Bocsánat! :)
Dehogynem lehet érteni, sőt, nekem tetszik is, mert magamtól nem mindig tudom felismerni.
Egyáltalán nem azzal kapcsolatosan reagáltam ezt, hogy írtad a hangszereket a HTTYD-ról, hanem csak átfogóan, összességében érintettem minden zenéjét.
Mindjárt összeveszünk azon, hogy miért John Powell a legjobb XD
"én csak a mindenki számára érthető erősségét jegyeztem meg az imént :) "
Akkor amit én mondok nem lehet érteni ? :-O Gondoltam hamár filmzene, meg otthon is vagyok a hangszer témában akkor írom, írom, írom.... :D Nagyon érdekel ez a része. :D
Akkor én is a család része vagyok? XD
Mert nekem is tetszik ez a mese. Jópár helyen eszembe jutott az Avatar is, és ami ebből fontos, hogy erről (HTTYD) a moziról nagyobb élménnyel távoztam :))
Bár az igaz, hogy ezt a mesét nemigen vártam, nem is igen jutott el hozzám a reklámja, illetve erre pont csak John Powell miatt mentem el, és végül egy kellemes meglepetés lett az egészből a film kapcsán, Powellben meg most sem csalódtam.
Ja, persze, hogy van más hangszer is amiben kreatívkodik (mondjuk ennyire részletesen még sosem néztem/hallgattam utána), én csak a mindenki számára érthető erősségét jegyeztem meg az imént :)
Igaz számomra úgy összességében tetszenek, jóféle témazenéket szokott összehozni (ami nálam nagy előny egy filmzenénél).
A zene eszméletlenül sokat dob rajta. Csak nézd meg a "Forbidden Friendship"-ep, ott még nekem is kicsordult a könnyem amikor az a zene meg az a képsorozat ott egyben találkoznak áhhh fantasztikus :D
A HTTYD-ben is volt jócskán a nem ütős hangszerekből. ír furulya és hegedű, rengeteg skót dudás stb. Nem vagyok benne biztos hogy más szerző is ennyire a Kelta hangszeres láda mélyére nyúlt volna (amúgy egy nem is nagy durranás) animációs film miatt. :)
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-12-20 20:00:03]
Pedig olyan jó kis vidám, mókás zenék, és úgy, hogy közben még kalandosan izgalmasak is :) Az eddig hallgatott ilyenek közül legjobban a Honey, I Shrunk The Kids-re igaz ez, és csak ezért kérdeztem, mert ilyenből olyan sokat azért nem ismerek.
Például a Monsters, Inc. The Scare Floor track-jének hangulata is mindig eszembe juttatja a fenti albumot :)
Igen, ez így igaz. Nekem annyiban volt ennek más a megítélése, hogy a filmet eleve ismertem elég régóta, és annak okán volt keresve és hallgatva is a zene.
[előzmény: (17500) Bíró Zsolt, 2010-12-18 18:25:39]
A soroltakat kisajátítottad? Csak a te kedvenceid? :DDD
Valóban megérdemelné az emlegetett díjat! (bár szintén az elfogultakhoz tartozom) :)
Nem hiszem, hogy ismernék még más szerzőt (vagy csak nem hallom ki), aki a kevésbé, vagy az egyáltalán nem ismert hangszereket és nem hangszereket (!) olyan kreativitással használná fel, hogy az szinte hiányozzon is, ha nem szólalna meg (még akkoris, ha Powellnél ez egyértelműen többnyire az ütős hangszerekre vonatkozik).
nálam az év végi toplistán bérelt első helye van, toronymagasan. vmi nagyon nagy zenének kellene jönnie még pár héten belül h ez ne így legyen(nem vágom mik fognak még megjelenni idén).
evolution, bourne2-3, xmen3 és idén a httyd(persze ezek csak az én kedvenceim)...valóban eléggé megérett már egy oscar.
Armand Amar - Hors La Loi: Hát igen Amar sosem volt az a nagy Hollywood-i zeneszerző, ráadásul a származása, utazásai mindig is rányomta bélyegét az alkotásaira, 1 max 2 kivételével, mondjuk pont ez az amiért imádni vagy éppen utálni lehet.
Érdekes módon ez az album úgy néz ki hogy a kivételek egyike ! Gondoltam meghallgatom a sokadik Amar albumot(amiből van is az idén egy méghozzá a AO Le Dernier Neandertal című album), de nem így történt. Messze nem mondható tökéletesnek, de átlagosnak sem. Ha név nélkül elém dobták volna, lehet kicsit elbizonytalanodtam volna hogy ki is a szerző. Aztán hallgatás közben "igen ezek az összetéveszthetetlen Amar-féle vonósok", de mégis újféle ! Ütősből is pont annyi van amennyi kell, nincs eltúlozva mint egyéb szerzeményeiben (bár engem pont ez indít be :D).Gyerekkórus, tömegtapsolás,trombitaszóló....
Tudnék még róla irkálni, de annyit mondok hogy az hallgassa meg aki egy kicsit egyedibb darabot akar hallani, mert ez az a sok tömegcucc között.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-12-19 18:27:21]
Meghallgattam én is a Black Swan-t, és kifejezetten tetszik ! Eléggé nagyzenekarira vette Mansell a stílust, éppen ezért féltem hogy nem fog nagyon bejönni, de mégis ! Tetszett hogy mindig külön ki volt emelve egy-egy hangszer a sok közül, ami egyébként teljesen elveszik a játék közben (például elég gyakran volt oboa szóló, vagy éppen fuvola). De azért belecsempészett egy-két gyanús kis morajt is, hogy mégse legyen már annyira "klásszikus" :)
Biztos van bennem jócskán elfogultság, de legalább egy rohadt Oscar-jelölés már Powell-nek is kijárna. Természetesen a HTTYD miatt. A "hagyományosabb" filmzenék között, idén szerintem messze-messze a legjobbak közé lehet rakni !
Viszont mentségére szóljon, hogy egy tökéletesen ismeretlen művészfilmhez készült, így lényegtelen, hogy milyen. A kutya se foglalkozik vele, így szerencsére nem azzal kell foglalkozni, hogy kárpótolják-e a két éve elmaradt Oscarjáért.
Gondolom a filmben elhangzik az a tétel, így nehéz lett volna megszabadulni tőle. Körülbelül olyan ez, mint Shore feltűnése a King Kongban karmesterként.
Azért egy kicsit erős lenne Rahman, mint háromszoros Oscar-díjas zeneszerző, de a pakliban simán benne van. Bár szerintem idén Desplat meg fogja kapni, vagy ha nem, akkor Oscar-ügyileg belőle is az lesz mint Thomas Newmanből vagy George Fentonból. Lesz egy rakat jelölésük, egy ideig felkapottak lesznek, aztán az Akadémia talál majd magának egy új kedvencet.
Nem fogom megérteni, hogy azok a zeneszerzők, akik az Oscar bizottságban benne vannak, miért pakolna be a jelöltek közé szar zenéket? Pl. tavalyról a Hurt Locker. Oké a film biztos tetszett nekik, na de a zenében mit láthattak, azt nem tudom.
Elküldve: 2010-12-21 19:59:42, 
