A zenét még nem hallottam, de érdekes, hogy ugyanazt a szokásos plakátötletet ilyen ízlésesen is meg lehet csinálni, ellentétben a First Class két plakátjának házibarmolásával. :)
Ne feledd a Copernicus egy zs kategóriás lengyel rajzfilmhez készült, szóval mit kellett volna ehhez írni, Pergolesi Stabat materét? A funkcióját ellátta, míg Desplat HP zenéje nem. Nem gondolom, hogy a minőségi zene mindig újszerű, újító stb, a minőségi zene ugyanis arról ismerszik meg, hogy működik, hallgatható, nem arról hány karótnyelt műértő áll mögé. Én egy dolog alapján ítélek, még akkor is ha az ítélet a hallgatót, sem a hallgatott zenét jellemzi: a Copernicust 6-7 szer meghallgattam, a HP7- et meg 1-szer, azt is 3 részletben. Nem érdekel ki milyen művész sálban van, meg milyen drámákhoz tesz le középszerű zenéket, ezen a szinten már túl vagyok. Elég szomorú ha egy "üres - sablonos" zene jobban működik mint annak az agyondícsért, 6-7 éve még nem is ismert szerzőnek a zenéje, aki már olyan falrengető életművet rakott le az asztalra, hogy megengedheti magának a "nem tanulás" luxusát. Minél magasabban követik el a hibát, annál rosszabb és az igazi mester ismérve az, ha tud tanulni, főként a saját hibáiból és tud változni. Hiába írtam már le nem egyszer, ilyen zenét mint a HP7, senki sem engedhet meg magának. Egyáltalán nem értem a Copernicust miként találhattad üres sablonos zenének, de ezt már nem minősítem. Valószínűleg meghallgattad és azalapján döntöttél, nem a hangminták alapján.
És akkor az eddigi legrosszabb után megemlékeznék az eddigi legjobbról is, legalábbis nálam Dario Marianellitől a Jane Eyre áll a dobogó legfelső fokán az év első negyedévének letelte után. Néha nehéz befogadni a szerző erős komolyzenei stílusát, na ebben a score-ban viszont pont nem. JNH A falujában hallható csodás hegedűszólóihoz hasonlatosa, amit itt Jack Liebeck játszik. 8/10
Ezeknek eddig Trevor Rabin volt a mestere, de Sablonsky egyszerűen aláment mindennek, amit az RC komponistái az az elmúlt évtizedben az efféle kalandzenék terén kitermeltek. Mondjuk én már a szintén alja Sorcerer's Apprentice-tól is epét hánytam, de ez a Your Highness már akkora trágya az ezerszer elhasznált témáival, hogy kizártnak tartom, ne fedeznék fel a mozinézők, hogy ami ebben van azt már más blockbusterek alatt hallották korábban.
Néhány tétel - ne legyünk igazságtalanok - nem olyan vészes, de egy ordenáré lopás az egész.
szeretem az ilyen zenéket, de itt egyet kell veled értsek, ez tényleg a legalja. azon kevés rc-zenék egyike aminek 0 élvezeti értéke van. talán egy 0km-es filmzenekedvelőnek...TALÁN.
Szerintem "szakmailag" lényegesen többet ér annak a laikusnak a szava/írása, aki több ezer filmzenét hallott már életében, és a véleményét megfelelő stílusban kifejezve értékel egy filmzenét, mint annak a tanult zenekritikusnak a véleménye, aki szökőévben egyszer meghallgat egy filmzenét, és így mond véleményt.
[előzmény: (17968) Bíró Zsolt, 2011-03-26 03:09:03]
Főleg azért erős, mert ez az agyondicsért Copernicus speciel tényleg egy üres, klisékből építkező zene, amit például joggal szedhetne ízekre egy komolyzene rajongó. Szóval ebből inkább senki se tanuljon, Desplat meg pláne ne.
És, hogy ez milyen találó név, azt rögtön bizonyítja Pista legújabb zenéje a Your Highness, melynek garantáltan bérelt helye lesz nálam az év legrosszabbjai között. Itt aztán van minden, ami az elmúlt 10-15 évben a Remote Control háza tájáról kikerült. A legcikibb tétel a Not In My Castle, mely akkora Da Vinci és Gladiátor/Karib-tenger nyúlás, amekkorát nem szégyell elkövetni a Pista - márpedig ő sok mindent nem szégyell. Pár track pedig Megatron és Arthur király szerelemgyereke, de Batman zenéket tartalmazó könyvtárt is gyakran megnyithatta a szerző. Illetve nem tudom elhinni, hogy a félelmetesebb jelenetek aláfestése kapcsán egy szerzőnek csak annyi legyen a tarsolyában, hogy szörcsögő és nyöszörgő hangeffekt plusz irgalmatlanul vinnyogó vonósok. Az összes horrorzenéje ilyen, és ezek szerint egy vicces kosztümös filmhez sem tud mást kitalálni. Szóval ez valahol a zeneszerzés legalja. 10/4
Egyedül a Vangelistől és a korai Zimmertől nyúlt szintihangok értékelhetők valamelyest. [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2011-03-30 14:21:29]
Igazad volt, a Battle For terra tényleg nem átlagos, de a Single manhez képest átlagon aluli.:) Egyébként a (talán még csak kialakuló) stílusjegyek érezhetőek rajta.
A tavalyi Stephen Reá-s Nothing Personal zeneszerzőjének lemeze. Érdekes album ez: kicsit a Book of Eli, de leginkább Cliff Martinez világába illő, meditatív ambient, valódi hangszerek manipulált hangjaiból. Abszolút belemerülős elektronikus zene.
10/8
Nem most hallom először, de ezúttal különszedtem a score-t a betétdaloktól. Ez egy nagyon szép és értékes zene, mekkora barom szerkesztőnek kell lenni ahhoz, hogy 1, maximum 2 track után mindenhová betétdalt rakjon? Egyhuzamban maximum hatos (ezek a korhű dalok nagyon feledhetőek), a score viszont nyolcas.
Rangós poén:
Mekkora már benne, hogy mennek a föld alatt valami szakadék feletti "hídon" át, amikor mellettük kinyílik egy gigantikus szem, sokszor akkora, mint ők. Ezek meg mennek tovább, azt hiszed, észre se vették, aztán mikor átérnek, megjegyzi az egyik elismerően: Szép nagy állat!
Ide vág, hogy például az oldalunkra is sokan feltévednek mondjuk a Gladiátor miatt, de más nem érdekli őket. Kidobja a kereső a "gladiátor filmzene" beírása után a Filmzene.netet, elolvassa a cikket, aztán hali. :)
Elküldve: 2011-03-31 11:43:57, 
