[KUTYAFAJTÁK] Border collie

A dogok végleges, mai formájának kialakulása a középkorban kezdődött. Ebben az időben keresztezték a már meglévő típust az agárral. Az így létrejött, hatalmas tömegű, erős, de mégis mozgékony, rettenthetetlen kutyát medve, illetve vaddisznó vadászatra használták. Később külleme és adottságai miatt kedvelt lett a nemesi körökben, ahol már inkább a birtok őrzése volt a feladatuk.

RÖVID TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS: Az õsi bulldogok, valamint a hajtóebek és a vaddisznóra idomított kutyák tekinthetõk a mai német dog elõdeinek, amelyek átmenetet képeztek az Angliából származó erõs masztiffok és a gyors, mozgékony agarak között. Eleinte minden olyan erõs és hatalmas termetû kutyát dognak neveztek, amelynek nem volt meghatározható a faja. A késõbbiekben nagyságuk és színezetük alapján ulmi dognak, angol dognak, dán dognak, hajtóebnek, vaddisznóra idomított kutyának és nagy dognak nevezték õket. 1878-ban Berlinben az összes fent említett variációt egy kutyafajtában fogták össze „német dog” név alatt. Ezzel elkezdõdött egy önálló német kutyafajta tenyésztése. 1880-ban fogalmazták meg az elsõ dog standard -et, melyet az 1888-ban megalakult „Deutscher Doggen Club” vett gondozásba, és az évek során többször módosított. A mai standard tartalmilag és formailag is megfelel az FCI modellnek.