De ha a linkeken a kis doboz hátsó részéről készült fotót nézem, akkor mindkettőben ugyan annak kellene lennie - legalábbis a képek alapján, az írást nem vágom
Film alatt Michael Giacchino Spider-Manje egészen rendben van. Leginkább Elfman első Pókemberéhez tudnám hasonlítani, legalábbis a felépítését tekintve, mivel ott is a főhős és a gonosz motívumainak a párviadala, a folyamatos ütköztetése adta a score magját és itt is mindkettő elég fülbemászóra sikeredett. Bensőséges, érzelmesebb részekből viszont csak a stáb lista alatt ragadt meg bennem egy kisebb pillanat, de mivel a film sem bővelkedik ilyenekben, nem különösebben problémás. Szerintem külön hallgatva is jóban leszünk.:) Egyelőre 8/10
Van itt pár cucc ami kéne de csomó csak akkor elérhető ha 2013 óta van regisztrációd... Igazából meg kéne csak rendelni, elutalnám én a pénzt a boltnak ha az úgy jó...
Szivárogtak óvatos véleményszösszenetek az új Nolan filmről és amellett, hogy mindenki leírta, hogy a karfát szorongatták félelmükben/az adrenalintól, majdnem mindenki leírta, hogy Hans Zimmer nagyon odatette a zenét megint. Nyilván ugye nekünk mint tényleges filmzene hallgatóknak máshogy csapódik le egy ilyen vélemény, de azért az bizakodásra ad okot, ha máris kiemelik a zenét?
Meg az is jó előjel, hogy össz-vissz 11 szám lesz az albumon, tehát hosszabb trackekre számíthatunk. Szépen ki lesznek bontva a különböző témák :D
Kicsit elúsztunk. :)
Még nem jelentkezett rá senki, de amint rendezzük sorainkat, felvesszük a fonalat. Én itthon fogom megnézni, ha addig senki nem ír róla, akkor majd én.
"Ott volt az SPK: az egyik legszélsőségesebb ipari zenekarként indultak, aztán amikor a Depeche Mode befutott, a Master and Servant hallatán azt gondolták, hogy akkor ők is befutnak, és csináltak egy teljes albumot, amin fémeket ütnek, de popzenét próbálnak játszani. Egyszerűen rettenetes. Egyébként az SPK egykori vezetője, Graeme Revell azóta keresett filmzeneszerző Hollywoodban."
:)
Nem új infó (a revelles Power Rangersnél is írtam), csak vicces. Egy zenei újságíróval készített interjúban volt.
Köszönöm, jó ötlet, urak, írok egy posztot, és akkor ezzel a zenével. :)
Volt egy olyan ötletünk, hogy "Ajánld kedvenceidet", tehát hogy az olvasók beküldik egy-két mondat kíséretében, mit kedvelnek és miért, aztán az lesz a poszt. Egyelőre nem mertem megfuttatni, ne égjünk be vele, hogy bejön összesen két olvasói levél: az Indy-témával meg a Gladiátorból a haldoklós rész Lisával. :)
Megmondom őszintén, hogy én a 7. számnál járok a Transformers CD-n és én eddig bekajáltam... Tetszik, hogy kicsit visszafogottabb nyugodtabb az egész, de valahogy érezni rajta az epikusságot... Persze csak az is lehet, hogy túl sok Goldsmith-t hallgattam mostanában és jólesik az ilyen zene :)
Én egyben letoltam. Nem rossz ez. Legalább pár újítás/próbálkozás feldobta kicsit a teljes képet. Más kérdés, hogy nem tudom mit szívtak most Hollywoodban, de a Múmia is meg ez is kétórás, plusz az apró? Minek ilyen hossz cucc? Ettől nem lesz epikusabb. A TF 5 is most 34 track, de tök felesleges. Ki kellett volna válogatni 15 számot aztán mehet a lemezre. A gigarajongó meg majd megveszi a hosszabb cuccot.
Elküldve: 2017-07-15 09:51:53, 
