg elég gyorsra is fogták a tempót. A többi zene lényegében betétdal volt (Robin Hood, Armageddon, Golden Eye, Házi buli, When a man loves a woman), meg totál nyugisra vagy szomorúra vett hangulat (Volt egyszer egy vadnyugat, Misszió, Cinema Paradiso, A keresztapa) Na, legyen egy 3-as
- Milyen volt, ami nem volt: A legelső zene a Harry Potter volt, és ezzel az est egyetlen John Williams zenéje. Ha a műsor további része a fentebbiek alapján másképp történt volna, akkor ez kifejezetten dicséretes vállalkozás lett volna, de így inkább hallgattam volna Indy-t, Star Wars-t stb. :))) Mondjuk így is van egy 4-es erre az ötletre, hogy ne csak tőle hallhassunk műveket, és adjunk teret több más zenének.
Nem átlagolva, hanem összességében: közepes volt a tegnapi est.
Így aztán a kocsiban kiegészítettük egy pár John Powell zenével (HTTYD, Mr. & Mrs. Smith, Paycheck, Knight & Day) :D
Pár nappal ezelőtt haverom megemlítette a mai pesti "félig" filmzenekoncerttel kapcsolatban, hogy ezen a hétvégén kétszer fogjuk élőben hallani a Star Wars-t XD. Nos, ez végül kimaradt Szombathelyen, viszont helyette a Karib fog kétszer szólni :D
Szóval még hátra van a mai filmzenei program is.
Ma a múlt vasárnapi ismétlése lesz, holnap lesz az új, aminek jövő szombaton lesz az ismétlése. A rádiót csak Bp és vonzáskörzetében lehet fogni, vagy neten.
Igazából azért is voltam gondban vele mert a komponisták közül ki az akire a zongora leginkább jellemző? Gondoltam Kaczmarekre, Glass-ra, Desplat-ra stb. de a zene vidám dallamai nem jellemzőek egyikre sem ezért ki is zártam hogy filmhez komponálták. Azt látom a link-ből hogy az Alkonyat készítői nem voltak restek felhasználni. Sokan kapásból azzal a filmmel párosítják. Kb olyan mint a Ponyvaregényhez már régen felhasznált Misirlou szám, azt is sokan úgy hiszik hogy a Taxihoz írták csak azért mert ott hallották először:)
Ez Yirumától, aki egy dél-koreai zongorista, a River Flows in You. Szép kis zene.
http://www.youtube.com/watch?v=rhN7SG-H-3k Egyébként le a kalappal az előtt, aki ezt az összeállítást csinálta, hogy nem a szokásos dübörgést nyomta alá.
Elküldve: 2011-10-19 08:15:33, 
Persze ízlés kérdése minden. Ha nekem kéne egy 10-es skálán pontozni, akkor 3 lenne mindössze. Amúgy a Pókemberes cucc az tényleg elég kínos volt, azzal elcseszték nagyon...
)
