A magyar kinológiáról

a Legfelsőbb Bíróság arra az álláspontra helyezkedett, hogy a felperes nem törvénytelen, nem folytat jogsértő tevékenységet, és a regisztrálást az állam által el nem ismert módon folytathatja. Ezzel összefüggésben az elsőfokú bíróság kifejtette, hogy az, hogy az állam hogyan szabályozza az általa elismert tenyésztő szervezetek tevékenységét az az állam által el nem ismert szervezetek tevékenységét nem érinti, ezáltal az el nem ismert szervezet kivonja magát a szabályozás hatálya alól. Rögzítette az elsőfokú bíróság, hogy az alperes nincs elzárva a véleménynyilvánítás szabadságának jegyében attól, hogy a bírósági ítéleteket kritizálja, álláspontját fenntartsa, azonban bíróságok érdemi döntését tiszteletben kell tartania, és ha a jogorvoslattal már nem támadható legfelsőbb bírósági felülvizsgálati ítélet megállapította, hogy a felperesi szervezet nem illegális, törvénytelen tevékenységet nem folytat, ezt a körülményt elhallgatva az alperes nem kelthet olyan látszatot, hogy a felperes jogszabályt sért, mert az ilyen látszat keltése sértő is, egy szervezet megítélésére nézve nyilvánvalóan negatív hatású.
A sérelmezett levél egészét tekintve az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a bírósági ítéletek elhallgatásával kétséget kizáróan az illegalitásnak a látszatát keltette az alperes, és ezzel a felperes jóhírnevét a Ptk. 78. §-a alapján megsértette.

2010. márciusában már ismert volt a felülvizsgálati eljárás során a Legfelsőbb Bíróság által hozott Kfv.III.37.094/2009/12. számú ítélet, mely kimondta, hogy a felperes állam által el nem ismerten végezhet törzskönyvezést.
Erről azonban az alperes a címzetteket nem tájékoztatta, így azon közlésével, hogy a felperesi szervezet törvénysértően, illegálisan tevékenykedik hamis látszatot keltett, mert arról nem tájékoztatta az érintetteket, azt elhallgatta, hogy az egyesület a jogerős bírósági döntés, illetve az alkotmánybírósági határozat szerint államilag el nem ismert módon végezhet törzskönyv vezetést, működtetést, nem közhiteles nyilvántartást, így a magyar belső jog szerint a szervezet, az egyesület nem illegális.
Mindezen körülményekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla is arra az álláspontra helyezkedett, hogy az alperes jóhírnevet sértő módon járt el.

Egész nap Árpád-kori haditábor, kézműves bemutatók, foglalkozások várták az érdeklődőket. Folyamatos tevékenységek voltak a skanzenben és a Nomád Parkban is. Délután fél háromkor kezdtek gyülekezni az együttlövésben részt vevő íjászok a Kun halom melletti területen, ahol tizedekbe rendeződtek a különböző íjászegyesületeket képviselő "katonák" és az egyénileg regisztrált íjászok. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkot Tokovics Tamás igazgató és Túri Zsófia, a Nomád Park hagyományőre képviselte, saját zászló alatt felvonulva.