"Nagymamámnak 20 éve volt pénze, vett egy szinestévét... NINCS 20ezre egy beltérire. NINCS 20 ezre nagylepkére.. "
na ne vicceljünk már!
dekóder jelenleg:
- legolcsóbb FTA: 15-16 ezer
- Conax-os: 19-20 ezer, AH akcióban féláron, ha előfizet 1 évre az Extrára
dekóder a lekapcsoláskor (természetesen ezek az én jóslataim):
- legolcsóbb FTA: 7-9 ezer
- Conax-os: 11-12 ezer körül
legolcsóbb antenna (amennyiben cserélni kell, de senki nem mondta, hogy a régi nem működhet!):
2-3 ezer forint
tehát JELENLEG a következő esetek vannak az ANALÓG FÖLDFELSZÍNI használók esetében (hiszen őket érinti az átállás elsősorban):
1. tönkre megy a tévé, kénytelen újat venni: túlnyomó részt DVB-T MPEG-4-es tévék vannak forgalomban, kb. 65 ezernél kezdődnek az árak már elfogadható képátlóval. Ebben az esetben nincs szükség dekóderre.
Ideális esetben a vételi lánc többi eleme OK.
Összköltség: 65 ezer Ft, de ezért már egy tökúj minimum HD-ready tévé jár
2. tönkre megy a tévé, új tévé megvesz, de a régi antenna nem jó.
Összköltség: 65 ezer Ft + az új antenna ára (max. 5-6 ezer Ft)
3. nem megy tökre a tévé, de át akar állni: FTA dekóder 15-16 ezerért, vagy 1 évig előfizet az Extrára, cserébe 17 programot nézhet, összköltség 24 ezer Ft. Az antenna működőképes.
Összköltség: 15-24 ezer Ft.
A 24 ezerért már a 3 csatorna helyett 17-et nézhet egy évig, utána pedig eldöntheti, hogy megér-e neki havi 1000 Ft körüli összeget.
4. nem megy tökre a tévé, de antennát kell cserélni.
Összköltség: 15-24 ezer Ft + az antenna (2-6 ezer Ft)
hangsúlyoznám, hogy jelenleg ezek az árak, az átállásig még a következők történnek:
- még jobb vételi lehetőségek, az is előfordulhat, hogy egy nagyon egyszerű antennával is lesz vétel
- további jelentős áresés
- szociálisan rászorultaknak külön támogatási program
HD műsort MPEG2-ben? Ahhoz 19 Mbit/s adatsebesség kell csatornánként (az USA-ban ez működik és próbálnak valahogy szabadulni tőle, haha).
A hat éves notebook komolyan mérvadó? A számítástechnika ennél gyorsabban változik, tehát egy 12+ évre szóló szerződésnél a már egyébként is elavult notebook-ok processzorteljesítménye legyen a mérveadó? Komolyan?
A nyugat fejlett technológiája a múlté, az előbb írtam, hogy ők korábban váltottak, amikor nem volt MPEG-4. Ma gyakorlatilag minden újonnan belépő ország MPEG4-ben gondolkodik.
Műholdon az SD csatornák zöme ma még MPEG-2 (jellemzően a FTA és a régebbi fizetős szolgáltatások), illetve MPEG-4 a HD adásoknál. De az új szolgáltatók (mint a hazai Hello HD és a T-Home Sat) már MPEG-4 rendszerű, még SD esetén is. Mert összességében olcsóbb és korszerűbb. A régiek csak azért nem váltanak, mert a már piacon lévő set top boxokat nagyon drága lenne kicseréniük (lásd Digi, UPC Direct). Ezért is gyengébb a képminősége ez utóbbi kettőnek és velük szemben sokkal jobb az első kettőnek. Mert a műholdkapacitás ára hasonló, tehát a fele adatsebességet igénylő MPEG4-gyel szemben csak úgy tudnak az árversenyben érvényesülni, ha kevesebb sávszélességet használnak MPEG2 esetén. Cserébe kockás és mosott a kép.
"A németeknél jellemző a beltéri vétel, nálunk fehér holló. "
Zoli, azért ne túlozzál, hamarosan publikáljuk a többszínű térképünket, ebből ki fog derülni, hogy a szobaantennás vétel egyáltalán nem fehér holló. Ha a fórum tapasztalatokat nézed, akkor is látható, hogy nem elvétve akad szobaantennával MinDig TV-t néző felhasználó.
"Ha érdemi mennyiségű, kis teljesítményű, tehát olcsó átjátszóadó kerülne telepítésre, akkor pedig akár elérhető lenne legalább a nagyvárosokban a beltéri vagy ablak melletti vétel. "
Erről csak annyit, hogy év végére majdnem megduplázzuk a most működő digitális telephelyek számát, és ez még nem a vége.
Jó döntés született, amikor az MPEG4 -t választottuk - ez még azoknak is belátható, akik meggondolatlan módon MPEG2 -s gépbe ölték a pénzüket. Ezen túl kellene már lépni...
Vigosz leírta a lényeget - magam is osztom az álláspontját - a 17037. számú hozzászólásában.
A műsorszórás nem egy olyan naponta váltogatom a technológiát iparág. Itt hosszú távú, a nézők számára kiszámítható megoldásokat kell nyújtani. A HD kézenfekvő lépés volt, több ok miatt is, amiket már sokszor leírtam (olvasd vissza).
Az MPEG-2 pazarló és elavult. Minden új DVB-T hálózat MPEG-4 Európában, a németek indulásakor még csak MPEG-2 volt. A magyar MPEG-4 doboz ára is lehet akár 10 Euró, amint a támogatási rendszer megvalósul. Addig pedig 15.000 forint. Tegnap még 20.000 volt, előtte 30.000, a szolgáltatás indulásakor - két éve - 50.000. Jövőre hidd el, lemegy 10.000 alá.
Az antenna és annak telepítése nagy gond, pont emiatt drága az átállás. Ez bizony az AH "bűne", mert tetőantennás vételt akarnak, mert azt olcsóbb megvalósítani. A bevétel ugyanannyi... tehát logikus gondolkodás. Nos, ezért is kellene ezen változtatni.
Igazat adok neked. Miért kellett az MPEG-2-ről áttérni MPEG-4-re? Sok fejlett nyugat-európai országban MPEG-2-ben sugároznak. Ebben a formátumban is lehet HD műsort közvetíteni, igaz nagyobb sávszélesség kell hozzá. Indok a fejlettebb technológiára csak a több csatorna közvetíthetősége lehet. De nálunk nem úgy néz ki, hogy nagyon tülekednének a műsorszolgáltatók a földi sugárzásért. Az MPEG-4 vétele ráadásul nagyobb teljesítményt is igényel. Míg az MPEG-2-es vételéhez elég volt 40%-os CPU terhelés, addig az MPEG-4-hez ennek duplája kell (SD-nél). A HD vétel nem is lehetséges egy 3GHZ-es notebook-on (6 éves).
A műholdas csatornák zöme is MPEG-2-ben sugároz. Most mondhatják sokan, hogy az MPEG-4-es rendszerrel jobb minőséget lehet elérni. Ez igaz is lehet, de csak megfelelő beállítással. A kereskedelmi tévék minősége ezt nem bizonyítja.
Az mpeg4 nem lenne nagy hátrány, lassan közelítik az mpeg2-es dekóderek árát. Szerintem jobb döntés volt egy újabb rendszer választani, mint később nehezen átállni rá.
Nagymamáknak vehet az unoka egy beltérit, a legolcsóbb most 12-13.000-Ft körül mozog, a régi antennát nem biztos, hogy le kell cserélni, de ha le is kell, akkor már 3-4000-Ft-ért igen jókat lehet kapni.
A pályázat szerint támogatni kell kedvezményesen az államnak a dekóderek megvételét a rászorulóknak. Most csak az a nevetséges részletfizetéses van, de szerintem várható újabb akciós lehetőség, mert időközben (1év alatt) a felére csökkentek a dekóder árak. Jövőre (vagy még idén karácsonykor) biztos vagyok benne, hogy már 10.000.-Ft alá is lemegy egy FTA dekóder ára.
A HD sugárzást szinte minden országban a közszolgálati tévék kezdték, utána jöttek a kereskedelmik. Valakinek el kell kezdeni. Szerintem ezzel vonzzák a lapos TV tulajokat a DVB-T felé, a műholdas és kábeles szolgáltatók vagyonokat kérnek a HD tartalomért.
Meg azt se felejtsük el, hogy a nagymamád 20 éve még fizetett az "ingyen" tévéért is havi díjat, ami ma már nincs.
A németeknek meg sok minden olcsóbb, mint nekünk, ezen kár lovagolni, fejlettebb ország, el kell fogadni. Az EU-t nagy részben Németország tartja el...
----------------------
Szerkentyűim: Dreambox DM-800se HD triple tuner DVB-S/T/C, Gibertini 85 alu + Opticum DM-2800 motor
Tudjátok, én azt nem értem, hogy miért kell a közszolgálati tv-ket HD ben tolni, amikor az adások 90%-a nem is HD?
Másik! Ez a dvb-t mpeg2, ami németeknél is mengy, és gyakorlatilag 10 euróért vehető dekóder, miért nem ez van?
Kérem szépen, csórók vagyunk, nem a fullHD a lényeg, hanem hogy VALAMI legyen... és az olcsó legyen.
Nagymamámnak 20 éve volt pénze, vett egy szinestévét... NINCS 20ezre egy beltérire. NINCS 20 ezre nagylepkére..
Szerintem az AH bőven tovább lát az orránál, és remekül képviseli is az érdekeit. Nekik nem lesz több pénzük, ha a csórók nézik az ingyentv-t. Az nekik vállalás. Nekik pénzt az termel(ne) ha a 2. csoport tagjai sokan lemondanák a müholdas előfizujukat, stb. nyilván ezért jobb a vétel nagyvárosokban, mint vidéken...
Apropó, mühold! Miért nincs felnyomva az astrára a magyar közszolgálati adólista? nem kéne szarakodni, mindenütt lenne 'térerő', egy ócsóbb müholdas szett pedig lassan karcolja a 'mindigtv vételére alkalmas' szett árát...
Szokás szerint a saját pénzünkön szemen köpnek minket. Azért egy indexes ismerőst idecsaltam, megdöbbenve olvasgatta ezt a fórumot. Én ennyit tehetek, hogy a saját érdekeimet érvényesitsem.
Az nyilvánvaló, hogy az AH "magától" ezt nem fogja meglépni. Csak az a kérdés, hogy Ki és Mikor fogja erre rákényszeríteni a céget? Talán a jelenlegi politikai ciklus alkalmas lehet egy kis ösztökélésre ...
Az első három csoport jórészt igaz, az alábbi bővítéssel:
negyedik csoport:
kórházak, börtönök, iskolák, portásfülkék, műhelyek... mindenhol, ahol nincs és nem is várható kábeltévé vagy akár egy sima tetőantennás hálózat telepítése
ötödik csoport:
átlagos, kábeltévével vagy műholdas tévével rendelkező háztartások második, harmadik tévéje (hálószoba, konyha, gyerekszoba). Akik nem akarnak külön előfizetést vagy csak egyszerűen drótot húzni a lakás többi részébe.
hatodik csoport:
nyaralók
A 4. és 5. csoporttal nagyon kiszúr a beltéri vétel hiánya, nem is látom a megoldást. A nyaralók egy részében van tetőantenna, de ott sem mindenütt.
Tehát az analóg lekapcsoláshoz az egyik alapvető szükséglet a minél több helyen elérhető beltéri vétel.
Tévedés: nem a minőség, hanem a mennyiség miatt rosszabb.
Sajnos a 2007-es DÁS-ban az erős multiplex modellt érvényesítették. Ez alapján a multiplex operátor (AH) döntheti el, hogy mit csinál a platformon belül, csak a must carry csatornákat írta elő az állam. Ennyi, ez el lett rontva már az alapoknál.
A németeknél alig 15 Mbps az adatsebesség, nálunk 25. Nagyon leegyszerűsítve a különbség az alkalmazott modulációs mód robosztusságából és hibajavító képességéből fakad. A németeknél jellemző a beltéri vétel, nálunk fehér holló.
Ha csak minimálisan, 22-re csökkenne az adatsebesség, akkor az kb. 70%-os adóteljesítmény emelésnek felelne meg.
Ha átkerülne legalább a közszolgálat a B multiplexre, akkor tovább emelkedne a vételi lehetőség az alacsonyabb frekvencia jobb terjedése és az öreg antennák paraméterei miatt.
Ha érdemi mennyiségű, kis teljesítményű, tehát olcsó átjátszóadó kerülne telepítésre, akkor pedig akár elérhető lenne legalább a nagyvárosokban a beltéri vagy ablak melletti vétel.
Ha csak ennyit sikerülne megvalósítani, akkor az analóg lekapcsolás is egyszerűbb lenne, mert nem kellene az antennákkal és a szereléssel is kalkulálni a támogatás során.
Az ASO és a külföldi ASO-k után pedig tovább javulhat a vétel a további teljesítményemelések után.
Ha pedig a digitális hozadék érvényesítése érdekében a felső UHF csatornákról áttelepítik a DVB-T multiplexeket alsóbbakra, az még inkább jobb lesz.
Azért véleményem szerint kicsit jobban lehetne árnyalni ezeket a nézői rétegeket.
Kb. két éve tapasztalom, hogy a se nem a "műkedvelő profik", se nem a "szegények és öregek" közé tartozó, tehát leginkább az "átlag" csoportba besorolható emberek is élnek olyan helyeken, ahol a földi és a műholdas vétel kivételével nincs más lehetőség (se IP alapú home-TV, se kábeltévé). Ezek az emberek jelenleg vagy vesznek műholdas szolgáltatást vagy nézik azt, ami a levegőből jön. Én úgy tapasztalom, hogy elég sokan ódzkodnak a műholdas technikától és maradnak az utóbbinál, az ehhez szükséges minimális felszerelésük (ti. valamilyen telepített antenna és a TV) meg is van. Ezeknek az embereknek a jelenleg ingyenesen elérhető MinDigTV kínálat is előrelépés, és gyakorlatilag a set-top boxon kívül nem igényel külön befektetést. Ha pedig vesznek egy előfizetői kártyát is hozzá, akkor szerintem egy kifejezetten használható műsorcsomagot kapnak.
Az idén nyáron én a Bakony közepén, egy, a fent leírthoz hasonló helyen (nincs még vezetékes telefon sem, nemhogy kábeltévé) építettem ki a DVB-T vételhez szükséges infrastruktúrát, és nagy megelégedéssel használjuk is, amikor ott tartózkodunk. Igaz, én alapvetően műszaki emberként talán a "műkedvelő profi" kategóriába is beférek, de a szomszédaink kifejezett átlagemberek. Még nem jutottam hozzá, hogy bemutassam nekik élőben is a technikát, de már a múltkor szóba került, érdekli őket.
Van még egy észrevételem. Pár hete beújítottam (gyakorlatilag hobbiból, ismerkedési céllal) műholdas cuccokat, és most azok lehetőségeit próbálom körbejárni. Azt kell mondjam, hogy a műholdról ingyenesen vehető magyar nyelvű adáskínálat bármely környező országéhoz viszonyítva gyakorlatilag nulla, ráadásul ami van, az is két különböző pozícióból fogható (szerintem ez elég gyalázatos dolog, de mindegy). Emellett úgy tűnik, hogy a fizetős szolgáltatást nyújtóknak sem nagyon akaródzik előre fizetett, fix időre szóló jogosultságot adni valamelyik csomagjukra. A MinDigTV-nél a nyáron én ilyet vettem igénybe. Ez a konstrukció szerintem egy nagy piros pont a MinDigTV mellett olyan felhasználóknál, akik valahova csak az év egy részében akarnak bővebb kínálatot vásárolni, míg a többiben elég az ingyenes is.
A minőség akár technikában, akár emberben - csak romlik. A ritka (igazán ritka!!!) kivétel csak erősiti a szabályt.
Így van a Mindig-gel is.
Szegénység? >>> A víz is oda folyik ahol a sok van.
Ahová - sok esetben - a megfelelő DVB-T-s jel sem ér el átlagos tetőantennás vétel esetén.
Ezen van a hangsúly, amit már többen is jeleztek, hogy a "minőség" javára a vételi lehetőségek rosszabbak. Ez viszont az állam felelőssége is , hiszen a tenderkiírás ilyen volt (azért biztosan súgtak Nekik (is)...
Az általad említett "szegények és öregek" csoportba tartozó embereknek honnan van televíziójuk? Ha tv készülékre futja, akkor futja majd a set top boxra is, nem? Ezzel nem akarok senkit sem megbántani. Amikor muszáj lesz megvenni, már elég olcsó lesz.
Nálunk szerbiában havonta 1300 forintnak megfelelő összeget számláz az állami tévé, és akkor mi mit szóljunk? Mi vehetünk bármilyen set top boxot, akkor se kapunk ingyen semmit.
Amiko Viper 4k51 + több Amiko dekóder polcon pihen
a realitás és az elképzelés köszönőviszonyba sencs egymással...
Ha a magyar televiziós piacot szegmentáljuk, nagyjából 3 csoportot különböztethetünk meg:
-'átlag': ők ma nem földi adást, hanem kábel, vagy müholdas szolgáltató müsorait nézik. Nekik semennyire nem előrelépés a dvb-t
platform, a kevéske müsorával.
őket a mindigtv extra próbálja elcsalni, de az egyszeri nagy szivás a készülékkel, antennával, kevéske eredménnyel kecsegtető.
-szegények és öregek: ők akik az analóg tvadást nézik. Velük lesz kibaszva a lekapcsoláskor. nekik nincs huszonezrük set top boxra, és nincs huszonezrük szerelőre, antennára, erősítőre, stb. Ők jellemzően az isten háta mögött laknak, stb...
-mükedvelő 'profik' és jómóduak: nekik van a dvb-t. Meg lehet nézni a focivb döntőjét a 1,5 méteres lcd-n HD minőségben, vagy tud a páciens antennát szerelni, tuja mi az a mux, mi az a nyereség, képaránnyal babrál stb...
Szóval, drága uraim, okosabban kéne ezt csinálni. Az internet se a 'köztévé' malmára hajtja a vizet, a youtube is HD lesz lassan, rtl mindene nézhető online, stb...
Szerintem egy tökjó dolog a digitális adás, a 2000-es években...
természetesen a 125 ezer DVB-T háztartásról beszélhetünk. a DVB-T készülékpenetráció 380 ezer körül van, a különbség természetesen a DVB-T MPEG-4 képes integrált tévékből adódik. De ha megnézzük, végülis ebben a 255 ezer háztartásban is ott van a potenciál, hiszen külön dekóder nélkül képesek a DVB-T jel vételére a jövőben, ehhez szerintem két dolog szükséges:
- még versenyképes(ebb) ajánlat
- vételi viszonyok további javulása [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-10-21 20:48:29]
Elismerem, hogy felületes voltam, amikor azt írtam, hogy Fenech úr előadásáról a sajtó nem adott hírt. Még az általam hivatkozott hwsw tudósítás is említette. Előadásának diáira azonban változatlanul kiváncsi vagyok. Ugyancsak érdekelne, hogy az a kijelentése, hogy 125 ezer háztartásban már digitálisan fogják a műsorokat azt jelenti-e, hogy ez DVB-T vétel, vagy a kábeles digitális (DVB-C)csatlakozás is beleértendő.
Ez igaz, de mint írtam, a kérdés - feltételezésem szerint - két analóg tévére vonatkozott.
A legtöbb magyar háztartásban jelenleg analóg tévéből van kettő vagy három, jelenleg ez a realitás.
Ezt írja a HWSW:
" az év végéig azonban négy fő, és több kisebb adóállomás üzembe állításával, összesen húsz adóval több mint 95 százalékos lefedettséget ígér."
Kérdésem azt hiszem egyértelmű: melyikek ezek a kisebb adók, és mért miért is mincsennek rajta a mindigtv.hu-n?
Elküldve: 2010-10-22 10:11:24, 
