A magyar kinológiáról (üzenet: 37042, Kutya) |
|
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
20129.  Elküldve: 2012-05-23 21:04:27, A magyar kinológiáról
|
[16951.] |
Üssék be a keresőbe, hogy 41/2010 (II. 26.) kormányrendelet.
Az nagyon hosszú, így ide nem tudom betenni.
Viszont a kormányrendeletet elemző AB határozatot igen. A LÉNYEGET NAGYBETÜZTEM:
146/2011. (XII. 2.) AB határozat
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!
Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendeletének 9. § (6) bekezdése, és 10. § (1) bekezdése alkotmányellenes, ezért azokat megsemmisíti.
A megsemmisített rendelkezések e határozat közzétételét követő napon vesztik hatályukat.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.
Indokolás
I.
Az indítványozó ügyvéd Isaszeg Nagyközség Önkormányzati Képviselő-testületének az állattartásra szolgáló melléképületek elhelyezésénél betartandó védőtávolságokról és az állattartással kapcsolatos egyéb feltételekről szóló 3/2003. (III. 26.) rendelete (a továbbiakban: Ör.) 9. § (6) bekezdése, valamint 10. § (1) bekezdése alkotmányellenességének utólagos megállapítása és megsemmisítése céljából kezdeményezte az Alkotmánybíróság eljárását.
Az indítványozó álláspontja szerint az Ör. 9. § (6) bekezdése az élelmiszerláncról és a hatósági felügyeletről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § (2) bekezdés e) pontjával, a 6. § (5) bekezdésével, valamint a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet (a TOVÁBBIAKBAN : KORM. RENDELET1) 14. § (2), (6) és (8) bekezdéseivel ellentétes módon határozza meg a kedvtelésből tartott állatok tartásának feltételeit, ezzel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Kifejti az indítványozó, hogy a Korm. rendelet1 a csoportosan tartható ebek tartásának módját nem az egy helyrajzi szám alatt található ingatlanra eső darabszámban határozza meg, hanem egyedenként akadálytalanul biztosítandó szabad terület szerint. Az ettől eltérő rendelkezés – az indítványozó szerint – „aránytalan tulajdoni korlátozást” jelent, és így sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdését is. Megfogalmazza, hogy az önkormányzat rendeletében csak a Korm. rendelet1-ben leírt okból és módon korlátozhatja a tartható állatok számát.
Az indítványozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 191. § (1) bekezdésére, 100. §-ára, valamint 106. §-ára hivatkozva kifejti, hogy a Korm. rendelet1 által meghatározott állattartási módon kívül „csak az állat érdekében történhet korlátozás”. E körben hangsúlyozza, hogy helyi rendeletben a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjének tartós és szükségtelen zavarásán túl akkor lehet az állattartást korlátozni, ha az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.), illetve a Korm. rendelet1-be ütközik. Kiemeli, hogy a települési önkormányzat jegyzőjének az állatok védelmével, valamint az állatok nyilvántartásával kapcsolatos egyes feladat- és hatásköreiről szóló 245/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet2) 7. § (1) bekezdése alapján az állattartás korlátozására, megtiltására a jegyző jogosult.
Az indítványozó az Ör. 10. § (1) bekezdéséről kifejti, hogy a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében meghatározott korlátokon kívül az Ör. e rendelkezése további feltételeket állapít meg az eb- és macskatenyészet létesítésére, amivel sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében foglaltakat. Az indítványozó az Alkotmánybíróság gyakorlatára hivatkozva előadja, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdésében előírt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, sértve ezzel az Alkotmány 13. § (1) bekezdését.
II.
Az Alkotmány vizsgált rendelkezései:
„13. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot.”
„44/A. § (2) A helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes más jogszabállyal.”
Az Ör. indítvánnyal támadott rendelkezései:
„9. § Eb és macskatartás szabályai
(...)
(6) A település belterületén önálló helyrajzi számmal rendelkező ingatlanon háromnál több[et] nem tartható, kivéve a szaporodást követően az elválasztásig, legkésőbb az eb két hónapos koráig.”
„10. § Eb- és macskatenyészet létesítésének szabályai
(1) Eb- és macskatenyészetet belterületen kizárólag családi házban a polgármester külön engedélyével és a közvetlen szomszédok hozzájárulásával szabad létesíteni. Az engedély kiadása előtt ki kell kérni az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, a hatósági állatorvos, valamint a MAGYAR EBTENYÉSZTŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETÉNEK szakvéleményét.”
III.
Az indítvány az alábbiak szerint megalapozott.
1. Az Alkotmánybíróság először az Ör. 9. § (6) bekezdésének jogszabályba ütközését vizsgálta.
Az Alkotmánybíróság 17/1998. (V. 13.) AB határozatában már megállapította, hogy „a helyi önkormányzat a helyi közügyek szabályozása érdekében, külön törvényi felhatalmazás hiányában, országos érvényű jogszabály által szabályozott társadalmi viszonyt a magasabb szintű jogszabállyal nem ellentétesen, azt kiegészítő jelleggel szabályozzon” [ABH 1998, 155.]. „Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban, hogy helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű helyi jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.] A 37/2004. (X. 15.) AB határozat kimondta, hogy „az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az önkormányzat dönthet úgy, hogy a lakosság békés együttélése és a későbbi jogviták elkerülése érdekében szabályozza az állattartás helyi kérdéseit.” [ABH 2004, 908, 913.]
2. Az állatok tartásának általános szabályait az Ávtv. tartalmazza. Az Ávtv. 49. § (3) bekezdésének f) pontján alapszik a Korm. rendelet1, amely a kedvtelésből tartott állatok tartására és az állatokkal való bánásmódra vonatkozóan állapít meg az Ávtv.-hez képest speciális szabályokat.
A kedvtelésből tartott állat fogalmát a Korm. rendelet1 1. § (2) bekezdés a) pontja határozza meg, amelyet (negatíve) így definiál: „kedvtelésből tartott állat a rendszertani besorolásától függetlenül minden olyan állat, amelyet nem kizárólag tudományos kutatás, állati eredetű termék előállítása, igavonás, teherhordás, természetvédelem, géntartalék-védelem és – eb és macska kivételével – közcélú bemutatás céljából tartanak, tenyésztenek, forgalmaznak, továbbá az az állat, amelyet más kedvtelésből tartott állat táplálása céljából tartanak és szaporítanak, valamint a nem gazdasági céllal tartott haszonállat, és a vadászatra használt állat”.
Az ÉLELMISZERLÁNCRÓL SZÓLÓ Tv. szabályozza a Korm. rendelet1 tárgyi hatálya alá nem tartozó állatok tartásának, forgalmazásának, forgalomba hozatalának szabályait. Ennek mellékletében a „Fogalom-meghatározások” 21. pontja definiálja a Tv. címében is feltüntetett élelmiszerlánc fogalmát, amelynek értelmében „élelmiszerlánc: azon folyamatok összessége, melyek szereplői közvetlen vagy közvetett hatással vannak az élelmiszerre a talajvédelem, agrár-környezetvédelem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az engedélyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználása, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szállítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forgalomba hozatal és felhasználás során”. Az élelmiszerjog általános elveiről és követelményeiről, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és az élelmiszerbiztonságra vonatkozó eljárások megállapításáról szóló az EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 178/2002/EK rendelete 2. cikkében határozza meg az élelmiszer fogalmát, amelynek értelmében „NEM MINŐSÜLNEK ÉLELMISZERNEK : (...) b) ÉLŐÁLLAT,KIVÉVE A FORGALOMBA HOZATALRA ELŐKÉSZÍTETT, EMBERI FOGYASZTÁSRA SZÁNT ÁLLATOK ”. Mindezek alapján megállapítható, hogy a kedvtelésből tartott állatok tartására nem a Tv., hanem a Korm. rendelet1 szabályai vonatkoznak. MEGÁLLAPÍTHATÓ TEHÁT ,HOGY AZ ÖR 9-10.§-AINAK A KUTYA ÉS MACSKATARTÁSRÓL ,ILLETVE TENYÉSZTÉSRŐL SZOLÓ RENDELKEZÉSEI A KORM.RENDELET1 SZERINTI KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATTARTÁST SZABÁLYOZZÁK.
A Korm. rendelet1 14. §-a a kedvtelésből tartott állatok tartásának részletszabályait tartalmazza, köztük a kedvtelésből tartott állatok tartási helyének méretét is meghatározza. A Korm. rendelet1 14. § (4) bekezdése alapján „a kedvtelésből tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni. Ezen túl a Korm. rendelet1 a tartási hely területét m2-ben is meghatározza, hiszen a 14. § (5) bekezdése alapján „tilos ebet tartósan 10 m2-nél kisebb területen tartani”. A csoportosan tartott ebek esetében az akadálytalanul használható terület a Korm. rendelet1 14. § (6) bekezdése alapján minimum 6 m2.
A már idézett 17/1998. (V. 13.) AB határozatban megfogalmazottak alapján az Alkotmány 44. § (2) bekezdése értelmében az önkormányzat kiegészítő szabályokat alkothat, amelyek más jogszabállyal nem lehetnek ellentétesek. Arra azonban nem jogosult, hogy magasabb szintű jogszabállyal ellentétes módon szabályozzon ugyanazon jogviszony tekintetében [ABH 1998, 155.]. Az Alkotmánybíróság 23/2000. (VI. 28. ) AB határozatában arra is rámutatott, hogy „a helyi önkormányzatnak – az állattartást szabályozó rendelete megalkotásakor – tehát figyelemmel kell lennie jogalkotói hatáskörét korlátozó törvényi rendelkezésekre (...), továbbá a lakóépületek sajátosságaira, a lakások nagyságára (...)”.
E határozat elfogadása óta a 2010-es Korm. rendelet1 megalkotásával A JOGI HELYZET ALAPVETŐEN MEGVÁLTOZOTT , MIVEL ADDIG NEM VOLT A KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK TARTÁSÁRÓL ORSZÁGOS SZINTŰ SZABÁLYOZÁS , amelyhez az önkormányzatoknak igazodniuk kellett volna. 2010 óta már van ilyen, így a továbbiakban a kedvtelésből tartott állatok tartásának szabályozása nem lehet a helyi önkormányzatok képviselő testületének biztosított jogalkotási tárgy.
Isaszeg Nagyközség Önkormányzatának Képviselő-testülete a Korm. rendelet1 14. § (5)–(6) bekezdéseiben alkalmazott módszert figyelmen kívül hagyva határozta meg az Ör. 9. § (6) bekezdésében az ebtartás szabályait. Az Ör. a Korm. rendelet1 14. § (2), valamint (8) bekezdéseiben meghatározott tartási szabályokon túl nem állapíthat meg azoktól eltérő rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság az önkormányzati rendeletalkotás jogforrási hierarchiába illesztésének értelmezése során a 8/2006. (II. 22.) AB határozatában – korábbi döntéseit összegezve – kifejtette, hogy az „Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz, a 44/A. § (2) bekezdése pedig rögzíti, hogy a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeleteket alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Alkotmány e tételei az önkormányzat rendeletalkotási szabadságát rögzítik (amely így az Alkotmány által védett önkormányzati alapjog), de egyben meghatározzák a rendeletalkotási szabadság korlátait is: az önkormányzati rendelet nem lehet ellentétes magasabb szintű jogszabállyal.” [ABH 2006, 909–910.] Következetes az Alkotmánybíróság gyakorlata abban is, hogy „helyi közügy esetén a képviselő-testület közvetlenül az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében biztosított jogkörében – külön törvényi felhatalmazás hiányában is – jogosult az országos szintű szabályozással nem ellentétes, ahhoz képest kiegészítő jellegű jogalkotásra.” [1113/B/2004. AB határozat, ABH 2008, 3044.]
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 9. § (6) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette.
3. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 szabályai szerint tartható állatok száma, valamint a Korm. rendelet1-ben meghatározott darabszám kizárólag akkor korlátozható, ha az állattartás a Ptk.-ban meghatározott szomszédjogokat sértő módon valósul meg. Az indítványozó szerint ezért az Ör. 9. § (6) bekezdése aránytalan tulajdoni korlátozást tartalmaz, így az Alkotmány 13. § (1) bekezdésébe is ütközik.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 9. § (6) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.].
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, hogy a Korm. rendelet1 14. § (2) bekezdése – a Ptk. 100. §-ával összhangban – úgy határozza meg az állattartás módját, hogy az állat természetes viselkedésének biztosítása mellett e tevékenység tartósan és szükségtelenül ne zavarja a környező lakóközösség kialakult élet- és szokásrendjét. Az állatok tartása tehát a Ptk., az Ávtv., valamint a Korm. rendelet1 szabályainak betartásával történhet. Az állattartó és az állattartással érintett személyek (környező lakóközösség) jogosultságaira és kötelezettségeire is vonatkoznak az előbb említett szabályok, tehát ha az állattartással érintett személyeket tartósan és szükségtelenül zavarja tulajdonjoguk gyakorlásában az állattartás, akkor a Ptk. 191. §-a alapján a jegyzőhöz és bírósághoz fordulhatnak birtokvédelmi igényük érvényesítésére. Az Ávtv. szabályozza az állattartó kötelezettségeit az állattartás körülményeivel kapcsolatban is, felhatalmazására született a Korm. rendelet2, valamint az állatvédelmi bírságról szóló 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet. E jogszabályok alapján a jegyző hatósági jogkörben eljárva az állatvédelmi és állattartási szabályok megsértése esetén meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót, az állattartást korlátozhatja, megtilthatja, továbbá bírságot szabhat ki. Ebben természetesen kötve van a Korm. rendelet1 szabályaihoz is.
IV.
1. Az indítványozó az Ör. állattartásra vonatkozó szabályán kívül a kutya- és macskatenyészet létesítésének szabályát – Ör. 10. § (1) bekezdését – is alkotmányellenesnek véli.
Az indítványozó egyrészt arra hivatkozik, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdésében maghatározottakon túlterjeszkedett, és azzal ellentétesen állapította meg a tenyészet létrehozásának feltételeit, miáltal sérti az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdését. Az indítványozó szerint az állattartásra vonatkozó szabályanyagot a tenyésztésre is alkalmazni kell; ezen kívül a tenyésztés tekintetében a Korm. rendelet1 16. § (3) bekezdése kiegészítő szabályt is tartalmaz, miszerint „a kedvtelésből tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve”. Az indítványozó álláspontja szerint a Korm. rendelet1 idézett szabályán kívül a tenyészet létrehozásának korlátozására önkormányzati rendeletben nincs lehetőség, kizárólag akkor, ha létrehozását magasabb szintű jogszabály hatósági engedélyhez kötné.
Ezen kívül az indítványozó szerint az Ör. 10. § (1) bekezdésében a tenyésztési engedély kiadásához megkövetelt „közvetlen szomszédok hozzájárulása” aránytalan tulajdoni korlátozást jelent, amely az Alkotmány 13. §-ába is ütközik.
2. Az Alkotmánybíróság elsőként azt vizsgálta, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése jogszabályba ütközik-e.
Az ÁLLATTENYÉSZTÉSRŐL SZÓLÓ 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átt.) AZ ÁLTALA DEFINIÁLT állattenyésztés szabályozására tartalmaz rendelkezéseket. Az ÁTT HATÁLYA ALÁ TARTOZIK A GAZDASÁGI CÉLLAL állatfajok, fajták, hibridek tenyésztésének, előállításának, forgalmazásának, felhasználásának céljából végzett tenyésztés, illetve a szaporítóanyag előállítása, forgalmazása és felhasználása. Az Átt. IV. fejezete „Engedélyköteles tevékenységek” címmel sorolja fel az engedélyhez, hozzájáruláshoz kötött tenyésztési tevékenységeket. E tenyésztési tevékenységfajták esetén a „tenyésztési hatóság” engedélyét kell beszerezni. Az Ör.-ben szabályozott kutya- és macskatenyésztési tevékenység azonban nem szerepel az Átt.-ben felsoroltak között.
Egy tevékenység – itt a kutya- és macskatenyésztés – hatósági engedélyhez kötése a tevékenység feltételes tiltásával egyenlő, mivel ilyen esetben a tevékenység engedély nélküli folytatása tiltott. Az önkormányzati hatósági engedélyhez kötés alkotmányjogi feltétele ezért az, hogy az önkormányzatnak egyáltalán joga legyen az engedélyhez kötött tevékenységet megtiltani.
Ez a feltétel adott esetben nem teljesült. A KORM .RENDELET1 MEGHATÁROZZA MILYEN FELTÉTELEKKEL LEGET ÁLLATOT KEDVTELÉSBŐL TARTANI (ILLETVE VELÜK KERESKEDNI,AMI A KORM.RENDELET 1 SZERINT A TENYÉSZTÉST IS MAGÁBAN FOGLALJA.E SZABÁLYOK SZERINT NEM KELL HATÓSÁGI ENGEDÉLY EGYIK TEVÉKENYSÉGHEZ SEM. Az Ávtv. egyes esetekben – állatkert, állatkereskedés létesítése – engedélyhez köti az állattartást, DE EZEK KÖZÖTT KEDVTELÉSBŐL TARTOTT ÁLLATOK,MINT KUTYA ÉS MACSKA TENYÉSZTÉSE NEM FORDUL ELŐ. Az Ávtv. meghatározza az önkormányzatok állatvédelmi feladatait (48/A. §), amelyek között a kedvtelésből tartott állatok tenyésztésének engedélyezése egyáltalán nem szerepel. Az önkormányzat hatósági jogkörei az Ávtv. 49. § (3) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján kibocsátott Korm. rendelet2 szerint állatvédelmi jellegűek. A felsorolt jogszabályok tehát meghatározták az önkormányzatok hatósági tevékenységét a kedvtelésből tartott állatokkal kapcsolatban is. Az önkormányzat hatósági tevékenységében az engedélyezés nem szerepel, viszont a jegyző számos hatósági intézkedést tehet, ám ezek feltétele mindig az állatvédelemre vagy állattartásra vonatkozó szabályok megsértése (az itt nem releváns veszélyes állatok kivételével). Előzetes engedélyezésről sehol nincs szó.
Az önkormányzat tehát rendeletben sem írhatja elő a kutya- és macskatenyésztés engedélyhez kötését, mert egyáltalán nem tilthatja meg a jogszabályoknak megfelelően tartott állatok tartását. Egyedül a jogszabályok megsértése esetén jogosult (akkor is államigazgatási hatáskörben) az állattartóval szemben (aki lehet tenyésztő is) hatósági eszközökkel fellépni. Ennek következtében a kutya- és macskatartás, vagy tenyésztés nem köthető hatósági engedélyhez. Ugyanakkor az önkormányzat állatvédelmi hatósági jogkörében köteles ellenőrizni, hogy az állatokat a jogszabályok szerint előírt feltételek között tartják-e.
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. 10. § (1) bekezdése az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközik, és ezért megsemmisítette.
V.
Az Alkotmánybíróság a továbbiakban az aránytalan tulajdonkorlátozással kapcsolatos indítványelemet vizsgálta.
Mivel az Alkotmánybíróság az Ör. 10. § (1) bekezdésének alkotmányellenességét az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésébe ütközés miatt megállapította, az Alkotmány 13. § (1) bekezdésének sérelmére alapított vizsgálatára az eddigi gyakorlatát követve [31/1991. (VI. 5.) AB határozat, ABH 1991, 133, 136.] már nem volt szükség [44/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 203, 205.; 4/1996. (II. 23.) AB határozat, ABH 1996, 37, 44.; 61/1997. (XI. 19.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 15/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 29/2000. (X. 11.) AB határozat, ABH 2000, 193, 200.; 32/2005. (IX. 15.) AB határozat, ABH 2005, 329, 342–343.].
Megjegyzi az Alkotmánybíróság, ha a kutya- és macskatenyészet végzése a szomszédok szükségtelen zavarásával jár – az állattartáshoz hasonlóan – a Ptk. 191. §-a alapján birtokvédelmi eljárást lehet a jegyzőnél kezdeményezni. Ezen túl, ha az eb- és macskatenyészet az állatvédelemre vonatkozó szabályok megszegésével valósul meg, úgy szintén a települési önkormányzat jegyzője rendelkezik ezúttal államigazgatási hatósági jogkörrel a Korm. rendelet2 alapján.
Az Abtv. 43. § (1) bekezdése alapján az alkotmányellenesnek minősített és megsemmisített jogszabályt az erről szóló határozat hivatalos lapban történő közzétételét követő naptól nem lehet alkalmazni.
A határozat Magyar Közlönyben történő közzététele az Abtv. 41. §-án alapul.
Alkotmánybírósági ügyszám: 1244/B/2011.
|
| | | [válaszok erre: #20132] |
[előzmény: (20120) Kisbán, 2012-05-23 20:33:10] |
|
Kiváló dolgozó 
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
20128. Elküldve: 2012-05-23 20:59:22, A magyar kinológiáról
|
[16952.] |
Ezzel kapcsolatban nekem két dolog jutott eszembe.
Az egyik arról szól, hogy ki ért hozzá és ki tanítja.
A másik a 22-es csapdája...
Rasztari
|
| | |
[előzmény: (20127) Krausz Győzőné, 2012-05-23 20:57:13] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Krausz Győzőné
Tagság: 2004-01-09 22:24:00
Tagszám: #8086
Hozzászólások: 8381
|
20127. Elküldve: 2012-05-23 20:57:13, A magyar kinológiáról
|
[16953.] |
Amikor egy fajtagazda javaslatát valakinek jóvá kell hagyni ( mert a fajtagazda nem önálló szervezet) szakmai döntést kell hozni.
Szakmai döntést meg az tud hozni aki ért hozzá.  Nem az adott fajtához , de a tenyésztéshez, tenyésztés szervezéshez.
Ha ért hozzá, nem hagyhat jóvá olyan szabályozást ami végre hajthatatlan és szövegében is hibás
Sőt olyant sem hagyhat jóvá, aminek végrehajtásához a forrást nem tudja biztosítani. Nem tudja biztosítani, mert a lehetséges bevételt , ami visszaforgatható lenne, ő használja fel, vagy nem ellenőrzi mire fordították.
|
| | | [válaszok erre: #20128] |
[előzmény: (20123) Kisbán, 2012-05-23 20:46:10] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
20126. Elküldve: 2012-05-23 20:56:40, A magyar kinológiáról
|
[16954.] |
"Értem én ám amit te írsz, csak azt nem látom, hogy valakik érdemben fellépnének "ellene" .
Mi ellen? MI lenne a szakmai megoldás?
Azt a részét, hogy másoljuk a fajtaadó országot felejtsd el!
Hiszen nekünk a magyar populációt, magyar tenyésztőket, magyar lehetőségekkel kellene kormányoznunk , valami felé. Mi felé? "
Ezzel kapcsolatban jutott eszembe a reggeli televíziós szereplés kapcsán néhány gondolat...
Magyar Kutyafajták esetében mi vagyunk a fajtaadó, származási ország.
Az Ausztrál Juhászkutya honosítása és a hazai állomány jó minősége mellett, az FCI által preferált modern kutyás sportokon túlmenően vannak nekünk olyan nemzeti fajtáink, akik egy bizonyos használati területre lettek kitenyésztve eredendően.
Arra vagyok kíváncsi, hogy lesz-e módjuk, lehetőségük ezt megmutatni, ha már rajtunk lesz a világ szeme.
Félre értés ne essék én nem a modern sportokat degradálom (   ) és nem a külföldi fajták ellen vagyok 
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #20130] |
[előzmény: (20121) Krausz Győzőné, 2012-05-23 20:33:25] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
20125. Elküldve: 2012-05-23 20:51:15, A magyar kinológiáról
|
[16955.] |
Az a borzasztó ebben, ahogy a politikában, hogy a másik oldalról talán még rosszabbakat tudnék mondani.
A másik oldal hozzá értéséről csak annyit, hoyg annyira képben vannak, mert megkaptam ma az ebösszeírási adatlapot!
Aszonygya:
Szerzés jogcíme: befogadás, vétel, ajándék, örökbefogadás
Ember eszükbe sem jut a tenyésztés...
Tartási körülmények: láncon, kennelben, udvaron, lakásban
Tartás oka, célja: kedvtelés, vadászat, segítő, házőrző
Se tenyésztés, se terelés, se terület őrzés, se sport, se munka...
Chip helyett meg azt írja transzponder...
Rasztari
|
| | |
[előzmény: (20115) Papp Gábor, 2012-05-23 19:59:30] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
20124. Elküldve: 2012-05-23 20:46:17, A magyar kinológiáról
|
[16956.] |
"A MEOE nem önmagában valami, hanem az összes része együttesen."
Akkor ezek szerint aki kivált, független lett, eltanácsolták, kirúgták, lemondatták, ellehetetlenítették...stb...nélkülük a MEOE nem MEOE ebben a büdös nagy egyformák vagyunk demokráciában!
Ezek szerint ha a MEOE valamely része megszűntetésre, átszervezésre, kiszervezésre, feloszlatásra, kiválásra, függetlenítésre került nélkülük már nem mEOE, hiszen a nagy közös együttesből hiányzik valami...
"A vezetőinek azt kell biztosítaniuk, hogy működhessenek a szervezeti és szakmai egységei."
Ezt én is így gondolom és kimondtad a lényeget
"A MEOE mindannyian vagyunk."
Kimondtad a lényeget
Én nem akarok pereskedést, feljelentést, besúgást, szívatást, érdekkapcsolatokat, összefonódást, bíróságra járást, nemtörzskönyvezést, bizonytalanságot, tervezhetetlenséget.
Kérdés az, amit leírtál, hogy jelen pillanatban biztosítja-e, hogy szabályosan működjenek a szervezeti egységei...
"A MEOE olyan, amilyenek mi vagyunk."
Aki ismer tudja. Én betartok minden szabályt, igyekszem és törekszem erre.
Ez az én meglátásom és ezt kívánom!
Rasztari
|
| | |
[előzmény: (20113) Kisbán, 2012-05-23 19:48:04] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
20123. Elküldve: 2012-05-23 20:46:10, A magyar kinológiáról
|
[16957.] |
Minden fajta tenyésztésszervezését az adott fajtagondozó végzi. A szakmai döntéseit a MEOE vezetése elfogadja és nem akadályozza a céljaiban. Ahol nem működik a fajtagondozás, ott az általános szabályok érvényesek.
Ahol tehát életképes a fajtagazda, ott működik a dolog. Olyan a MEOE minden egyes fajtának a szempontjából, amilyen az adott fajta hazai kedvelőinek a minősége. Ez az elvi megközelítésem.
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #20127] |
[előzmény: (20121) Krausz Győzőné, 2012-05-23 20:33:25] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Eyko
Tagság: 2006-04-27 11:19:30
Tagszám: #30017
Hozzászólások: 3666
|
20122. Elküldve: 2012-05-23 20:36:32, A magyar kinológiáról
|
[16958.] |
Aha! Így érthető.
Akkor nem lesz bírság...
Honlapom
|
| | | [válaszok erre: #20131] |
[előzmény: (20119) Szávitri, 2012-05-23 20:32:07] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Krausz Győzőné
Tagság: 2004-01-09 22:24:00
Tagszám: #8086
Hozzászólások: 8381
|
20121. Elküldve: 2012-05-23 20:33:25, A magyar kinológiáról
|
[16959.] |
Hol lépsz fel ellene?
Értem én ám amit te írsz, csak azt nem látom, hogy valakik érdemben fellépnének "ellene" .
Mi ellen? MI lenne a szakmai megoldás?
Azt a részét, hogy másoljuk a fajtaadó országot felejtsd el!
Hiszen nekünk a magyar populációt, magyar tenyésztőket, magyar lehetőségekkel kellene kormányoznunk , valami felé. Mi felé?
Az import első generációs, sőt második generációs kutyákkal még nincs gond. Akkor van gond, ha a sokadik generációt szemléled.
Nem minden fajta olyan tömeg gyártott, mint a nj! Ami lehetővé tesz egy viszonylag önálló működést klub szinten.
|
| | | [válaszok erre: #20123 #20126] |
[előzmény: (20117) Kisbán, 2012-05-23 20:09:51] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
20120. Elküldve: 2012-05-23 20:33:10, A magyar kinológiáról
|
[16960.] |
A 41/2010-s kr-et hiányolják egyesek, hol olvasható ez és milyen a koherenciája a nemzetközi gyakorlattal -különös tekintettel az FCI által lefedett kedvtelési ebtenyésztésre ?
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #20129] |
[előzmény: (20110) Szávitri, 2012-05-23 19:01:34] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
20119. Elküldve: 2012-05-23 20:32:07, A magyar kinológiáról
|
[16961.] |
Úgy van írva "Eb és macska TENYÉSZÁLLAT kiállításhoz."
Tehát olyan eb és macska kiállításon ahol az Átv. definíciójának megfelelő TENYÉSZÁLLAT van felvezetve.
Atv. 3.§ definíciója szerint tenyészállat olyan állat, melynek KÖZHITELES TÖRZSKÖNYVÉT ELISMERT TENYÉSZTŐ SZERVEZET VEZETI.Eb esetében az R. 3.§ (5) ezt úgy definiálja, hogy törzskönyvét elismert tenyésztő szervezet vezeti.
Na akkor mi a tenyészeb kiállítás?
Ahol az Átv. és az R. definíciójának megfelelő KÖZHITELES ELISMERT TENYÉSZTŐ SZERVEZET ÁLTAL VEZETETT TÖRZSKÖNYVŰ EBEK VESZNEK RÉSZT.
Vesz részt MEOE kiállításon ilyen eb? Gondolom azt nem kell bizonyítanom, hogy ilyen eb a MEOE Kiállításán nem vehet részt.
Akkor a MEOE kiállítása nem tenyészeb kiállítás.
A MEOE a kormányrendelet hatálya alá tartozó ebekre rendez kutyakiállítást, mint tudjuk ezen ebek tenyésztése, tartása és forgalmazása nem tartozik sem az Átv. sem az R. hatálya alá,nem én mondom, hanem az AB mondta, mindenkire kötelező jelleggel.
|
| | | [válaszok erre: #20122] |
[előzmény: (20111) Eyko, 2012-05-23 19:12:16] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
B.Pista
Tagság: 2007-12-31 09:06:41
Tagszám: #53509
Hozzászólások: 24519
|
20118. Elküldve: 2012-05-23 20:13:09, A magyar kinológiáról
|
[16962.] |
Ugye most ezt nem azért irtad, hogy sajnálni keljen
"Ha meghalok ne kérdezd, hogy miért hideg a lábam"
|
| | |
[előzmény: (20059) Stella Blue, 2012-05-23 10:16:36] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
20117. Elküldve: 2012-05-23 20:09:51, A magyar kinológiáról
|
[16963.] |
Idézet:
| A MEOE nem önmagában valami, hanem az összes része együttesen. A vezetőinek azt kell biztosítaniuk, hogy működhessenek a szervezeti és szakmai egységei. Ha bárkit akadályoz a vezetés az alapszabály szerű tevékenységében, akkor az ellen én is fellépek. A MEOE mindannyian vagyunk. Te, én, az összes helyi szervezete, a fajtaklubjai, kiképző iskolási, partner-szervezetei stb. A MEOE olyan, amilyenek mi vagyunk. Nem elég szakmai ? Bennünk van a hiba !
Nincs külön "MEOE" , az mi vagyunk mindannyian ! Az utóbbi időszak nagy okulása ez lehet. Ez legyen , azt kívánom !
| |
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #20121] |
[előzmény: (20116) Krausz Győzőné, 2012-05-23 20:03:06] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Krausz Győzőné
Tagság: 2004-01-09 22:24:00
Tagszám: #8086
Hozzászólások: 8381
|
20116. Elküldve: 2012-05-23 20:03:06, A magyar kinológiáról
|
[16964.] |
Idézet:
| Nem elég szakmai ? Bennünk van a hiba !
| |
Van egy sor dolog, amit a MEOE irányító testülete magának akart és szerzett meg. Ez jogokkal és kötelezettségekkel is jár !
Az nem működik, hogy minden munkát "más" végezzen el és a "bért" meg mi visszük haza.
|
| | | [válaszok erre: #20117] |
[előzmény: (20113) Kisbán, 2012-05-23 19:48:04] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Papp Gábor
Tagság: 2009-01-24 11:34:01
Tagszám: #69598
Hozzászólások: 8625
|
20115. Elküldve: 2012-05-23 19:59:30, A magyar kinológiáról
|
[16965.] |
Pláne akkor nagyon fárasztó a védekezés, ha előtte a támadáson is sokat kellett dolgozni.
www.brigikomondor.hu
|
| | | [válaszok erre: #20125] |
[előzmény: (20112) Duci, 2012-05-23 19:40:51] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Krausz Győzőné
Tagság: 2004-01-09 22:24:00
Tagszám: #8086
Hozzászólások: 8381
|
20114. Elküldve: 2012-05-23 19:50:28, A magyar kinológiáról
|
[16966.] |
Idézet:
| Nem támadás, tényleg érdekelne, hogy miért ezt érezted fontosnak megválaszolni az egész kérdésből.
| |
Mert ez a része tartozik rá.
Ő nem tartozik a MEOE döntést hozó testületéhez.
Másik társadalmi szervezet tagja és tisztségviselője
|
| | |
[előzmény: (20103) Russellman, 2012-05-23 17:32:48] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Kisbán
Tagság: 2005-09-08 12:57:34
Tagszám: #21744
Hozzászólások: 32744
|
20113. Elküldve: 2012-05-23 19:48:04, A magyar kinológiáról
|
[16967.] |
A MEOE nem önmagában valami, hanem az összes része együttesen. A vezetőinek azt kell biztosítaniuk, hogy működhessenek a szervezeti és szakmai egységei. Ha bárkit akadályoz a vezetés az alapszabály szerű tevékenységében, akkor az ellen én is fellépek. A MEOE mindannyian vagyunk. Te, én, az összes helyi szervezete, a fajtaklubjai, kiképző iskolási, partner-szervezetei stb. A MEOE olyan, amilyenek mi vagyunk. Nem elég szakmai ? Bennünk van a hiba !
Nincs külön "MEOE" , az mi vagyunk mindannyian ! Az utóbbi időszak nagy okulása ez lehet. Ez legyen , azt kívánom !
............................................................................
A normális embernek véleménye van, a frusztráltnak "igaza" ...
|
| | | [válaszok erre: #20116 #20124] |
[előzmény: (20112) Duci, 2012-05-23 19:40:51] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Duci
Tagság: 2003-05-30 07:38:46
Tagszám: #4770
Hozzászólások: 31855
|
20112. Elküldve: 2012-05-23 19:40:51, A magyar kinológiáról
|
[16968.] |
Akkor beszéljünk nyíltan és ne virágnyelven:
A magyar kinológia történelmében akkor ezek szerint semmire az égvilágon nincs mód, lehetőség, idő, mert állandóan védekezni kell!
Vagy ez csak ilyenkor jön elő?
Egy kinológiai csúcsszervezet a szakmai feladatok irányítását, összefogását, koordinálását nem háríthatja át a fajtaklubokra, sportszekciókra, mert jkól is nézne ki, ha mindenki más követ fújna.
Én így gondolom....
A szakmai munka szakmaisága a tenyésztés szakmaisága az más kérdés.
Egyébként ha ennyire a fajtaklubok, sportszekciók feladata, hatásköre, szerepe, felelőssége, akkor miért is nem akarja ezt a MEOE központilag a kezéből kiadni?
Még konkrétabban:
Az én véleményem az például, hogy a Tiszai Halfesztivál a régió egyik legnagyobb turisztikai látványossága, megmozdulása szokott lenni.
A Fesztivál rendezőinek mégis ettől függetlenül első dolga, hogy minden szabályosan működjön. Attól függetlenül, hogy egy igen jelentős turisztikai rendezvény engedélyek nélkül nem lehet megcsinálni.
Talán éppen ezért első feladata a szervezőknek ezt megtenni, hogy megrendezésre kerüljön.
Ezt minden rosszindulat és hátsó szándék nélkül mondom
Sokféleképpen meg lehet közelíteni a dolgokat...
Rasztari
|
| | | [válaszok erre: #20113 #20115 #20136] |
[előzmény: (20102) Kisbán, 2012-05-23 17:32:36] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Eyko
Tagság: 2006-04-27 11:19:30
Tagszám: #30017
Hozzászólások: 3666
|
20111. Elküldve: 2012-05-23 19:12:16, A magyar kinológiáról
|
[16969.] |
Én nagyjából kezdem érteni a dolgot, és nekem egyre logikusabbnak is tűnik amit írsz.
A baj mégis az, hogy a tegnapi Magyar Közlönyben megint az Atv 48.paragrafusára hivatkozva írták alá, hogy a kutya kiállításhoz szükséges az ETSZ és a Szövetség engedélye...
Ezek szerint nekik még mindig nem világosak a jogszabályok... 
(Mellesleg ki most a hivatalos Szövetség???  Káosz a köbön...)
Honlapom
|
| | | [válaszok erre: #20119] |
[előzmény: (20109) Szávitri, 2012-05-23 18:45:20] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
20110. Elküldve: 2012-05-23 19:01:34, A magyar kinológiáról
|
[16970.] |
Nem mondtam nevet, így nem tudhatod, hogy az illető szeret , vagy nem.
Amúgy ez nem szeretet kérdése. Az én dolgom, hogy jogilag alátámasszam az ügyfeleim álláspontját.
Néha nagyon sokszor neki kell futni.
Mondok példát.
Itt volt a minden kutyást érintő jogértelmezési probléma a polgármesterek és jegyzők hatásköreiről.
Én váltig állítottam, hogy a polgármestereknek önkormányzati , a jegyzőknek közigazgatási hatásköre van.
Ez azt jelenti, hogy a polginak arra van hatásköre, amit a helyi rendelet előír neki, a jegyzőnek meg amit kormányrendelet vagy törvény ír elő.
Az ebtartás engedélyezésével kapcsolatban - amíg volt ilyen - egységes volt a bírói álláspont, hogy a polgi csak engedélyezhet. Arról viszont a legfelsőbb bíróságig menő vita volt , hogy a jegyzőnek mire van hatásköre. Az LB jó sokáig tévesen döntött, ugyanis úgy vélte, hogy a jegyzőnek joga van a helyi rendeletben leírt állattartási szabályok szerint is korlátozni. Ezt is megdöntötte az AB álláspontja, így most a polgi nem engedélyezhet, mert az ebtartás, tenyésztés nem engedélyköteles, viszont, ha a tevékenység nem az állatvédelmi törvény , illetve a 41-es kr. szerint történik, na akkor a jegyző korlátozhat. Továbbá a jegyző jár el birtokvédelmi perben, ha szomszédvita van. Így aztán vagy 10 év után a 41-es kr-rel szépen a helyükre kerültek a dolgok. A baj csak a 10 év.
|
| | | [válaszok erre: #20120] |
[előzmény: (20108) vancontra, 2012-05-23 18:37:26] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
20109. Elküldve: 2012-05-23 18:45:20, A magyar kinológiáról
|
[16971.] |
Ezen már nincs szakmai vita, mert az AB azt lezárta.
A 64-alá "fajtaelismerésben "részesített eb tartozhatna, ha létezne ilyen .
A tenyészeb az R. 3.§ (5) szerint amelyik törzskönyvét elismert tenyésztő szervezet vezeti.
A MEOE sem tartozik a 64 hatálya alá, miután a törvényi felhatalmazást arra kapta meg a miniszter, hogy a tenyésztő szervezetkénti elismerés, visszavonás felfüggesztés szabályait alkossa meg. Az R. 5.§ (1) második bek. pedig egyértelművé tette, hogy az elismerés megadása, vagy megtagadása nem érinti civil szervezet külön törvény szerinti jogszerű működését.
.Az ATV -ben a kutya sosem szerepelt, már nem is fog, mert az AB szerint minden eb, annak tenyésztése, tartása és forgalmazása a Kr. hatálya alá tartozik .
Azt nem tudom, hogy melyik szó nem érthető némelyek számára.
Itt a másik jogszabály ami az Átv ugyanazon rendelkezése alapján szabályozza a tenyésztő szervezeti elismerést - és fajtaelismerés rendjét. Pont így kéne kinézni a 64-esnek is.
E joghely 1.§ (1) hangsúlyozza, hogy a felsorolt állatok közül is csak a tenyészállatokra vonatkozik a rendelet, ha létezne hasonló jogszabály kutyákra, akkor annak is pont így kéne szabályoznia, mert az Átv. a felhatalmazás során arra nem hatalmazta fel a minisztert, hogy az egyik állatfaj esetében így a másik esetében másképp szabályozzon.
Olvassátok el mik a fajtaelismerés követelményei, aztán vessétek össze a 64-essel, hogy láttok-e abban olyat, pl., hogy fajtaelismerési szabályzat? Naná, hogy nem hiszen aki gyártotta annak lövése sem volt az állattenyésztéshez, sem a jogalkotáshoz, a cél pedig a MEOE kinyírása volt vele, csak hiába tekerték, csavarták, módosították a lényegen nem tudnak változtatni.
A jogszabályt nem lehet törvényesen az FCI ebeire ráerőltetni.
Na és, nem ártana odafigyelni arra sem, hogy a köztenyésztés tartozik az Átv. hatálya alá, azaz a közfeladatként végzett állattenyésztés. Mi közfeladat van az ebtenyésztésben tessék már nekem elmondani. A 60 magyar Világgyőztes magántenyésztő remekműve egy sem köztenyésztésben jött létre.
123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet
a tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerés rendjéről
Az állattenyésztésről szóló 1993. évi CXIV. törvény (a továbbiakban: Átv.) 49. § (1) bekezdése a) pontjának 7. és 8. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:
1. § (1) A szarvasmarha, bivaly, zebu, juh, kecske, ló, szamár, sertés, baromfi, házinyúl, prémesállat, méh, hal, emu, strucc, valamint a vadászható emlős vadfaj fajtáinak tenyészállatait csak az e rendelet szerint elismert tenyésztő szervezet és fajtaelismerés alapján meghatározott feltételekkel tarthat fenn, törzskönyvezhet, és láthat el származási igazolással.
(2) Köztenyésztésbe csak az Átv., valamint e rendelet alapján elismert tenyésztő szervezet ideiglenes forgalmazási engedéllyel vagy fajtaelismeréssel rendelkező fajtája kerülhet.
(3) Tenyésztő szervezeti- és fajtaelismerést a tenyésztéssel foglalkozó szervezetnek, illetve a külföldi fajta forgalmazójának kell kérnie.
2. § E rendelet alkalmazásában
1. Fajta: az állatok valamely lényeges küllemi, teljesítmény, származási vagy egyéb dokumentálható tulajdonsága alapján más fajtától megkülönböztethető, önálló fajtanévvel elismert köre;
2. Fajtaelismerési Szabályzat: külön jogszabály alapján összehívott teljesítményvizsgálati kódex bizottság bevonásával a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központja (a továbbiakban: MgSzH Központja) által készített, a fajta elismerési eljárás szakmai részleteire vonatkozó előírások összessége;
3. Felülvizsgálati Szabályzat: az MgSzH Központja által kialakított, a felülvizsgálatok és ellenőrzések részletes rendjére vonatkozó előírás;
4. Teljesítményvizsgálati Kódex: az MgSzH Központja által külön jogszabály alapján kiadott teljesítményvizsgálati szabálygyűjtemény (a továbbiakban: kódex).
3. § (1) A tenyésztő szervezeti elismerést tenyésztő egyesület, szövetség vagy tenyésztő vállalkozás az MgSzH Központjánál kérheti arra az önálló névvel megjelölt fajtára, amelyet köztenyésztésbe kíván vonni. A védett őshonos állatfajták fajtaelismerésére és tenyésztő szervezetük elismerésére a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló 93/2008. (VII. 23.) FVM rendeletben előírtak az irányadók.
|
| | | [válaszok erre: #20111] |
[előzmény: (20104) Eyko, 2012-05-23 18:04:40] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
vancontra
Tagság: 2010-01-24 22:03:04
Tagszám: #81675
Hozzászólások: 15185
|
20108. Elküldve: 2012-05-23 18:37:26, A magyar kinológiáról
|
[16972.] |
Idáig el kellett valahogy jutni...de lehet csak neked mondta mert téged nem szeret. 
|
| | | [válaszok erre: #20110] |
[előzmény: (20095) Szávitri, 2012-05-23 16:29:47] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Mátyás-Ispán
Tagság: 2005-05-19 19:38:59
Tagszám: #18957
Hozzászólások: 10979
|
20107. Elküldve: 2012-05-23 18:31:32, A magyar kinológiáról
|
[16973.] |
Te annyi mindenhez értesz, sőt mindenhez szinte a legjobban, lécci segíts nekem! Adj tanácsot!
Évek óta próbálkozunk a guminőmmel, de nem esik teherbe. Szerinted, elvigyem nőgyógyászhoz, vagy fogadjak örökbe egy gyereket? Hol lehet örökbe fogadni egy 16 éves thai kislányt?
MA NEM ÉREK HAZA IDŐBEN. ETESSÉTEK MEG A MACSKÁT!
|
| | | [válaszok erre: #20133 #20134] |
[előzmény: (20106) Leíratkozott felhasználó, 2012-05-23 18:15:59] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
Leíratkozott felhasználó
|
20106. Elküldve: 2012-05-23 18:15:59, A magyar kinológiáról
|
[16974.] |
Sose szoktak adni a szakmák véleményére.
Csak bezavar...
|
| | | [válaszok erre: #20107] |
[előzmény: (20104) Eyko, 2012-05-23 18:04:40] |
|
|
|
|
Szávitri
Tagság: 2006-05-23 19:28:21
Tagszám: #30874
Hozzászólások: 2856
|
20105. Elküldve: 2012-05-23 18:05:50, A magyar kinológiáról
|
[16975.] |
A többi nem nekem szólt.
|
| | |
[előzmény: (20103) Russellman, 2012-05-23 17:32:48] |
|
| Kiváló dolgozó
|
|
A magyar kinológiáról (üzenet: 37042, Kutya) |
|
|
|
|
