Az év első feléből reálisan nézve csak a Wall-E jöhet szóba majd az Oscaron, bár szerintem nem túl erős a zene, de mint tudjuk ez ennél a díjnál nemigen számít.
A Michael Clayton zenéjét én is szeretem, jól passzol a filmhez, bár a cd elég rövidke lett. Az év végén érkező Defiance zenéjéért pedig könnyen összejöhet neki egy újabb jelölés.
Ez a helyzet volt tavaly HP5 zenéjével is, szegény Nicholas Hooper hiába írt egy remek zenét, a keresztneve nem John volt, a családneve meg nem Williams, ez meg elég volt, hogy a többség utálja a zenéjét.
[előzmény: (8925) Bíró Zsolt, 2008-09-01 21:42:39]
Sokan azt mondták, hogy méltatlanul volt tavaly Oscar jelölt a Michael Clayton-nal. Szerintem pedig az megint csak egy remek filmzene volt, csak éppen sokszor meg kell hallgatni, hogy üssön. És a filmet is szeretni kell egy picit hozzá. De van azon a lemezen néhány brutálisan nagy track szerintem
Cher és Jolie tényleg rossz lenne a Batman folytatásban. Theron nem rossz, de képregényfilm-ügyben már megégette magát (Aeon Flux).
Nálam nyerőbb lenne valaki kevésbé ismert, pl. Jena Malone. Bár Michelle Pfeiffert úgy sem sikerül szerintem überelni.
Hogy valami filmzenéset is írjak: Szerintetek az év első 8-9 hónapja alapján melyik filmzenéknek van esélye a következő évi díjkiosztókon? Szerintem pl. A Rambo is nagyszerű volt, temészetesen a The Dark Knight is. De szerintem a kérgesszívű jelölőbizottság valamilyen indokkal lepattintja ezeket a zenéket. (Pl. mert folytatások, vagy ilyesmi.)
The Happening sem volt rossz egyébként, különösen néhány track. (Amúgy is, ami James Newton Howard, már nálam eleve nyerő.)
Sőt, lehet, hogy Ti nagyon nem értetek egyet, de nekem szermély szerint nagyon tetszett a The Incredible Hulk 2 CD-s kiadása is.
Más:
Szerintem nagyszerű lemez Mark Isham Life As A House score-ja is. A filmet kb 1-2 éve láttam 1X, de a zenét valami rejtélyes okból csak most kezdtem el hallgatni, és mit ne mondjak, szerintem nagyszerű munka.
Jolie-t sosem komáltam. Van sok olyan színész/nő aki dekoratív jelenség és közben igazságtalanul van elbírálva pedig közben tehetséges. Nos ez sztem Jolie-ra nem vonatkozik, ő csak és kizárólag a külsejével nyeri meg a szerepeket. Ellenpéldáért nem kell messzire menni...még a házból sem kell kilépni: Brad Pitt, tehetséges és kurvajól néz ki.(nem, nem vagyok meleg:))
Először a Vacancyt láttam és utána a Strangerst.
A másik dolog a francia filmre visszatérve, sztem semmivel sem jobb mint egy átlag amerikai horror. Azt hiszem kissé divattá vált isteníteni a nem-amerikai filmeket amit részben megértek hiszen rengeteg gagyit gyárt az usa, de hát emberek, a világ filmiparának 80%-át(hasamra ütöttem) ők gyártják! Jóhogy nagyobb a szórás a szarból. És ha néha sikerül egy "vidéki" rendezőnek vmi jót alkotnia akkor az hirtelen unikummá válik és jobban istenítve van mint bármely amerikai filmremek.
Apropó amerikai filmremek. Tegnap néztem az In the valley of elah-t és csak ajánlani tudom. Mondjuk azt nem tudom h Susan Sarandon hogy volt képes elvállalni egy olyan szerepet amiben kb 5 percet töltött vásznon és csuklóból csukott szemmel eljátszotta.
Aztán hogy Cher a Batmanben? Hááát.:) Én is támogatom a régi nevek feltámasztását de az talán kicsit túl érdekes lenne hogy egy 60 éves exdíva feszes bőrszerkóban leabál mindenkit Gothamben:) Jolie megintcsak abszolút nem illene bele ebbe a világba, ő maradjon csak meg a mr és mrs smithnél és hasonlóknál mert az az ő világa. Véleményem szerint megint csak egy amolyan nóném embert kellene szerződtetni a szerepre mint amilyen Ledger vagy Bale. Jó a nóném egy kicsit túlzás de egyikük sem volt a batman előtt egy nagy blokkbászter mágus.
OST Zoli, gratula a kritikához, tetszett az irományod. Tulképp nagyjából egyetértünk mindenben. Egy helyütt kukacoskodnék csak, az elején azt írod h nem adnál rá egy bizonyos okból 100%ot és a végén mégis megadod:)
/Nem bírtam kivárni már, hogy mikor kerül fel kritika a Filmzene.net oldalára, így megpróbálkoztam eggyel én./
Hans Zimmer & James Newton Howard – The Dark Knight – (Score) /2008/
Viszonylag sok idő telt már el a film bemutatása óta és a filmzenét is már nagyon sokszor sikerült azóta meghallgatom. Ezért gondoltam megpróbálkozok pár sornyi méltatást írni erről a nagyszerű score-ról.
A film szerintem szinte tökéletesnek mondható, csak akkor találnánk benne hibát, ha nagyítóval keresgélnénk. (Számomra csupán két dolog van, ami miatt nem értékelném 100%-osra: az egyikről nem írok, mert a film utolsó negyedében van az az ominózus jelenet, így nem lenne korrekt kikotyognom. Azonban a másik dolog ami rossz irányba ment az új Batman-filmben, hogy Bruce Wayne karaktere nagyon háttérbeszorult. Ez a film azt hiszem egyértelműen Jokeré, majd a sorrend Harvey Dent/Two Face és csak ezután jön Bruce Wayne/Batman.)
Ennyi kitérő után ideje már írni a filmzenéről is:
Az album szerintem lenyűgöző. Nem találok rá jobb szavakat. A majd 2,5 órás film 120-130 percnyi score-ját sikerült átcsiszolni egy lehengerlő 74 perces albumnyi hosszúságra.
Ez a zene nem olyan, amit első hallásra mindenki imádni fog, szerintem olyan hallgatója is volt, aki felháborodva kapta ki a lemezt a lejátszóból. Így hát biztosan nem adnak el belőle Titanic-szinten több millió CD-t, mégis, számomra az év eddigi legjobb score-ja ez az album. Hogy mégis miért? Erre próbálok választ adni a következőkben:
Szerettem már a Zimmer-Howard fúzió első produktumát is, a Batman Beginst, de az új albummal szerintem sikerült azt felülmúlni.
Az album legmeghatározóbb jellemzője talán a szintetizátor és a vonósok által képzett harmónia, valamint az ütőszekció erős jelenléte.
Az első track a "Why So Serious?".
Ez a cím a film reklámkampányának legtöbbször idézett kifejezése és Joker jelmondata is volt, így stílszerű ezzel kezdeni. Egészen elképesztő ez a szám a maga több mint 9 perces hosszával, ami egyben fityisz is a hagyományos filmzene felé szerintem. Hiszen első tracknek nem szoktak ilyen radikális végletek közt mozgó számot választani. Persze a film is így indul, így szerencsére ezzel a nagyszerű zenével kezdőik az album is. Egészen halkan indul, majd mint egy idegesítő szúnyog, ami egyre közelebb férkőzik, úgy erősödik ez a szirénát utánzó hang, majd az első dallamokra csak az első perc után vált át. A rockos elektronikus gitár hangja is pozitív meglepetés, majd egyharmada után jön egy meglepően csendes rész, ami után újra teljes erővel rákezd a zenekar. Valahol a nyolcadik perc környékén pedig elkezdődik ez a remek ritmus, alatta a vonósok fenyegető hadával, szerintem ez így zseniális.
A második track ("I'm Not A Hero") egyben az első közvetlen folytatása, csak az utolsó percekben bukkan fel néhány jellegzetes dallam a Batman Beginsből.
Majd jön az album egyik csúcspontja (legalábbis az első 3 percét tekintve mindenképp) a "Harvey Two-Face". Lassan építkezik, majd a második percben hirtelen belekezd abba a hihetetlen dob és vonós összjátékba, ami szerintem az album egyik leghősiesebb dallama. A szám második három perc már kiszámíthatóbb, de azzal együtt is nagyon szép.
A dinamika uralja a score talán legharciasabb és legfeszültségkeltőbb témáját az "Aggressive Expansion"-t. Az "Always A Catch" is folytatja ezt, majd kissé megszelídül a végére. A "Blood On My Hands" egyértelműen a merengés és az elgondolkodás száma lett, amit követ a "A Little Push" idegtépő dallama.
Ezután hallható egy újabb nagy csúcspont: a "Like A Dog Chasing Cars".
Egy rövid átvezetőt követően ("I Am The Batman") kezdődik az album talán még lenyűgözőbb második fele, ami "And I Thought My Jokes Were Bad"-dal indul, sok szintivel, ütőssel és vonóssal. Ekkor jön az általam talán legtöbbször hallgatott "Agent Of Chaos". Ez lágyan indul, de a háttérben mégis ott a késztetés és sürgetés, majd a második perc környékén kezdődik a feszültségteremtés magasiskolája ami a 7 perces szám kb. 5. percéig is kitart. Újabb "rongyosra" hallgatott track a "Introduce A Little Anarchy", ami megint csak az elfogyó időt és növekvő káoszt hivatott zeneileg bemutatni.
Ezt követi az elgondolkodtató "Watch The World Burn", ami igaz, hogy nagyon remekül sikerült, de helyileg nekem valahogy nem itt van a helye. De kell ez az átvezető 4 perc, hogy elérkezzünk a tökéletes befejezéshez a szinte címadónak tekinthető "A Dark Knight"-hoz, ami a maga több mint 16 perces hosszával gyakorlatilag az album negyedét teszi ki. Ez a szám olyan nagyszerűen eleveníti fel és fonja egybe a korábban hallottakat, hogy szerintem az már példaértékű. Különösen felejthetetlen az utolsó három perc. Ebben van egy meglepő rész valahol a vége előtt bő két perccel. Ez olyan, mintha véget akarna érni, pedig nem, csak ezután jöhet a Sötét Lovag utolsó szívdobbanása zaklatott szintetizátoros és ütős együttműködéssel.
Szerintem ez egy tökéletes egységet alkotó filmzene, ami a filmet szolgálja, mégis önállóan hallgatva is lenyűgöző. Ez a remek komor film szerintem csakis ilyen filmzenét érdemelt.
Két nagyszerű zeneszerző művészi és kreatív együttműködésének gyümölcse. (Az igazsághoz hozzátartozik, hogy szerintem egyik úriember sem erre az albumra írta meg élete legjobb számát, de az egység amit az album képvisel mindkettőjük pályafutásának legjobbjai közé emeli azt.) Ez egy olyan lemez, amiben egy sötét szív dobog, komor, kevés felszabadult boldog pillanattal, de egy gonosz, pesszimista, de mégis nagyon jól sikerült filmhez ilyen zenei aláfestés dukál.
Nálam ez az album 10/10-est, vagy ha úgy tetszik 100%-ot érdemel.
Hát a Tortúrában már bizonyította a színésznő hogy nem véletlenül kapta az Oscarját. Mostanában kimondottan örülök neki ha régen elfeledett színészek kerülnek fel újra Hollywood térképére.
Nem tudom, Gábor milyen sorrendben látta ugyanazt, de én a The Strangersszel vagyok úgy, hogy óriási előítélettel fogok beülni rá, mert az Ilst láttam. Remélhetőleg félre tudom ezt rakni, ha a film megérdemli. A vacancys hasonlóság nekem is beugrott, szóval két, már létező filmet raktak össze az ügyes filmmágusok, grat.
Jolie el lett koptatva teljesen már, ráadásul én végig azt vártam a Wantedban, hogy mikor töri ki valamilyét, annyira csontvázszerű "jelenség" volt. :)
Nyilván röpködnek csak a hasraütésszerű nevek a rajongóktól a következő Batman stábja kapcsán, Cher mellett Jolie is felbukkant, szerintem egyik sem lenne nyerő (bár HL-ről sem tudtam elképzelni Jokert) lassan eljutunk Kathy Batesig is. :D
Nekem a Be Kind Rewind egy hetest megérdemel. (nem Jack Black miatt)
A Doomsday viszont egy jól indult és gagyiba átfordult förtelem, magyarán csupa baromság. Ez a film a régi B-filmek szintjét üti meg amiket még kölyök koromban láthattam, 10/3
A Felont még nem láttam de a Vér kötelez tetszett szerintem ez sem lesz másként.
Meet Davet és honfitársunk új rendezését nem láttam még.
Az Ils nekem tetszett pont azért mert nem volt hagyományos horror kicsit talán a Blair Witch projektre hajazott (némely tekintetben) de összességében a zenéje is érdekes volt valamint a film is.
A Wanted-et szerintem csak Mcavoy játéka miatt érdemes megnézni. Számomra már unalmas Jolie mint a kemény csaj, a többi színész meg mintha ott sem lenne. Nekem a Shoot'em up is csak a Clive Owen és Paul Giamatti miatt volt nézhető, a többiről jobb nem nyilatkozni. A rendező ugyanzokat az idegesítő dolgokat csinálja mint a Night illetve a Daywatchban is vagyis ritka gyors vágás és sokszor már nem is látni mi merre hogyan. Kár érte, pedig ezért a filmért még pénzt is adtam ki már nyugodtan kijelenthetem nem érte meg 10/5
Elküldve: 2008-09-05 16:44:49, 
De persze nem a színészi alakítására gondolok. 
