/ 336

Lista:

Kép:

Smile:

[KUTYAFAJTÁK] Kangal

(üzenet: 8386, Kutya)

fakukac2

Tagság: 2006-05-02 21:58:05
Tagszám: #30201
Hozzászólások: 10069

6602. Elküldve: 2010-09-27 11:37:25, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1801.]
Nekem a Káj kanom már találkozott sakállal . Egyedül is ( velem de én nem számítok mert beszartam ) elkergette , azóta sem jött erre . Az ember egy idióta ha nem tesz semmit . LEE BREDOCH Kennel http://leebredoch.ewk.hu/

[válaszok erre: #6620]	[előzmény: (6600) kakuto, 2010-09-27 10:51:45]

Kiváló dolgozó

Lucifer1

Tagság: 2007-06-26 13:17:46
Tagszám: #46410
Hozzászólások: 1185

6601. Elküldve: 2010-09-27 11:02:32, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1802.]
Szerintem direktbe kártérítésre játszik CSAK IS KAU. KAUKAZUSI JUHASZKUTYA Kutyáim

	[előzmény: (6600) kakuto, 2010-09-27 10:51:45]

Kiváló dolgozó

kakuto

Tagság: 2004-03-22 09:24:17
Tagszám: #9562
Hozzászólások: 102

6600. Elküldve: 2010-09-27 10:51:45, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1803.]
Egy hónap alatt kétszázötven bárányt öltek meg aránysakálok a Homokszentgyörgy melletti Mariettapusztána. A gazdálkodó kára csaknem 3 millió forint - írta hétfői számában a Somogyi Hírlap. Az ezeregyszáz állatról gondoskodó Varga János a lapnak elmondta, a sakáltámadások úgy hat éve kezdődtek. Kutyái a rókákat elkergetik, de a sakáloktól félnek. Úgy érzi, nem tud védekezni a támadások ellen. Horváth Zoltán, a Duna-Dráva Nemzeti Park tájegység vezetője szerint Belső- és Dél-Somogyban nagy számú aranysakál él. Fő táplálékuk a mezei pockok és más rágcsálók, valamint a téli vadászatok során az erdőben maradt zsigerek és sérült vadak. A szakember szerint, ha az aranysakál egyszer "rákapott" a könnyebb táplálékszerzésre - például a fiatal birkákra -, akkor lépni kell. Bár az állat soha nem volt védett, vadászata az idei esztendőtől az év bármely szakában engedélyezett. Ehhez azonban a területileg illetékes vadásztársaság és a tulajdonos megegyezése szükséges - olvasható a megyei napilapban. Az átlaghőmérséklet emelkedése miatt egyre több Délkelet-Európában honos növény-és állatfaj terjed el hazánkban is. Nem értem a cikket meg a gazdát, hazánk tele van keményebbnél keményebbnek mondott pásztorkutyákkal és ez a nagygazda ennyire tudatlan hogy nem tudja hol kell keresni őket vagy direktbe kártérítésre játszik. Nem tudom egy sakál pontosan mire képes, de pár jó kuvasz, komondor, ázsiai, kangal meg tudná védeni a nyájat. sőt jó reklám lehetne egyes fajtáknak. Mit szóltok ehhez?

[válaszok erre: #6601 #6602 #6604 #6617 #6618]

Haladó

Leíratkozott felhasználó

6599. Elküldve: 2010-09-26 15:37:52, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1804.]
Lemaradt. Kedvenc képem, jól álltok egymásnak.

	[előzmény: (6598) Leíratkozott felhasználó, 2010-09-26 15:31:35]

Leíratkozott felhasználó

6598. Elküldve: 2010-09-26 15:31:35, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1805.]
KANGALOK Ópusztaszer 2010.

[válaszok erre: #6599 #6614]

Leíratkozott felhasználó

6597. Elküldve: 2010-09-26 08:39:02, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1806.]
Nem írta, hogy egy az egyben történt a kutyák farkasölése...amikor nálunk agarásztak farkasra, akkor is két-három agarat engedtek és akkor is inaszakadva vágtatott utánuk a vadász kibontott karikás ostorral, hogy segíteni tudjon.

	[előzmény: (6595) Gáborkoma, 2010-09-24 22:10:47]

Holczhakker József

Tagság: 2007-11-28 16:35:20
Tagszám: #52259
Hozzászólások: 1496

6596. Elküldve: 2010-09-24 22:14:04, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1807.]
Erről még évekkel ezelőtt olvastam valamelyik kutyás újságban.Ott közöltek is képeket.Ha lesz időm,előbányászom valahonnan az újságokat.Elképesztő mennyiséget kell majd átnéznam,de hátha sikerül . Az ottani képek,ha jól tudom jóval korábbra datálhatóak a XVII. századnál. Képtáram

	[előzmény: (6581) hodzsa, 2010-09-23 19:02:06]

Kiváló dolgozó

Gáborkoma

Tagság: 2009-08-02 15:43:55
Tagszám: #76582
Hozzászólások: 1809

6595. Elküldve: 2010-09-24 22:10:47, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1808.]
Ne haragudj , de ilyen böszmeséget régen halottam.Nem hiszem , hogy egy farkast meghatna bármilyen kutya , ha Ő az életéért küzd.Megeszi szőröstül-bőröstül.Egy az egyben nem hiszem , hogy bármelyik kutya labdába rúg a farkas ellen. www.szaboreti.hu

[válaszok erre: #6597 #6603 #6613]	[előzmény: (6519) hodzsa, 2010-09-17 14:23:00]

Kiváló dolgozó

nivekogre

Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647

6594. Elküldve: 2010-09-24 12:45:50, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1809.]
Szia Teljes mértékig igazad van. Majd küldöm. Üdv

	[előzmény: (6593) Leíratkozott felhasználó, 2010-09-24 12:01:11]

Kiváló dolgozó

Leíratkozott felhasználó

6593. Elküldve: 2010-09-24 12:01:11, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1810.]
Nah, az ha nem esik nehezedre, küldd el ide is pls...

[válaszok erre: #6594]	[előzmény: (6591) nivekogre, 2010-09-24 11:57:10]

Leíratkozott felhasználó

6592. Elküldve: 2010-09-24 12:00:27, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1811.]
Szia! A 60-as, 70 -es években volt egy Frantisek Aderle nevű cseh úriember, aki szintén bullokkal plusz egy haleffel ment disznózni. Azért eredményesebbek ezek az alacsonyabb kutyák, mert nagyobb dzsindzsába kell dolgozniuk, mint kinn a pampán, futniuk meg nem kell annyit.

	[előzmény: (6590) nivekogre, 2010-09-24 11:55:17]

nivekogre

Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647

6591. Elküldve: 2010-09-24 11:57:10, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1812.]
Szia Ha már témánál vagyunk, küldöm a kevlár mellényről a szabásmintákat.

[válaszok erre: #6593]	[előzmény: (6585) Roni123, 2010-09-23 19:39:05]

Kiváló dolgozó

nivekogre

Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647

6590. Elküldve: 2010-09-24 11:55:17, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1813.]
Annyit tennék hozzá, nekem van egy barátom aki az argentin dogjával vadászik disznóra(persze a barátai argentinjeivel, pitjeivel és azok keverékeivel kiegészülve falkában). Tapasztalata szerint itthon, a hazai terepviszonyok között az angol bullterrierek eredményesebbek disznózásban, az előbb felsoroltakhoz képest. Üdv

[válaszok erre: #6592]	[előzmény: (6587) Leíratkozott felhasználó, 2010-09-23 20:35:03]

Kiváló dolgozó

nivekogre

Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647

6589. Elküldve: 2010-09-24 11:46:44, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1814.]
Szia Az igaz, hogy a magyar agárnak több helyi típusa is volt, amelyeket méret, szőrzet (szálkás szőrű változat is volt) alapján eltérő vadfajok vadászatára alkalmaztak. De had álljon itt egy idézet a "Lapok a lovászat és vadászat köréből" 1857-es évfolyamából. "...Geréby Pál Pest megyében farkasokra idomított agarakat, melyek erősek, de egyúttal igen futósak is valának. Több farkast fogatott velük, két nagy szelindek segítségével..." E szerint viszont a szelindek mégiscsak elüt az amúgy kifejezetten farkasra használt agaraktól. Üdv

	[előzmény: (6582) hodzsa, 2010-09-23 19:12:20]

Kiváló dolgozó

Leíratkozott felhasználó

6588. Elküldve: 2010-09-23 20:36:43, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1815.]
Megfogadtam nem írok csúnyán a fórumra.. de B......... + Roni, azt a hátsó combizmot, fart...

	[előzmény: (6586) Roni123, 2010-09-23 19:49:15]

Leíratkozott felhasználó

6587. Elküldve: 2010-09-23 20:35:03, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1816.]
Ezt azért másolom ki, mert mident leír amin rágódni lehetett hónapokon keresztül. Munka vs Kiállítás. S vadászat terén mi a jó... Ahogy az emberiség életszinvonala n ö vekedett, úgy n ő ttek az igényei. Egyre éhesebb és telhetetlenebb lett. Mindenb ő l a sok és a nagy kell neki. Ez a reflex (bár nem túl etikus) viszi tovább sarkalja a fejlődésre.Csak hogy ez a genetikai parancs nem mindig jó tanácsadó! Megalomániánk a kutyatenyésztésre is rányomta béllyegét. Szinte minden fajta nagyobb és molosszusabb mint 50 éve. Az argentín dognak mint ahogy a fajta standard is előírja, erőteljesebbnek kell lennie mint más vadászkutyáknak ,a nagy vaddal szemben való helytállás miatt. De nem lehet olyan nehéz és tömeges, mint egy massztiff . Bírnia kell a hideget, forróságot, a nagy távok teljesítését, Ahol egy massztiff már nem bírja a gyűrődést, és egy nyugodt zugot keres, hol elpusztulhat, ott neki még harcolnia kell. Az argentín dognak a disznózás minden munkafázisának elvégzésére alkalmasnak kell lennie! Ez az ami megkülönbözteti a dogót a molosszus fogókutyáktól és bull típusú terrierektől. Vannak az elfogásban vagy inkább a lefogásban jeleskedő fajták, és van egy, amelyik mindkét célnak megfelel. A kitartó és gyors futás különbözteti meg a dogót a fogókutyától. Széles pofájú, nagy erejű kutya van sok, de olyan, amelyik alkalmas a keresésre és az üldözésre is, nincs. A középkorban léteztek hasonló fajták csak a lőfegyverek elterjedésével kihaltak, vagy átalakultak. Voltak kopó/agár-masztiff-fogókutya keverékek,szelindek. Vagy az "alaunt gentil" a disznóskutya, a középkori alaunt/alano vadász típusa (Otto Schimpf ennek a rekonstrukciójának tartja a dogót), medvékre, állatviadalokra is használták. Az FCI-ben döntően küllemre való tenyésztés folyik. Nem kötelező a dysplázia szűrés, és semmilyen más, szemmel nem látható öröklődő betegség szűrése. Néhány évtizede, ( még a hősök idelyében: Tilcara, Boleo Bravo Barbian vagy az Agallas kutyák) a dysplazia ismeretlen fogalom volt dogós berkekben. Aztán jöttek a Tumi kutyák és "tömeg divatot" teremtettek. Nem ítélem el ezt a nagyszerű vonalat! Sőt! Igen is kellettek az erős csontozatú Tumi kutyák! A baj csak ott kezdődött mikor felelőtlenül erős vonaltenyésztéseket végeztek a tenyésztők a legnagyobb, legmolosszusabb kutyákra. Ezzel elkápráztatva a k ö z ö nséget és eladhatóbbá téve kutyáikat. A rendszeres munkába vétel kíméletlenül kiszelektál ná a túl könnyű és a túl nehéz egyedeket. Európában azonban csak a túl könnyű egyedek szorulnak háttérbe a kiállításokon (és ezért aztán a tenyésztésben is), míg a túl nehezek éppen rendkívül felkapottak. Ez a bírói szemlélet eredményezi, hogy egyre több az olyan egyed, amelyik teljesen flegmatikus a kiállítási körben a többiek között, és nem hogy egyáltalán nem domináns, hanem kan l étére folyton stimulálni kell, hogy legalább a farkát valamelyest fölemelje. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az ilyen tedd-ide tedd-oda kutyák gyakran előnyösebben beállíthatók mint eleven társaik, és ezért a bírók többsége ezeket hozza ki gy ő ztesnek. A fajta rajongói nem kizárólag a csodálatos külleme miatt szeretnek bele a fajtába. A sugárzó erő az, ami megfogja őket. Nem a tehetetlen t ö meg, de a rugalmas izomzat. Arra büszkék, hogy kutyáik még olyan körülmények között is talpon tudnak maradni ( sziklás terep , t ö bb napos menetelés ) amely körülmények között a legtöbb kutyafajta egyedei elpusztulnának. Mivel azonban európai viszonyok között, a kiállítások messze a legfontosabb kutyás rendezvény ezért a fajta kedvelői akaratukon kívül is ebbe az irányba terelődnek . A teljesítmény, idegrendszer és egyebek már alig említődnek. A küllem és teljesítmény egyensúlya m ár rég megbomlott , és sajnos nem áll fenn a veszélye annak, hogy ez a fajta is két fő populációra oszlik mint néhány másik : a küllemvonalakra és a munkavonalakra. A német juhászoknál szinte átokként könyvelik el a fajta kettészakadását, de rajtunk szerintem még ez is segítene, jobb híjján ! Mert elképzelhetetlennek tartom ,hogy a show dogósok rendszeresen teszteljék kutyáikat ,és ezen eredmények szerint állítsák össze a fedeztetési tervüket . Létezik olyan vélemény is, amely szerint a munkakutyáknál egyáltalán nem fontos a küllem, Ez nem igaz ! Én nem favorizálom a kettészakadás elméletét. Az argentín dog maradjon meg olyannak amilyennek a standard ezt megköveteli, de szorgalmaznám a dual, munka+show tenyészetek létrehozását. Vagy a kiállítási és vadász kennelek közti szorosabb együttmüködését. Ma még ez csak álom hisz Argentínában is kevés a munkára szelektálló tenyészet. Európában meg egyenesen nincs! Ha egy fajta elveszti az eredeti funkcióját, nem szelektálják munkában, akkor előbb elveszti karakterét, majd egészségét. Jobb esetben új feladatot kap, így a fajta megváltozik. Egy olyan fajtánál, mint az argentín dogo, ahol vadászat nagyvadra, a kopók és fogókutyák munkája egyszerre a fajta lényegi alkotó eleme, a vadászat kiiktatása oda vezet, hogy a fajta már nem lesz többé az amit szeretünk. Rosszabb esetben díszállat lesz, vagy mondjuk örző-védőt faragnak belőle. Ha örző-védőt szeretnék, a választék nagyon széles, ha testőrt és egy tökéletes vadászt , csak egy! Egyetlen egy! Az argentín dog mint munkakutya jövője kérdéses. Ki kéne alakítani egy szűk, de annál eltökéltebb kört, amely fölvállalja a teljesítmény-centrikus tenyésztést, mint ahogy az már több fajtánál is megtörtént. Eldönteni és szabályozni hogy mennyire váljanak szét a munka és küllemvonalak . Mert a szakadás akkor elkerülhetetlen ! Akik csak a méretet növelve és kiállítási eredmény orientáltan, kizárólag a külsőségekkel foglalkoznak , veszélyeztetik a fajtát. Ezek az egyedek használhatatlanok lennének eredeti feladatukra! Kiállításokon sajnos egyre több olyan díjnyertes kutyát látni, amelyek a melankolikus, flegmatikus típust képviselik. Ezek a kutyák unottan, egykedvűen, minden nemű érdeklődés nélkül csak úgy vannak. Sem disznóra sem más vadra nem reagálnak. Hol van már a harc k ö zbeni jellegzetes sikítás? Vagy Martinez hítes mondata: "Ha kutyád van otthon ,jelez ha idegen jár a ház k ö r ü l. Ha dogo argentínód, tolvajt kiált !" Nem szabad hagynunk elveszni azokat a nagyszerű tulajdonságokat amelyek különlegessé teszik a fajtát. A multi tesztek bevezetése a fajta érdekét szolgálnák! Olyan szinten tarthatnánk kutyáinkat , hogy megállnák a helyüket,az esetleges vadászatokon. A fogáspróba tesztelése önmagában nem megoldás! Harci kutya zsákutcába vinné a fajtát, nem szelektálna a vad felkutatására, üldözésére. Nem derülne ki, hogy néhány perc kemény munkánál bír-e többet a kutya. Az, hogy érdeklődik a vad iránt és meg meri fogni csak egy része a dogo munkájának. Nálunk a munkára való felhasználás szinte lehetetlen ! Kizárólagos megoldás a TESZT ! E gy csodálatos fajta egy ed ü li szelektáló ereje, ami nélkül nem lenne a Dogo Argentinó az, ami! Ha ezek a tesztek végképp elmaradnak, akkor igaz, hogy lassan, de ismét tönkre megy egy fajta, mely fiatal kora ellenére vérében egyesítí t ö bb ezer év alatt harcban edzett ősei k ü zd ő szellemét , és lesz egy századik nagytestű szép kutya, ami már csak az ősei nevéből él. http://www.dogoargentino.eoldal.hu/oldal/kulemmunka

[válaszok erre: #6590 #6611]	[előzmény: (6585) Roni123, 2010-09-23 19:39:05]

Roni123

Tagság: 2009-01-05 20:50:47
Tagszám: #68802
Hozzászólások: 909

6586. Elküldve: 2010-09-23 19:49:15, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1817.]
Szerintem a tökéletes kutya ő lesz ,most még csak 9 hónapos Kutya futtában Bora.

[válaszok erre: #6588]

Törzstag

Roni123

Tagság: 2009-01-05 20:50:47
Tagszám: #68802
Hozzászólások: 909

6585. Elküldve: 2010-09-23 19:39:05, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1818.]
Köszi ,jó volt ez a kis visszatekintés(olvasni való).Ilyenkor irigyli az ember az őseinket.

[válaszok erre: #6587 #6591]	[előzmény: (6583) Leíratkozott felhasználó, 2010-09-23 19:22:34]

Törzstag

hodzsa

Tagság: 2010-05-12 19:52:18
Tagszám: #84903
Hozzászólások: 242

6584. Elküldve: 2010-09-23 19:27:16, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1819.]
Valóban használtak és használnak pásztorkutyákat vadhajtásra erdélyben ill. agár hiányában rabsickodásra is. "De az erdélyi kopó (és szelindek) ellenére is használtak annak idején nálunk is kuvaszokat farkas, medve, őstulok vadászatokra. (Mátyás híres kuvasz falkája) De ha nem tévedek még a múlt században sem volt ismeretlen kuvasz őz uránkeresésében való alkalmazása, sőt Erdélyben napjainkban is vesznek részt pásztorebek (disznó) hajtásban." Személyszerint nem hiszek a kuvasz árja elméletben, maradjunk csak simán a pásztorkutya jelzőnél. Bár egy ilyen küllemű "kuvasszal", sokan ma is kiegyeznének : [IMG][/IMG] Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!

[válaszok erre: #6610 #6615]	[előzmény: (6578) nivekogre, 2010-09-23 16:04:04]

Haladó

Leíratkozott felhasználó

6583. Elküldve: 2010-09-23 19:22:34, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1820.]
Wikipédiába is van egy festmény róla:) Na ezt meg itten csak úgy olvasásra... http://www.dogoargentino.eoldal.hu/oldal/monteria http://www.dogoargentino.eoldal.hu/oldal/monterias Ez a része tetszik... http://www.dogoargentino.eoldal.hu/oldal/magyarmonteria

[válaszok erre: #6585]	[előzmény: (6581) hodzsa, 2010-09-23 19:02:06]

hodzsa

Tagság: 2010-05-12 19:52:18
Tagszám: #84903
Hozzászólások: 242

6582. Elküldve: 2010-09-23 19:12:20, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1821.]
Az Erdélyben nagyvadakra használatos agarak nagyobb és erősebb ferlépítésűek voltak a ma ismert nyulász agár leszármazottaktól. Szerintem ezek mellett nem használtak mást, mert ezek lehettek maguk a szelindekek, persze ne a ma ismert molosserekre gondoljunk küllemre. Aki nem tud arabusul, ne beszéljen arabusul!

[válaszok erre: #6589]	[előzmény: (6577) nivekogre, 2010-09-23 15:54:14]

Haladó

hodzsa

Tagság: 2010-05-12 19:52:18
Tagszám: #84903
Hozzászólások: 242

6581. Elküldve: 2010-09-23 19:02:06, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1822.]
XVII. század, Esterházy Pál nádor szelindekje: [IMG][/IMG] A Képes Krónikából nem emlékszem szelindek ábrázolásra????

[válaszok erre: #6583 #6596]	[előzmény: (6575) Holczhakker József, 2010-09-22 21:04:14]

Haladó

nivekogre

Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647

6580. Elküldve: 2010-09-23 16:27:34, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1823.]
Szia (Most látom az előzőben radioaktívra sikeredett a kuvasz, nem hiába volt atomreaktor a jelem az oviban. ) Igen, nem új keletű a pásztorkutyák "felesleges, az őrző hajlam náluk született kell legyen", esetleg "veszélyes ebbé válik" szlogen. Ami új az előzőekhez képest hogy talán a Konok-Fighter nevével fémjelezhető francia bundás, amúgy eredendően nyers, képzetlen, nem felépített ebek tesztjét kérdőjelezték meg páran ukrajnai útjuk során tapasztaltak alapján. Ott ugyanis türkmén tapasztalatokra való hivatkozással (legalább is a meglátogatott ukrán viador szemléletű kennel(ek)ben) nem várnak el az ázsiáktól az emberrel szembeni semmilyen agressziót, sőt kifejezetten károsnak tartják azt. Hogy őszinte legyek én sem tudtam volna okosabbat kitalálni az Ópusztaszeren is alkalmazott teszthez képest, még ha menet közben ki is derült egy két gyengesége( de az eredendően nem az azt kidolgozók hibája). Sőt mást mondok a felvételek alapján én néha még kevésnek is ítéltem a kutyák emberrel szemben mutatott reakcióit, az általam ismert éles helyzetekhez képest, bár az valószínű a francia bunda nyújtotta védelemnek, s ezáltal minimalizálódó stressznek tudható be. Igazándiból akkor lenne összehasonlítási alapunk úgy hiszem ha az általam korábban felhozott példák kutyáit, és az ukrán, ne adj isten türkmén kutyákat lehetne hasonló módon megmérni, s akkor talán kiderülne mihez is kéne tartani magunkat. De ezt már feszegettem kb. egy éve meg is kaptam érte a magamét. Üdv

	[előzmény: (6571) hodzsa, 2010-09-21 20:34:24]

Kiváló dolgozó

nivekogre

Tagság: 2009-08-17 12:16:38
Tagszám: #76949
Hozzászólások: 7647

6578. Elküldve: 2010-09-23 16:04:04, [KUTYAFAJTÁK] Kangal	[1825.]
Szia Bocs hogy csak most reagálok, úgy látszik még-sincs abszolút hallásom, ha Zagar, legyen Zagar. A lényeg ha jól emlékszem apróvadas kutya, tehát Ázsiában nincs kifejezetten nagyvadas, disznós kutyájuk, ezért is alkalmaznak az európai specifikusok helyén nagy testű pásztorkutyákat. De az erdélyi kopó (és szelindek) ellenére is használtak annak idején nálunk is kuvaszokat farkas, medve, őstulok vadászatokra. (Mátyás híres kuvasz falkája) De ha nem tévedek még a múlt században sem volt ismeretlen kuvasz őz uránkeresésében való alkalmazása, sőt Erdélyben napjainkban is vesznek részt pásztorebek (disznó) hajtásban. De szerintem erről Holczhakker József többet tudna mesélni. Üdv

[válaszok erre: #6579 #6584]	[előzmény: (6565) Roni123, 2010-09-21 19:09:36]

Kiváló dolgozó