Ez nem feltétlenül igaz. Más példával: engem például a Megan Fox körülötti hisztérikus nyálcsorgatás idegesít mostanában, nem értem, és nem csatlakozok. Játszik... vagyis hát benne van egy darab filmben, emlékezetem szerint kissé túlszolizva, másnap meg már a világ legjobb nőjének kiáltják ki a 16 év alatti őszibarackszakállúak, és a csapból is folyni kezd.
Az Eagle eddig csak Lacinak és Zolinak tetszett - igaz, a Bangkok meg csak nekem és Gonitnak. :)
Na úgy néz ki akkor csak nekem nem jön be az Eagle Eye. Van egy mondás miszerint ha magad körül mindenkit hülyének látsz akkor ott gond van:D Adok a zenének még egy esélyt.
Ugyanott Clint Eastwood score-ja olyan mindvégig, mintha két külön zene szólna egyszerre. Sztem Lennie Niehaus megírta a szimfonikus részt, ő meg belepötyögött. :) Ennek ellenére nem mondanám rossznak, csak kicsit furcsa.
Ki kell választani a filmet, aztán a 'score' menüre kattintani és már mennek is a számok. Inkább minimalistább megközelítést választott Hans, amolyan Weather Man és a The Ring drámai keveréke.
Ez jó. Asszem egyszer hallgattam meg a Wart csak, és egy hatosban állapodtam meg akkor magammal.
Mikor írtad különben, hogy az Eagle jó, a Bangkok meg nem, már sejtettem, hogy előbbiben hallgathatatlan, utóbbiban meg elektronikus részek lesznek. Az Eagle megy épp. Maradjunk annyiban, hogy ügyes gyerek ez a Brian, mert mindenki megtalálja a maga zenéjét nála. Én nem az Eagle-t találtam meg. :)
[előzmény: (9272) Kulics László, 2008-10-06 20:36:53]
Sztem nagyobb része a Star Wars kapcsán ment el oda. Aki meg kimegy az utcára krepp-papírra hajazó gyűrött egykorfehérvolt hentesszerelésben, egy kutyanyakörvre emlékeztető övvel a derekán, hogy ő most Jedi, attól minden kitelik a viselkedést illetően. Persze ez nem a SW-rajongókra húzandó rá, hanem csak a tábor elmebeteg szektorára. :)
A Wart azt hiszem meg kellene már hallgatnom, eddig nem nagyon mertem, kb. azért, amiért az Eagle Eye-t sem bírtam a felénél tovább. :) Nálam ez az 5 pontos, a Bangkok meg nyolcas. :)
[előzmény: (9272) Kulics László, 2008-10-06 20:36:53]
Laci, ha megengeditek... Egyetértek, és csak annyit fűznék hozzá, hogy akik igazán tudták volna értékelni, becsülni, azok a piszkos anyagiak miatt nem tudtak elmenni. Magamból indulok ki.
Most néztem meg a Deception-t. Ez a film nagyon jó kis thriller meg kell h mondjam. Jackmant sem láttam eddig ilyen szerepben és elég jól domborít a filmben. McGregor is hozza a formáját, egyedül az a kár a filmben hogy az utolsó 15 perc kicsit sablonos lett. De mindettől eltekintve (a zene is jó lett) jó szórakozás 10/8
[előzmény: (9273) Kulics László, 2008-10-06 20:40:05]
Az a baj, hogy a magyar közönség nem értékeli ezt az egészet, vagyis értékeli, mert magatartásukkal is kb azt fejezték ki, csak nem így kellene. Na mindegy, ebbe nem megyek bele...
Én, én jelentkeznék kérem szépen, ugyanis hallottam. S hogy hol? Épp az általad említett War-ban, ahol ugyanezen című track istalálható: ezt saját magától emelte át. :))
Én az Eagle Eye-ra végül 10/8-at adok a Bangkokra pedig 10/5-öt.
SPOILER
Meg amikor a lányát megölik, gyönyörű zenei pillanatok, Michael Emerson profin hozott rezzenéstelen tekintetével, ahogy letagadja, na ezért járna a Golden Globe.
Jelenleg épp a Bangkok Downtown szól az albumról, és azért ilyen zenét még nem igazán hallottam idáig filmben, tegye fel a kezét, aki igen. Abszolút minimalista megközelítés, nincs agyonbonyolítva, de mégis mennyire jópofa darab már.
Hallgatom egy ideje a Bangkok Dangeroust, és ez az album nekem nagyon tetszik, valószínűleg az év végi tízesbe is belefér majd, és eredetiben is meglesz. Valóban akad egy nagyon kevés MV/RC hatás egyes tételekben, de azok a részek is rendben vannak, ráadásul mindjárt véget ér, és még nem hallottam idáig azokat a tipikus Tyler-manírokat, amiket egy kicsit már unok (jó példa rá a War), mert annyira gyakran használja őket. Remek elektronikus megoldásokkal teli zúzós filmzene, nem annyira kísérletező mondjuk ebből a szempontból, mint azonos monogramú (csak azt művésznévként hordó) kollégájáé, de olyasmi a stílus. Az Iron Man alá simán el tudnám képzelni. Ráadásul bármelyik trackre nyomom vissza, tetszik. Ilyen is rég volt.
Elég hosszú egyébként, és kicsit lehetett volna egzotikusabb megközelítésű a pörgősebb részekben, de így is 10/8.
Évadról évadra haldva előre tökéletesítette stílusjegyeit.
Jól működik a jelenetek alatt, sőt Giacchino nélkül elveszítené igazi értékét a sorozat. De ehhez kellett JJ is, aki meglátta benne a tehetséget, és mindmáig kiváló partnerek.
Képzeld el 9. epizód, amikor a házban bújkálva úgy dönt Linus, hogy beleszól az adó-vevőbe...képzeld el azt az egész jelenetet Gicchino taktusai nélkül. Semmit nem érne.
Így visszatekintve a többi évadra és meglehetősen egyedi hangzásvilágot alakított ki és amellett, hogy tetszettek a lassú, csellóra és mélyebb zongora hangokra komponált érzelmes részei, ezeket a 4. évadra tovább fejlesztette. A hegedű néhol egészen új formában jelent meg, a témák pedig élesebben kirajzolódtak a zenéből. Majdnem minden 4. évados részben volt valami, ami komolyan felkeltette a figyelmem. Már várom, hogy egyben meglehessen hallgatni.
Elküldve: 2008-10-07 16:55:06, 
Játszik... vagyis hát benne van egy darab filmben, emlékezetem szerint kissé túlszolizva, másnap meg már a világ legjobb nőjének kiáltják ki a 16 év alatti őszibarackszakállúak, és a csapból is folyni kezd.
