"Gondolj egy csomó iskolára, portásfülkére, műhelyre, és akár a böntöncellákra is. Ez utóbbiak esete különösen jelentős probléma,"
Egyetértek. Különösen felháborító hogy nincs minden cellában legalább egy blu ray lejátszós házimozi, kábel vagy műholdas elérés internettel, cellánként külön fürdőszoba,egy kurvával hátmosónak.
Amíg ezeket el nem érjük, nem beszélhetünk demokráciáról és emberi jogokról Magyarországon.
"igen, az érdekes lesz, főleg az UHF tetejére optimalizált antennák esetében."
Az még talán nálunk is érdekes lesz. Egyszer.
Volt ugye ez a jelszint-térerő mizéria a kezdetekben -, és hogy ha már így, akkor tuti legyen -, többen vásároltak olyan (spanyol) antennát, amelyeknek gyakorlatilag a frekvencia növekedésével folyamatosan nő az erősítése. Maximuma a 60 - 62 csatornáknál van. (Ikusi, Televes)
Na most ha a későbbiekben meg jól átrendezik a csatornafrekiket és tényleg levinnék a mélybe, ahogy írod vagy logikus volna, majdhogynem lehetne kidobni a szuper DVB-T-re kihegyezett antennákat.
Cseberből vederbe.
Azért remélem a növekvő sugárzott teljesítmény és a spanyolhoz képest kisebb távolságok ezt itt kompenzálni fogják.
Úgyis mire ez megvalósulna, akkorra meglesz a 'garantált' sima szobaantennás vétel is. Vagy nem?
hamarosan fogod látni a további telephelyeket, szerintem azt követően fogod látni az irányt is. egyetértek azzal, hogy nem az erdei nyulaknak kell szobaantennás vételt biztosítani, tehát a nagyvárosok ellátása kiemelt prioritás.
hidd el, hiszünk az Extrában. de ugyanúgy hiszek az FTA-ban is, szerintem még egy-két ütősebb csatorna kellene az FTA-ra és 8-10 további pay-tv csatorna. onnantól még a kritikusok is halkabbak lennének szerintem. de ez már freki és egyéb kérdés is, innentől pedig elindulnak a lobbik is.
A balaton déli vagy akár az északi partján nyugodtan lehetne telepíteni kis teljesítményű SFN adókat, és ezzel megoldódna a Kabhegy árnyékában lévő északi parti települések ellátása. Ez nem függ össze a korlátozással. Ugyanez a módszer az ország nagy részén megállja a helyét. Egy 100-250W teljesítményű átjátszó a nagyvárosok és az árnyékolt települések közepén nem zavarja a határon túli analóg adókat.
Túl kéne lépni az analóg műsorszórás iskoláján. A digitális műsorszórás az elosztott hálózatokra alapul (kicsit olyasmi, mint a GSM), sok kis SFN adóval és kevés nagyteljesítményű gerincadóval. Csak ez utóbbiakat érintheti érdemben a korlátozás.
A HHH miért nem sugároz keletre, észak-keletre is? Miért nincs DVB-T átjátszó a Budapest szállón, a Mariott hotelen és a Teve utcai ORFK épületen és a Hűvösvölgy környékén? Vagy akár a nagyobb lakótelepek közepén? Nincs olyan nagyon sok lakótelep, gondolom a közösség szívesen adna helyet és még akár villamos energiát is a helyi vételért cserébe. De akár az önkormányzatok tetejére is fel lehetne rakni, vélhetően a területfoglalási díj alól mentesítve.
Egy ilyen adó nem drága. Konkrét árajánlatom van rá, kevesebbe kerül, mint egy középkategóriás autó és apró, mint egy PC. Persze sok kicsi sokra megy, de ez pénzben és lefedettségben is igaz. Hinnetek kell a MinDigTV Extrában és akkor meg fog térülni.
"Ettől még belföldön, a határoktól távol a hordozható kültéri vétel a legtöbbször vélhetően megvalósítható lenne"
egy kabhegy vagy egy kékes, határoktól viszonylag távolinak mondható, mégis, mivel szinte a legnagyobb területet látják el, ezért érintettek igencsak jelentősen a korlátozásokban. arról meg már írtam, hogy pont a legnagyobb területet ellátó gerincadók kaptak ideálisnak éppen nem mondható, 60 feletti csatornákat (Kékes: 69; Tokaj: 68 és 63, Szentes: 65 és 60 Kabhegy: 64 és 61, Budapest 62, Pécs: 67) tehát pusztán a "leköltözés" ezekben az esetekben érdemi változást hozhatna.
"Tehát húzhatja az időt Románia, de nyudogtan lehet majd kakaót adni a komádi és fehérgyarmati adókra."
csak nagyon nem mindegy, hogy mikor, 2012-ben esetleg 2014-ben vagy 2015-ben, ezt te is látod.
"Spanyolországban pont most van ennek a frekvenciakészletnek az átrendezése, ott a lakossági antennacserék okoznak gondot..."
igen, az érdekes lesz, főleg az UHF tetejére optimalizált antennák esetében.
Köszönöm a választ, ez így korrekt. Tehát a hálózatot nem tervezhette az AH tetőantennás vételre, de most - az átmeneti időszakban - viszont csökkentett teljesítménnyel és iránykorlátozásokkal kell működnie.
Ettől még belföldön, a határoktól távol a hordozható kültéri vétel a legtöbbször vélhetően megvalósítható lenne, például:
- nagyszámú, kis teljesítményű átjátszóadó telepítésével (ez mérsékelten beruházásigényes, de a hozadéka a MinDigTV Extrában bőven visszajön, ahogy te is írtad)
- a hibajavítás növelésével (ez látszólag ellentétes az AH üzleti érdekével, mert csökkenti valamelyest a hasznos sávszélességet, de a MInDigTV Extrában ez is visszajön)
Kérdés, hogy ez ügyben hogyan rendelkezik a kiírás és a szerződés. Vagy itt is az erős multiplex modell érvényesül és az AH saját hatásköre.
Az ITU előírásai alapján 2015-ig minden ország esetén meg kell történnie az átállásnak, mert attól fogva nem védik a régi analóg frekvenciákat. Tehát húzhatja az időt Románia, de nyudogtan lehet majd kakaót adni a komádi és fehérgyarmati adókra.
Románia a digital dividend miatt pont most jelentette be, hogy mégis előbbre hozza az átállást (2015-ről 2013. elejére), mert kell a felső UHF frekvenciakészlet a mobilszolgáltatóknak.
Azt pedig megnézem, ha például 2015-ben Magyarországon beindul egy engedélyezett, nagy teljesítményű digitális adó, akkor a határ túloldalán mit fog látni az ugyanazon a frekvencián jogtalanul bekapcsolva tartott analóg adó nézője...
Más: Spanyolországban pont most van ennek a frekvenciakészletnek az átrendezése, ott a lakossági antennacserék okoznak gondot...
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-10-22 11:36:05]
szerintem ami mondatot idéztél, az szerepel a kiírásban, következésképpen érvényes a szerződésre is. egyébként mind a pályázat, mind a szerződés nyilvánosan elérhető. de hogy 2011 végén vagy majd 2015-ben valamikor, látható, hogy nem elhanyagolható tényezők a szomszéd országok átállásai. nem véletlenül javasolta az EU a tagállamoknak, hogy ütemezetten, lehetőleg 2012-ig kerüljön sor az analóg lekapcsolásra. mi azt mondtuk a konferencián is, hogy ez hazánkban tartható, ha megszületnek a közeljövőben a szükséges döntések. a probléma viszont az, hogy egyes EU-tagországok már most bejelentették, hogy több éves késésben lesznek (Lengyelo, Románia, Bulgária), és vannak ugye egyelőre nem-EU tagországok is (Szerbia, Ukrajna), melyek lassú ütemű átállása szintén gondot okozhat.
Tipp:
Átállásig havi egy doboz cigi árát tegyük félre(kb500ft?)és átálláskor lesz pénz mindenre Ne akkor gondolkozzanak rajta,hogy honnan vegyek ennyi pénzt.Aki meg ténylegesen rászorul és nincs rá és nem is dohányzik,azoknak szociális alapon kaphatna támogatást.
A nemzetközi feloldások korlátozása (legkésőbb 2015, amikortól az analóg frekik nem lesznek védve) és a hazai ASO után milyen hálózatnak kell üzemelnie Magyarországon? Horozható kültéri vagy tetőantennás?
Mit írt elő a pályázati felhívás, mire adott ajánlatot az AH és mi lett a szerződésben elfogadva az átmeneti időszak utánra?
"A napokban olvastam valamelyik anyagot (vagy a pályázati kiírás vagy a hatósági szerződés), amelyik az ASO utáni időpontra (beleértve a környező országokkal kapcsolatos koordinációkból adódó korlátozások feloldását) előírja a hordozható kültéri vételt a pályázónak. "
rengeteg korlátozás van a szomszédos országok analóg adói miatt. ha egy Szlovákia 2012-ben, Szerbia kb. 2013-14-ben, Románia, Ukrajna csak 2015-ben kapcsolja le az analógot, akkor mégis hogyan lehetne az irány- és/vagy teljesítménykorlátozásokat megszüntetni? lásd Kékes és fél-Nógrád megye esete.
mivel folyamatban van minden, ezért ebben a stádiumban nehéz még konkrétumokkal szolgálni a 4 gerincadó elindításán kívül. lehet, hogy a tizes nagyságrendű átjátszó nem sok, de ahogy írtam, nem ez a vége.
többszínű térkép lesz, ami zoomolható is.
az információhiány legfőbb oka, hogy ahogy említettem, folyamatban vannak a beruházások. addig nehéz kommunikálni, amíg konkrétumokról nem lehet beszámolni. a műszaki megközelítésen túl még számos aspektus létezik, ezt te is tudod.
A napokban olvastam valamelyik anyagot (vagy a pályázati kiírás vagy a hatósági szerződés), amelyik az ASO utáni időpontra (beleértve a környező országokkal kapcsolatos koordinációkból adódó korlátozások feloldását) előírja a hordozható kültéri vételt a pályázónak. Akkor most mi az igazság?
A platformon jelen lévő közszolgálati csatornának törvény által kötelezettsége volt csatlakozni és nem tudott fellépni a beltéri vétel érdekében. Ha erre mód lett volna, akkor ma az MTV nem lenne jelen a platformon. Tehát a mennyit fizet ilyen szempontból sántít.
A két kereskedelmi nem releváns, mert aprópénz a közszolgálati díjához képest (nem is célcsoportjuk az eddigi analóg szobaantennás néző), a kódolt csatornáknak pedig gondolom ti fizettek műsordíjat és nem ők nektek műsorterjesztési díjat.
Alapvetően egyetértek veled, mert a tényleg rászorulóknak ott lesz a támogatás, a többieknél pedig a ma is alig több mint 15.000 forintos doboz vélhetően elfogadható. Nem a set top box ár lesz a dráma, hanem a vételi képesség, a tetőantennás lefedettség.
Mi lesz azzal a több mint 300.000 elsődleges háztartással, amelyik ténylegesen szobaantennával nézi az adást?
Mi lesz közülük azokkal, amelyek nem tudnak tetőantennát felszerelni?
Mi lesz a második, harmadik és negyedik tévékkel, amelyekhez nem megy kábel? Ők nem számítanak? Vagy drótozzák be a lakásukat?
Mi lesz azokkal a közintézményekkel, ahol nincs mód (vagy irreálisan költséges lenne) bekábelezésre és nincs beltéri vétel? Gondolj egy csomó iskolára, portásfülkére, műhelyre, és akár a böntöncellákra is. Ez utóbbiak esete különösen jelentős probléma, mert ők nem tudnak megrendelni a cellájukba kábeltévét. Vagy esetleg szereltessenek a smasszerekkel tetőantennát és építtessenek ki kisközösségi antennahálózatot?
Tehát például tervezi-e az AH, hogy a BV épületei mellé telepítsen átjátszóadót?
Mi van a minimálbéres koncepcióval? Az létezik még? Erről tud a lakosság?
számítógépről csak annyit, hogy minden évben megveszem unokaöcsémnek az aktuális fifa programot (tudom, én hülye). érdekes módon gyakorlatilag a szoftvergyártók az új programok feature-jeivel arra kényszerítik a felhasználót, hogy legalább 2-3 évente upgrade-elje a gépét, különben nem fog futni rajta az aktuális változat...
"Ez bizony az AH "bűne", mert tetőantennás vételt akarnak, mert azt olcsóbb megvalósítani."
Zoli, ezt már ezerszer tisztáztuk, még jókat vitázgattunk az azóta minket hanyagoló Sanyival, hogy ERRE LETT KIÍRVA A PÁLYÁZAT. Az AH ahogy írom, ennél többet valósít meg, hamarosan fogod látni ezt tényekkel is, mert látja, hogy más platformokról akkor lehet átcsábítani nézőt, ha jobbak a vételi lehetőségek, mint ami a kiírásban szerepelt. Ettől függetlenül a platformon lévő csatornák egy forinttal sem fognak többet fizetni a vételi lehetőségek javulásáért, ebben biztos vagyok, holott a többletberuházás a másik oldalon igen jelentős. és akkor még a távközlési adó negatív hatásairól nem is beszéltem, holott az AH-t is jelentősen érinti.
Örülnék, ha ezekről az információkról nem ezen a fórumon kellene értesülnöm, hanem hivatalos úton tájékoztatni illene a partnereket... Bocs, hogy itt írom ezt, de te is itt írtad.
És nem utólag kellene tájékoztatni, hanem kellő időben, előzetesen. Tudod, akkor esetleg én sem reklamálnék és küzdenék minden fórumon a jobb vételért, hanem ki tudnék állni az eljövendő fejlesztéseitek mellett. De nálatok minden mindig akkora titok...
A konferencián elhangzott 20 átjátszó közeljövőben történő bekapcsolása, gondolom erre céloztál. Nos, azért az nem olyan sok... Ma 120 adó sugározza az analóg m1-et. Majd meglátjuk (szó szerint). Legyen úgy ahogy írtad, ha javul a vétel, annak csak örülni tudok.
A többszínű térképet is nagyon régóta várja szerintem minden érintett, de persze valamiért ez is titok volt eddig. Hidd el, hogy a titkolózás helyett a nézők magasabb fokú tisztelete és érdemi tájékoztatása a pontos menetrendről (hol és milyen vételi mód lesz elérhető) hosszú távon egyértelműen pozitív hozadékú lenne.
Én értem, hogy jogi értelemben sokkal biztonságosabb azt mondani hivatalosan, hogy csak tetőantennás vétel lesz és eközben csendben fejleszteni, hátha sikerül mégis valamit kihozni... Ha meg esetleg sikerül akkor utólag jöhet a babér. Ha nem, akkor nem lehet reklamáció. Csak ez így nem éppen műszaki megközelítésű megoldás.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-10-22 10:33:23]
"Nagymamámnak 20 éve volt pénze, vett egy szinestévét... NINCS 20ezre egy beltérire. NINCS 20 ezre nagylepkére.. "
na ne vicceljünk már!
dekóder jelenleg:
- legolcsóbb FTA: 15-16 ezer
- Conax-os: 19-20 ezer, AH akcióban féláron, ha előfizet 1 évre az Extrára
dekóder a lekapcsoláskor (természetesen ezek az én jóslataim):
- legolcsóbb FTA: 7-9 ezer
- Conax-os: 11-12 ezer körül
legolcsóbb antenna (amennyiben cserélni kell, de senki nem mondta, hogy a régi nem működhet!):
2-3 ezer forint
tehát JELENLEG a következő esetek vannak az ANALÓG FÖLDFELSZÍNI használók esetében (hiszen őket érinti az átállás elsősorban):
1. tönkre megy a tévé, kénytelen újat venni: túlnyomó részt DVB-T MPEG-4-es tévék vannak forgalomban, kb. 65 ezernél kezdődnek az árak már elfogadható képátlóval. Ebben az esetben nincs szükség dekóderre.
Ideális esetben a vételi lánc többi eleme OK.
Összköltség: 65 ezer Ft, de ezért már egy tökúj minimum HD-ready tévé jár
2. tönkre megy a tévé, új tévé megvesz, de a régi antenna nem jó.
Összköltség: 65 ezer Ft + az új antenna ára (max. 5-6 ezer Ft)
3. nem megy tökre a tévé, de át akar állni: FTA dekóder 15-16 ezerért, vagy 1 évig előfizet az Extrára, cserébe 17 programot nézhet, összköltség 24 ezer Ft. Az antenna működőképes.
Összköltség: 15-24 ezer Ft.
A 24 ezerért már a 3 csatorna helyett 17-et nézhet egy évig, utána pedig eldöntheti, hogy megér-e neki havi 1000 Ft körüli összeget.
4. nem megy tökre a tévé, de antennát kell cserélni.
Összköltség: 15-24 ezer Ft + az antenna (2-6 ezer Ft)
hangsúlyoznám, hogy jelenleg ezek az árak, az átállásig még a következők történnek:
- még jobb vételi lehetőségek, az is előfordulhat, hogy egy nagyon egyszerű antennával is lesz vétel
- további jelentős áresés
- szociálisan rászorultaknak külön támogatási program
HD műsort MPEG2-ben? Ahhoz 19 Mbit/s adatsebesség kell csatornánként (az USA-ban ez működik és próbálnak valahogy szabadulni tőle, haha).
A hat éves notebook komolyan mérvadó? A számítástechnika ennél gyorsabban változik, tehát egy 12+ évre szóló szerződésnél a már egyébként is elavult notebook-ok processzorteljesítménye legyen a mérveadó? Komolyan?
A nyugat fejlett technológiája a múlté, az előbb írtam, hogy ők korábban váltottak, amikor nem volt MPEG-4. Ma gyakorlatilag minden újonnan belépő ország MPEG4-ben gondolkodik.
Műholdon az SD csatornák zöme ma még MPEG-2 (jellemzően a FTA és a régebbi fizetős szolgáltatások), illetve MPEG-4 a HD adásoknál. De az új szolgáltatók (mint a hazai Hello HD és a T-Home Sat) már MPEG-4 rendszerű, még SD esetén is. Mert összességében olcsóbb és korszerűbb. A régiek csak azért nem váltanak, mert a már piacon lévő set top boxokat nagyon drága lenne kicseréniük (lásd Digi, UPC Direct). Ezért is gyengébb a képminősége ez utóbbi kettőnek és velük szemben sokkal jobb az első kettőnek. Mert a műholdkapacitás ára hasonló, tehát a fele adatsebességet igénylő MPEG4-gyel szemben csak úgy tudnak az árversenyben érvényesülni, ha kevesebb sávszélességet használnak MPEG2 esetén. Cserébe kockás és mosott a kép.
"A németeknél jellemző a beltéri vétel, nálunk fehér holló. "
Zoli, azért ne túlozzál, hamarosan publikáljuk a többszínű térképünket, ebből ki fog derülni, hogy a szobaantennás vétel egyáltalán nem fehér holló. Ha a fórum tapasztalatokat nézed, akkor is látható, hogy nem elvétve akad szobaantennával MinDig TV-t néző felhasználó.
"Ha érdemi mennyiségű, kis teljesítményű, tehát olcsó átjátszóadó kerülne telepítésre, akkor pedig akár elérhető lenne legalább a nagyvárosokban a beltéri vagy ablak melletti vétel. "
Erről csak annyit, hogy év végére majdnem megduplázzuk a most működő digitális telephelyek számát, és ez még nem a vége.
Jó döntés született, amikor az MPEG4 -t választottuk - ez még azoknak is belátható, akik meggondolatlan módon MPEG2 -s gépbe ölték a pénzüket. Ezen túl kellene már lépni...
Vigosz leírta a lényeget - magam is osztom az álláspontját - a 17037. számú hozzászólásában.
A műsorszórás nem egy olyan naponta váltogatom a technológiát iparág. Itt hosszú távú, a nézők számára kiszámítható megoldásokat kell nyújtani. A HD kézenfekvő lépés volt, több ok miatt is, amiket már sokszor leírtam (olvasd vissza).
Az MPEG-2 pazarló és elavult. Minden új DVB-T hálózat MPEG-4 Európában, a németek indulásakor még csak MPEG-2 volt. A magyar MPEG-4 doboz ára is lehet akár 10 Euró, amint a támogatási rendszer megvalósul. Addig pedig 15.000 forint. Tegnap még 20.000 volt, előtte 30.000, a szolgáltatás indulásakor - két éve - 50.000. Jövőre hidd el, lemegy 10.000 alá.
Az antenna és annak telepítése nagy gond, pont emiatt drága az átállás. Ez bizony az AH "bűne", mert tetőantennás vételt akarnak, mert azt olcsóbb megvalósítani. A bevétel ugyanannyi... tehát logikus gondolkodás. Nos, ezért is kellene ezen változtatni.
Igazat adok neked. Miért kellett az MPEG-2-ről áttérni MPEG-4-re? Sok fejlett nyugat-európai országban MPEG-2-ben sugároznak. Ebben a formátumban is lehet HD műsort közvetíteni, igaz nagyobb sávszélesség kell hozzá. Indok a fejlettebb technológiára csak a több csatorna közvetíthetősége lehet. De nálunk nem úgy néz ki, hogy nagyon tülekednének a műsorszolgáltatók a földi sugárzásért. Az MPEG-4 vétele ráadásul nagyobb teljesítményt is igényel. Míg az MPEG-2-es vételéhez elég volt 40%-os CPU terhelés, addig az MPEG-4-hez ennek duplája kell (SD-nél). A HD vétel nem is lehetséges egy 3GHZ-es notebook-on (6 éves).
A műholdas csatornák zöme is MPEG-2-ben sugároz. Most mondhatják sokan, hogy az MPEG-4-es rendszerrel jobb minőséget lehet elérni. Ez igaz is lehet, de csak megfelelő beállítással. A kereskedelmi tévék minősége ezt nem bizonyítja.
Az mpeg4 nem lenne nagy hátrány, lassan közelítik az mpeg2-es dekóderek árát. Szerintem jobb döntés volt egy újabb rendszer választani, mint később nehezen átállni rá.
Nagymamáknak vehet az unoka egy beltérit, a legolcsóbb most 12-13.000-Ft körül mozog, a régi antennát nem biztos, hogy le kell cserélni, de ha le is kell, akkor már 3-4000-Ft-ért igen jókat lehet kapni.
A pályázat szerint támogatni kell kedvezményesen az államnak a dekóderek megvételét a rászorulóknak. Most csak az a nevetséges részletfizetéses van, de szerintem várható újabb akciós lehetőség, mert időközben (1év alatt) a felére csökkentek a dekóder árak. Jövőre (vagy még idén karácsonykor) biztos vagyok benne, hogy már 10.000.-Ft alá is lemegy egy FTA dekóder ára.
A HD sugárzást szinte minden országban a közszolgálati tévék kezdték, utána jöttek a kereskedelmik. Valakinek el kell kezdeni. Szerintem ezzel vonzzák a lapos TV tulajokat a DVB-T felé, a műholdas és kábeles szolgáltatók vagyonokat kérnek a HD tartalomért.
Meg azt se felejtsük el, hogy a nagymamád 20 éve még fizetett az "ingyen" tévéért is havi díjat, ami ma már nincs.
A németeknek meg sok minden olcsóbb, mint nekünk, ezen kár lovagolni, fejlettebb ország, el kell fogadni. Az EU-t nagy részben Németország tartja el...
----------------------
Szerkentyűim: Dreambox DM-800se HD triple tuner DVB-S/T/C, Gibertini 85 alu + Opticum DM-2800 motor
Elküldve: 2010-10-22 13:20:45, 
Egyszer.
