Gyere el, bulizz velünk Te is és már ezzel is támogathatod a NOÉ közel 1.000 védencét!
A programokból:
- 11 - 15 óráig Kiscica ÖRÖKBEFOGADÓNAP
- Bátky András meseíró gyerekek és felnőttek titkos álmait teljesíti, amikor meseszereplővé varázsolja őket, mindenki örömére...
- Népszigeti kutyaiskola bemutatója
- Gyerekprogramok, arcfestés,
- Minividámpark
- TOMBOLA ÉRTÉKES NYEREMÉNYEKKEL!
KONCERTEK (akik már biztosan ott lesznek :):
- Falusi Mariann
- Tóth Vera
- Keresztes Ildikó
- Náray Erika
- Farkas Zsófi
- Terecskei Rita & Sidlovics Gábor (Zanzibar)
- Végvári Eszter
- Mosaique Trio
- Drasztikusok
- Jump Rock Band
- Twin City Country Rock Band
Belépés minimum 1.000 Ft adományért, 12 év alatt ingyenes.
A műsorváltozás jogát fenntartjuk!
Már azzal is támogathatsz bennünket, ha minél több helyen megosztod, terjeszted a SEGÉLYKONCERT hírét. Nyomtasd ki a plakátunkat és helyezd ki a munkahelyeden, a gyerekek óvodájában, iskolájában. Függeszd ki a kutyafuttatóban, vagy az állatorvosnál. Küld szét az ismerőseidnek, a céges levelezőlistán és az internetes fórumokon. Köszönjük!
Nevem Kovács Anna, köszönhetően egy Noés kedves ismerősömnek, P.Orsinak, ma úgy indult, hogy nagy boldogság költözik mindenkinek a szívébe és a lelkébe, de nem így lett.
Kérnék segítséget, megoldást, nagyon nyugtalan vagyok, elnézést, hogy csak így bejelentkezek ide.
Bp-en, Kőbányán lakom, cc. van. Délután fél 2-körül kivittem sétálni a lakhelyem melletti parkba.
A kivezető mellékutcában a bokrok alatt feküdt egy fekete kutyus, láthatóan fáradt, és sérült, hátsó lábát picit húzta, rendkívül ijedt volt, de barátságos.
Szomszédasszonyommal vittünk neki enni, meg inni, elfogadta, és békésen elnyúlt.
Felhívtam az ismerőst, mivel akkor már láttam, hogy fajta-tiszta csau-csau szuka, kb. 1-2 évesre tippeltem a fogai alapján.
Kiderült, hogy bejelentett keresett kutyus, nagyon boldogok voltunk, és egészen 4 óráig vártuk a gazdik érkezését, a kutyus békésen aludt az árnyékban, jóllakottan, simogattuk, beszéltünk hozzá, csóválta a farkát, nagyon barátságos, nyugodt kutya volt.
Több telefon után végre megérkeztek a gazdik, de már a kocsi hangjára "ideges" lett a kutya, mikor meg meglátta, ill. meghallotta a gazdája, és gazdasszonya hangját, konkrétan menekülőre fogta volna a dolgot.
Én 50 éve vagyok kutyák között, de még ilyet nem láttam!
A saját gazdáitól annyira rettegett a kutya, hogy csak én tudtam ráadni a nyakörvet, én tudtam elvezetni a kocsiig, és betenni oda, elmondásuk szerint másfél éves csau szuka, aki egy macska után futott el kb. 10 napja, de nagyon-nagyon megbántam, hogy elengedtem velük.
Azóta is szinte lelkiismeret-furdalásom van, kérlek, ha mód van rá segítsetek, hogy lehetne utána menni, hogy miért retteg a saját gazdáitól ennyire ez a szegény jószág, mit tudnék érte még tenni? hogy lehetne megnézni, hogy van tartva? vannak-e jogszabályok, hogy olyan gazdái legyenek, akik tényleg szeretik?
Tudom, a sok szerencsétlen kóbor-kidobott-sanyarú sorsú kutyi mellett legalább "saját" gazdáihoz került vissza, de a szituáció döbbenetes volt!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!! a férfi gazda csak annyit kérdezett, hogy mivel tartozik!!!!!!???????
Aki bármiben tud segíteni, tanácsot adni megköszönöm, a P. Orsi Noés ismerősöm tudja a számomat, és kértem is Tőle, hogy adja meg nektek, mint fajta-mentőknek, de azért ide is leírom: 20/5749074.
Addig is köszönöm hogy elolvastatok, és reménykedek benne, hogy meg lehet tudni "hivatalosan", hogy mi van ezzel a szegény kutyával!
"Kedves Ágota!
Elnézést, hogy csak most tudok sort keríteni egy kis beszámolóra Caméliával kapcsolatban.
Mint azt a férjem is biztosan említette, családtaggá vált nálunk.
Mostanra a pihenő gödrét, a kert távoli zugából, áttelepítette a házhoz legközelebb eső ásható területre. Próbálkozott a nappali parkettájával is, de az nem jött össze. Először engem választott bizalmasának illetve a lányomnak engedte a simogatást. Most már a párom felé is nyitott és mindenféle bundaápolást, fésülést szívesen vesz. Egy hete naponta sétálni megyünk itt a környező utcákban, tereken, bár a póráz feladása minden alkalommal kis műsorral jár. Úgy érzem egyre nagyobb a bizalma a család minden tagja iránt, mi pedig nagyon megszerettük őt (ez az érzés már az első látáskor kialakult részünkről).
Szégyenkezem,hogy ennyit kellett várnod,várnotok és tudom,h ez a vers nem is az a vers,amire egy édesanya úgy igazán vágyhat,ha a gyermekéről van szó,mert ez a kis szösszenet nem igazán adja vissza azt,h milyen szépséges,gyönyörűsges és okos is a Mi kis Flóránk ...de,szerintem,mi ezt vers nélkül is tudjuk ....azért remélem,egyszer talán majd egy olyat is sikerül fabrikálnom,amely csak erről szól majd ....
...és köszönöm,hogy elolvastad és hogy ilyen szépeket írtál nekem !!!
Sokáig vártunk erre a versre, de megérte!! Amikor elolvastam az sms-ed azt hittem valami baj van rohantam a géphez, de kellemeset csalódtam! Sosem hallottam még ennyire szépet, köszönjük szépen!! Bocsi, de csak a Fruzsiéról tudtam írni mert az enyémről nem engedett!
Millió puszi: Ági
...és így a nap végére,de nem utolsó sorban(csak most jutott rá időm,hogy feltegyem), persze,hogy a csaus képek között is vannak kedvenceim,még akkor is,ha ezeknek a képekne,illetve,ennek a kis versikefélének a főszereplője nem pont egy csau kutyus,de,azt elmondhatom,hogy sok köze van hozzájuk!!! ...így hát,eme szerény szösszenetemet Ági figyelmébe külön is ajánlom!!!
Számolósdi…..
Egyik szombaton,amikor kint voltam a menhelyen,
Nagyon érdekes dologra lettem figyelmes.
Jaj,bocsánat,nagyon udvariatlan vagyok,
Mert az illem úgy kívánja,előbb bemutatkozom:
Flóra vagyok,a fekete hajú,fekete szemű gyönyörűség,
Aki imádja Fruzsi nevű,mosolygós nővérét!
Ő is mindig kint van velem,sokat segít a menhelyen,
Volt kitől tanulnom s ezt büszkén hirdetem!
Egy éves már elmúltam és érdekel minden dolog,
Mint ahogy az egy ilyen csöppnyi gyermeknél már csak lenni szokott.
Megvizsgálok mindent közelről,a kavicsokat különösen szeretem,
Ha csak tehetem,minden utamba esőt azonnal felszedek.
Na,de eltértem a tárgytól,folyton csapongok,
Ott tartottunk,hogy egy hétvégi napon,pontosabban:szombaton,
Furcsa dologra lettem figyelmes,először el sem hittem,
Össze is húztam a szememet,annyira figyeltem.
De akárhogy is néztem,bizony,jól láttam,
Furcsa,tollas figurák fordítottak nekem hátat!
Hát,ezek meg kik,színes tollruhába bújtatva?
A szivárvány minden színében büszkén pompázva?
Ráadásul ilyen sokan,hányan is lehetnek?
Mindjárt megszámolom őket,kis türelmet kérek!
Segítségül hívtam a jobbik kezemet,
Mert rajtam nem foghat ki egy matek művelet!
Előkaptam az egyik ujjam,aztán a másikat,
Kicsit nem figyeltem oda és már hármat mutattam!
Aztán még egyet hozzá tettem,majd sebtében még egyet,
Gyorsan öt lett belőle,akárhogy is néztem!
Na,álljunk csak meg,itt valami turpisság lehet,
Biztos,hogy öten vannak,nem tévedek?
Kicsit soknak tűnik,vagy csak káprázik a szemem?
Inkább újra megszámolom,így biztos nem tévedek!
Újra elő kaptam ujjaimat,a legősibb számológépet,
S egymás után felmutatva számoltam a fura tollas népet.
És képzeljétek el,csak négyen voltak,nem öten!
Hát ezt hogy számolhattam el? Kicsit szégyenkezem!
Na,de hát én még pici vagyok és azt gondolom,
Már az is világszám,hogy ötig számolok!
Csak egyet tévedtem,az,ugye, nem nagy dolog,
Az vesse szememre,aki még sosem hibázott!
De számolás ide, kis tévedés oda,
Szeretek kijárni ebbe az otthonba!
Mert itt mindig annyi érdekeset hallani és látni,
Két kezem is kevés lenne,hogy meg tudjam számolni!!!
Mondjuk nem is értem, miért kell egy két hónapos kölyöknek két hetet várnia bent. Oltásai garantáltan nincsenek, így nem nagyon érdemes "megfigyelni".
Értelmes módon helyből a fajtamentést kellett volna keressék vele, azzal a kitétellel, hogy ha jelentkezik a gazdája két héten belül, akkor odaküldik...