Jól látok???? Az állam lenyúlná a törzskönyveinket, majd kutyavásárt hirdettet saját szervezetével papírok nélkül? Mégis kitől venné a kutyákat, ha maga is azt szorgalmazza, hogy etsz engedély és állami törzskönyv és garanciája nélkül nem is tenyészthet senki, mert nagy ejnye-bejnye lesz?
Édes istenem, mi van már ebben az országban Annyira, de annyira szánalmas már ez az egész ....
A külföldi lehetőség hogy járható úgy,hogy itthon maradok? Hogy jelentek le almot külföldön ha az alom itt van nálam? Legálisan hogy van járható útja ennek?
Ha a MEOE nem köt az MNJK-val annak többszöri unszolására sem szerződést megteheti e? Tudod az MNJK nem az a fajta amelyik bárkitől is megriad. Nekimegy nála 10x nagyobbnak,erősebbnek is...
A mi helyzetünk kissé nehezebb mint a más fajtásoké.
Az Országos Rendőr-főkapitányság kutyavásárt hirdet. Az új ebek a felhívás szerint kikerülhetnek magánszemélyek, tenyésztők, vagy bármely – kutyák eladásával foglalkozó – társadalmi szervezet kezéből is – persze, bizonyos feltételek mellett.
A vásárlásra kínált négylábúaknak meg kell felelniük azoknak az igényeknek, amelyeket a személykereső, nyomkövető és általános rendőrkutyával szemben támasztanak. Az ebeket egy erre kijelölt, úgynevezett vásárlási bizottság veszi majd szemügyre.
Az ORFK kimondottan német vagy belga juhászokat keres, esetleg azok keverékét, a rövid szőrű változatot, minimum 10-14 hónaposokat, törzskönyv nélkül, mikrochippel ellátva. Számos egyéb tényező és fizikai alkalmasság mellett az is nagyon fontos, milyen temperamentummal, pszichikai tulajdonságokkal bírnak a leendő „szuperkutyák". A feltételekről szóló teljes listát a rendőrség honlapján tette közzé.
Egyelőre három időpontot hirdettek meg, július 1-re, július 8-ra és 15-re, a ORFK Dunakeszi Oktatási Központ objektumába.
•méret: legalább 60 cm marmagasság és 30 kg testtömeg az általános rendőrkutya esetében,
•ivar szerint: kan, szuka vagy ivartalanított, de az általános rendőrkutya esetében a szuka ivarúnak a kan méretét el kell érnie,
•az Országos Rendőr-főkapitányság Dunakeszi Oktatási Központ állatorvosának elbírálása alapján egészséges és a tervezett feladatra fizikailag alkalmas,
•a tervezett szolgálati feladatra képessége, készsége, temperamentuma és pszichikai tulajdonságai alapján, a Rendőrség Kutyás és Lovas Szolgálati Szabályzatának kiadásáról szóló 17/2009. (OT 10.) ORFK utasításban foglaltak szerint alkalmas és a kutya „A” vagy esetleg „B” kategóriába tartozik,
•kereső kutyák (személykereső) esetében előnyt jelent, ha a kutya szeret ugatni,
•mikrochippel rendelkezzen,
•a 10-14 hónapos korig kötelező (veszettség elleni) és az ajánlott (parvo, leptospirozis, szopornyica elleni) védőoltásokkal, továbbá belső élősködők (férgek) elleni kezeléssel és kullancsok, illetve bolhák elleni mentesítéssel rendelkezzen. Az oltások és a féregtelenítés meglétét oltási könyvvel igazolni szükséges.
Stimmel. A magyar jogi szabályozás egyrészt szembe megy az uniós egyesülésre vonatkozó jogszabályokkal, másrészt kijátszási lehetőséget biztosít az élelmiszer és prémtermelés tilalmával kapcsolatban. Itt nincs magánjogi jogvita, az csak magán, vagy jogi személyek között lehet.
Itt az történik, hogy a jogalkotók közösségi joggal ellenkező jogszabályokat alkotnak, melyeket a közigazgatási szervek alkalmaznak.
Lehet, hogy önérzetes polgárok kellenének, de, azok nincsenek. Mivel a politika megosztotta őket.
Ha valaki kiáll a MEOE mellett, mindjárt lekommunistázzák. Kívülről az látszik, hogy itt, egy két tenyésztő verdesi magát…a kutyatartók nagy része azt se tudja, mi zajlik, sokan sz@rnak bele.
Amíg a saját bőrén nem érzi, addig nem lép. Ez nem csak a kutyásokra igaz.
?173cc4
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-06-26 13:50:22]
Mindenkinek jogában áll, hogy panaszt nyújtson be az Európai Bizottsághoz olyan tagállami (törvényi, rendeleti vagy közigazgatási) intézkedés vagy gyakorlat kapcsán, melyet ellentétesnek ítél az uniós jogban lefektetett valamely rendelkezéssel vagy elvvel. A panaszos nem köteles bizonyítani, hogy érdekelt az eljárás megindításában, sem azt, hogy a bejelentett szabálysértés elsődlegesen és közvetlenül érinti őt. A Bizottság ugyanakkor csak azokat a panaszokat fogadja el, amelyek arról számolnak be, hogy egy tagállami intézkedés sérti az európai uniós jog valamely rendelkezését. A panasz tárgyát tehát nem képezheti magánjogi jogvita.
Legjobb ami történhet, hogy az EU Bizottság megállapítja, hogy Magyarország azzal, hogy az EU jogot sértő jogszabályokat alkotott kötelezettségszegést követett el.
Ez esetben vagy visszavonja, vagy az Európai Bíróság elé kerül az ügy.
Ez kb. 24 hónap.
Ezalatt a legjobban azok járnak, akik nem vesznek részt az egészben, magyarán más hobby után néznek, vagy vesznek külföldről kutyát és tartják úgy 15 évig szeretetben. Vagy megtalálják a lehetőséget külföldön.
Sok megalázó helyzettől kímélik meg magukat, mert aki nekiáll egy hobby miatt iszapbírkózni a hatalom szórakoztatására, az meg is érdemli , hogy a világ normálisabb felének meglegyen a véleménye.
Aki meg még fizet is azért, hogy bohóc legyen a cirkuszban és hajlandó azzal szórakoztatni a hatalmat, hogy a porondon seggbe rugdossák egymást, annak lelke rajta.
Persze a következő három hónapban akár egységbe is lehet tömörülni és fellépni a visszaélések ellen. Persze ehhez felnőtt önérzetes polgárok kellenének.
Ezek szerint akkor Te megértetted a lényeget.Polgári demokráciákban az egyesülési jog lényege, hogy az államtól és más jogalanyoktól is függetlenek a civil szervezetek.
Nyitunk Kína felé, de az ideológiát Azerbajdzsánból vesszük át.
Nem is baj, lehet hogy ez való ennek a népnek. Voltak próbálkozások hogy Európa része legyünk, de valahogy baromira nem megy az nekünk.
Jó lesz ez így, no.
Megint itt tartunk, hogy van x oldal jogi szakszöveg, amit a jogászokon kívül kevesen értenek, és ők is többféle képen magyarázzák. Az tanyasi kutyás meg nem ért belőle semmit.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája 2012/C 326/02 az alábbiakat tartalmazza.
E Charta, tiszteletben tartva az Unió hatásköreit és feladatait, valamint a szubszidiaritás elvét, újólag megerősíti azokat a jogokat, amelyek különösen a tagállamok közös alkotmányos hagyományaiból és nemzetközi kötelezettségeiből, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményből, az Unió és az Európa Tanács által elfogadott szociális chartákból, valamint az Európai Unió Bíróságának és az Emberi Jogok Európai Bíróságának esetjogából következnek.
7. cikk A magán- és a családi élet tiszteletben tartása
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát és kapcsolattartását tiszteletben tartsák.
8. cikk A személyes adatok védelme
(1) Mindenkinek joga van a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.
(2) Az ilyen adatokat csak tisztességesen és jóhiszeműen, meghatározott célokra, az érintett személy hozzájárulása alapján vagy valamilyen más, a törvényben rögzített jogos okból lehet kezelni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy a róla gyűjtött adatokat megismerje, és joga van azokat kijavíttatni.
12. cikk A gyülekezés és az egyesülés szabadsága
(1) Mindenkinek joga van a békés célú gyülekezés szabadságához és a másokkal való bármilyen szintű, különösen politikai, szakszervezeti és polgári célú egyesüléshez, ami magában foglalja mindenkinek a jogát ahhoz, hogy érdekei védelmére szakszervezetet alapítson, vagy azokhoz csatlakozzon.
21. cikk A megkülönböztetés tilalma
(1) Tilos minden megkülönböztetés, így különösen a nem, faj, szín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai tulajdonság, nyelv, vallás vagy meggyőződés, politikai vagy más vélemény, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, kor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetés.
47. cikk A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog
Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.
52. cikk A jogok és elvek hatálya és értelmezése
(1) Az e Chartában elismert jogok és szabadságok gyakorlása csak a törvény által, és e jogok lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Az arányosság elvére figyelemmel, korlátozásukra csak akkor és annyiban kerülhet sor, ha és amennyiben az elengedhetetlen és ténylegesen az Unió által elismert általános érdekű célkitűzéseket vagy mások jogainak és szabadságainak védelmét szolgálja.
(3) Amennyiben e Charta olyan jogokat tartalmaz, amelyek megfelelnek az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményben biztosított jogoknak, akkor e jogok tartalmát és terjedelmét azonosnak kell tekinteni azokéval, amelyek az említett egyezményben szerepelnek. Ez a rendelkezés nem akadályozza meg azt, hogy az Unió joga kiterjedtebb védelmet nyújtson.
(6) A nemzeti jogszabályokat és gyakorlatot az ebben a Chartában meghatározottak szerint teljes mértékben figyelembe kell venni.
(7) Az Unió és a tagállamok bíróságainak kellően figyelembe kell venniük e Charta értelmezésére vonatkozó iránymutatásként készült magyarázatokat.
53. cikk A védelem szintje
E Charta egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, mint amely szűkíti vagy hátrányosan érinti azokat az emberi jogokat és alapvető szabadságokat, amelyeket – saját alkalmazási területükön – az Unió joga, a nemzetközi jog, a tagállamok alkotmányai, illetve az Unió vagy a tagállamok mindegyikének részességével kötött nemzetközi megállapodások, így különösen az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény elismernek.
b)
Ennélfogva egyesüléshez való jog csak az Egyezmény 11. cikkely (2) –ben , továbbá a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmány 22 cikk(2)-ben leírt okokból korlátozható.
Ezek pedig a következők:
„ E jog gyakorlását csak a törvényben megállapított olyan korlátozásoknak lehet alávetni, amelyek egy demokratikus társadalomban az állam biztonsága, a közbiztonság és a közrend, illetőleg a közegészség, a közerkölcs vagy mások jogai és szabadságai védelme érdekében szükségesek.”
c)
Emberi méltóság, szabadság, demokrácia, egyenlőség, jogállamiság és az emberi jogok tisztelete: ezek azok az uniós alapértékek, melyeket a Lisszaboni Szerződés már a szöveg legelején rögzít. Közös alapértékekről van szó, melyek minden tagállam értékrendjének részét képezik. Az Unióhoz csak azok az európai országok csatlakozhatnak, amelyek ezeket az értékeket tiszteletben tartják.
Az EU számára a legfontosabb célt korunkban az jelenti, hogy elősegítse az említett értékek érvényesülését, és biztosítsa: az európai polgárok békében és jólétben élhetnek. Az általános célokon túl a szerződés számos konkrétabb célkitűzést is rögzít, melyeket részletesebben áttekint. Közöttük említhető például a társadalmi igazságosság és a szociális védelem előmozdítása, illetve a társadalmi kirekesztés és a megkülönböztetés elleni küzdelem.
A Lisszaboni Szerződés számottevő előrelépést hoz az alapvető jogok védelme tekintetében. Megnyitja továbbá az utat az előtt, hogy az EU csatlakozzon az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményhez.
Az említetteken túlmenően a dokumentum garantálja az Európai Unió alapjogi chartájában foglaltak végrehajtását. Ezáltal rögzíti az Unió számára azokat a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, melyek jogilag kötelező erővel bírnak nemcsak az EU és az uniós intézmények, hanem – az uniós jogszabályok végrehajtása során – a tagállamok számára is. A charta az alapvető jogokat a következő hat címszó alatt sorolja fel: Méltóság, Szabadságok, Egyenlőség, Szolidaritás, A polgárok jogai és Igazságszolgáltatás.
d)
Az 1999-ben hatályba lépett Amszterdami Szerződés előrelépést jelent az alapvető jogok megerősítése terén is. Bevezetett egy olyan eljárást, amelynek révén bármely tagállam felelősségre vonható, amennyiben az megsérti a polgárai alapvető jogait. Kiterjesztette továbbá a megkülönböztetés-mentesség elvét is, amely így már nemcsak a nemzeti hovatartozást érinti, hanem a nemi, faji, vallási, életkori és szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetésre is vonatkozik.
e)
Jelen ügyben relevanciával bír, hogy a Legfelsőbb Bíróság olyan ítéletet változtatott meg, melynek egy teljes fejezete a közösségi jogra hivatkozik.
A Fővárosi Bíróság 3.K.30698/2006/33 számú ítélete az alábbi okokból nem tartotta elfogadhatónak egyesület alapszabályszerű tevékenységének megbirságolását.
Egyezmény 11. cikk és 12 kiegészíző jegyzőkönyv, ami alapján az Egyezményben meghatározott jogok és szabadságjogok élvezetét minden megkülönböztetés nélkül kell biztosítani.
Az 1969. évi Bécsi Egyezmény 27. cikke mely szerint nemzetközi szerződések vonatkozásában egyetlen részes fél sem hivatkozhat belső jogának előírásaira, az egyesületi tevékenység csak az Egyezmény 11. cikkében meghatározott szempontok szerinti korlátozásnak vethető alá.
Az Európai Unióról szóló Maastrichi Szerződések I. Cím F(2) cikke szerint az Unió tiszteletben tartja az alapveő jogokat, ahogyan azokat az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló 1950 november 04.-én Rómában aláírt Egyezmény biztosítja.
A Costa v. Enel 1964 ügy és , az Internationale Handelgesellschaft ügy (1970) ECR, melyben a Közösségek Bírósága kimondja, hogy « a Szerződésből, mint önálló jogforrásból származó jogot természeténél fogva nem bírálhatják felül a nemzeti jog szabályai. Az alapvető jogok tiszteletben tartása integráns része a Közösség értékeinek
A Factortame üge, mely szerint a közösségi jog abszolút elsőbbséget élveznek.
A Nold v. Comission ügy (1974 ECR ) mely szerint a tagállamok által védett elismert alapvető jogokkal összeegyeztethetetlen szabályok nem érvényesülhetnek.
A Rutili ügy (C-36/75 ), melyben a bíróság kimondta, hogy alapjogok még nemzetbiztonsági vagy közbiztonsági érdekből is csak olymértékben korlátozhatóak, amik szükségesek az adott érték védelméhez egy demokratikus társadalomban.
Az Európai Bíróság elismerte a magánszemélyek jogát arra, hogy a jogbiztonság elvére hivatkozzanak egy tagállammal szembeni ügy során. (Ratti ügy)
Álláspontom szerint a fenti jogszabályok sérültek az ebtenyésztők jogai korlátozására irányuló jogalkotás során.
Az ügyben az összes hazai jogorvoslati lehetőséget kimerítettem, miután ügyvédként több szervezetet is képviseltem azokban a perekben, melynek célja a két legnagyobb kinológiai szervezet a MEOE és a Magyar Kutyások Szövetsége működésének ellehetetlenítése volt.
Egy kivétellel minden bírósági pert megnyertem, illetve az Alkotmánybíróság több ízben foglalt állást úgy, hogy az egyesüléshez való jog csak az Egyezmény 11.cikkely (2) szerint korlátozható, továbbá az Ombudsman három ízben kifogásolta, hogy Magyarország rendeleti úron kíván beavatkozni gyakorolt egyesülési jogba.
Erre Magyarország folyamatos az egyesülési jogot , az ítéleteket és az Alkotmánybíróság döntéseit negligáló és az egyesülési jogot még inkább korlátozó jogszabály változtatással reagált.
A demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok előmozdítása az Unió első számú célja a Szerződés 3. cikke szerint. Létezik még egy nagyon fontos elem, a 4. cikk, melyet az Önök kormánya is sokszor idéz: “Az Unió tiszteletben tartja a tagállamoknak a Szerződések előtti egyenlőségét […] A tagállamok segítik az Uniót feladatainak teljesítésében, és tartózkodnak minden olyan intézkedéstől, amely veszélyeztetheti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását.”
Az egyesüléshez való jog alapvető emberi jog, annak sértése veszélyezteti az Unió célkitűzéseinek megvalósítását. A jogsértés vonatkozásában érdektelen, hogy a jogsértés áldozata egy hobbytevékenységet folytató közösség.
(FOLYTATOM)
A civiltörvény szerint, mint korábban az Etv. szerint az egyesületek felett az ügyészség gyakorolhat törvényességi felügyeletet, jelenleg törvényességi ellenőrzést. Csak bírósági ítélettel lehet feloszlatni felszámolni.
Ez alól jelenleg csak az ebtenyésztő egyesületek a kivételek , melyek vonatkozásában nem elegendő az egyesülési jog szabad gyakorlásához a bírósági bejegyzés, hanem az Átv. 45/A (1) b.c. pont alább részletezett szabályozásával további feltételhez a tenyésztési hatóság elismeréséhez köti. A jogi szabályozás további feltételként szabta, annak vállalását, hogy ennek a hatóságnak ellenőrzési felügyeleti jogköre van az egyesület felett, akár vissza is vonhatja az elismerést, ami okán az egyesület a továbbiakban már nem végezheti azt a tevékenységet, amit a bírósági nyilvántartásba vétel okán korábban alanyi jogon végezhetett.
Mindez idegen a polgári és politikai szabadságjogok elveitől, aminek betartását Magyarország nemzetközi egyezmények aláírásával vállalta.
Magyarország diszkriminatív módon megtagadta egy embercsoporttól a polgári szabadságjogok egyikét a szabad egyesüléshez való jogot és ezzel olyan egyesületek működését lehetetlenítette el, melyek az 1989 évi II. Törvény alapján alakultak és kerültek bírósági nyilvántartásba és azóta végezték békés célú tevékenységüket.
Ugyanez a helyzet azon egyesületek vonatkozásában, melyek az Etv. hatályba lépése előtt alakultak és korábban hatósági felügyelet alatt álltak, ami éppen az Etv. hatályba lépését követően szűnt meg, felettük. Az Etv. 23.§ és 28.§ rendelkezett a hatósági felügyeletet biztosító jogszabályok hatályon kívül helyezéséről és az egyesületek bírósági nyilvántartásba vételéről.
A jogalkotó most az ebtenyésztő egyesületek vonatkozásában visszaállította az államigazgatási felügyeletet.
Ez pedig olyan súlyú jogsérelem ami már nemcsak az érintett egyesületekre van kihatással , hanem a népszuverenitás , a demokrácia korlátozását jelenti.
(FOLYTATOM)
Elküldve: 2013-06-26 14:54:43, 
?173cc4
