Sajnos nálam is ez a probléma !
Nagymaros VHF 10 M1 hangja jóval hallkabb, mint az UHF 42 TV2, UHF 24 RTL hagja. Állandóan állítgatni kell a hangerőt.
Üdv, Gábor
Tudom, hogy nem egész ide illi, amit kérdezni akarok, de megkérdezném: Kb másfél hete (analog adást nézve!!!) az m1 hangja, sokkal hallkabb, mint a tv2, meg az Rtl. Idáig nem volt ekkora különbség. Más nál is mutatkozik az a probléma,vagy az "én készülékemben van a hiba"? Budaörsről nézem az adást, saját antennával.
Üdv.:Szlobesz
Annyira az antenna optimális elhelyezésére gondoltam, hogy a reflektált jelek hatását "kifelejtettem" a rendszerből. Házak között mozogva tényleg az álló "cövek" a legjobb megoldás, hiszen akármerről jöhetnek a reflektált és / vagy direkt jelek együttesen. Igaz a mozgó vételhez nagy és kiegyensúlyozott térerő is kellene. Álló helyzetben meg az irányított antenna lenne jó a reflexiók hatásainak csökentésére. Minden esetre Nekem "bejött" a fekvő / adóirányba fordított botantenna rálátással a toronyra és optimális antenna pozicíó kereséssel (Q= ~92% stabilan). Mozogni nem nagyon lehetett vele ...
Próbáltam a kocsi két oldalán 45-45 fokban ferdén (így 90 fok a két antenna között az eltérés), továbbá az említett fekvő pozícióban szintén 90 fokban egymáshoz képest. A legjobb vételt a tetőn lévő álló antennát eredményezték.
Az álló antennánál jellemzően nem a térerő volt a probléma, hanem a jelminőség. Szerintem a reflexiók nagyobb hatással vannak a vételre, mint a teljesítmény. Városi környezetben (villamos felsővezeték, villanyoszlopok, gépjárművek, vasbeton épületek) ez nem is meglepő.
A ma reggeli tapasztalatom is azt erősíti, hogy rálátás esetén általában - de nem mindig - használható a szolgáltatás, kitakarás esetén leginkább nem működik.
A botantennát horizontális polarizáció esetén nemcsak fektetni kell, hanem merőlegesnek kell lennie az adótoronyból kisugárzott jelre (optimum). Diversíty vevő esetén célszerű az egyik "botot" a kocsi oldalára, míg a másikat mondjuk az elejére tenni, így 90 fokban, merőlegesek lesznek egymásra. Mozgás közben többnyire valamelyikről biztosan lesz jel. A többit a diversity vevő elintézi ...
Ha még a hibajavitasi arányt is emelnétek, esetleg egy robosztusabb modulacioval... Pld a DVB-H felszabaduló savszelessege jó lenne erre a celra - egy kis csatorna atrendezes utan.
próbáld meg esetleg pesten és környékén is, tudomásom szerint ott jóval stabilabb a vétel. nem véletlen, hogy jópár taxis használja még így is, hogy nem mobil vételre tervezett a hálózat. Ja, és OMK még közel se teljes teljesítménnyel megy..
Ma kipróbáltam milyen kocsiban tevezni. Ket mágneses botantenna fel a tetőre, notebook, diversity dupla USB tuner. Nem mérés, csak egy kis játék.
A proba soran annyi latszott, hogy terero mindig sok volt, a mertekegysegek nelkuli "műszerek" legalabb 50%. viszont a kepminoseg "műszer" mutatója ossze vissza ugrált, kulonosen a házak kozott.
Az Alkotás ut volt meglepő, mert ott vegig kivalo volt a vetel, 50-70 km/ó sebességnél is.
Obuda: ha van rálátás a HHH-i toronyra, akkor egesz stabil és folyamatos. Amint épület kitakar, megszakad.
Becsi ut: szakadozik
Frankel Leo ut, Margit körút: használhatatlan
Moszkva tértől MOM Parkig: majdnem mindig folyamatos, alig szakadt meg. 95% körüli jelerosseg és 80-100% kozotti minoseg.
Budaorsi ut: szakadozik, pedig szinte benéz az ablakon a torony.
M7 kivezető: szakadozik
Tétényi fennsík: szakadozik
Érdi emelkedő oda és vissza: instabil, megállva egesz jó.
Farkashegyi repter melletti ut: viszonylag stabil (latszik a torony teteje)
az első pontban szereplő adat a készülékpenetráció, abban nincs nagyon mit számolni. külsős cégtől vesszük az eladási adatokat (nem titok, GfK), ezt egészítjük ki az általunk bekért adatokkal (USB+PCI). a DVB-T MPEG-4 integrált tévék szerepelnek a készülékpenetrációs adatban, hiszen valóban alkalmasak a hazai DVB-T vételére. tény, és ezzel nem lehet vitatkozni, hogy mivel közel 90%-ban csak ilyen laposképernyős tv van forgalomban, ezért ezek közül viszonylag csekély mértékben használják a MinDig TV vételére.
ami viszont örvendetes, hogy egyre többen használják a DVB-T MPEG-4 integrált tévéjüket a MinDig TV vételére, pl. másodlagos vételi módként. Ebben bizonyára szerepet játszott a foci VB. Én ebben a csoportban (rendelkezik már DVB-T MPEG-4 IDTV-vel, használta már a MinDig TV-t) látok potenciált, hiszen a kábeltévé szolgáltatók kis része adja a kötelező boxhasználat nélkül oda a kódkártyát, márpedig külön boxot használni egy szép, lapos, esztétikus integrált tévéhez, mely ráadásul a kódkártya fogadására alkalmas, egy falra szerelt lapostévé esetében nem kifjezetten vonzó. Nagyon bízom benne, hogy a közszolgálati tévécsatornák tudják bővíteni a HD-felbontású tartalmakat, ezáltal az, hogy szabadon fogható HD programok vannak folyamatosan a MinDig TV-n, általánossá válik és nem csak a nagyobb horderejű események időszakára koncentrálódik.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2010-07-19 13:31:30]
Az 1-es pontban, az eladott televiziokat hogyan szamitjatok? Mert azok ma mar majd mind alkalmasak a vetelre, de kerdes hogy hasznaljak-e erre oket? Van valami viszonyszam, hogy az eladott ilyen tevek hany szazalekan nezik a mindigtv-t? (mert pl, az en tevem is tudja, megis kabeles dobozrol kapja a HD adast)
1. készülékeladások + AH saját statisztikák -> ebből az mérhető le, hogy mennyi DVB-T MPEG-4 képes készülék fogy, valamint látni az egyes szegmensekben (IDTV, STB, USB&PCI) a trendeket.
2. ennél azonban tény és való, hogy fontosabb, hogy hanyan használják a DVB-T-t. Mivel nincs jogi kapcsolat a felhasználóval, ezért ezt csak személyes interjús piackutatással lehet elvégezni. Ezt nagy elemszámú mintával érjük el, a piackutatást külső, elismert piackutató cég végzi.
3. MinDig TV Extra előfizetők számának alakulása
augusztusban fogunk kommunikálni az első féléves eredményekről (készülékellátottság, használat)
Nem érdekes ez. Most, hogy a kenyéradó gazdájuk nincs a hatalomban, mindent, ami működik valahogyan is, azt be kell sározni. Letelefonáltak, megrendelték a cikket, és ennyi.
Két dolog nem érdekel senkit: a tények, és a nézők...
Népszabadság Info Világ rovat mint bulvársajtó? OK, legalább ma tanultam tőled valamit.
Érdekes módon akkor jelennek meg ilyen "Digitális átállás - a tökéletesen értelmetlen történet" címekkel cikkek, mikor épp rekordszámú felhasználó csatlakozott a DVB-T-hez...
(lásd tavaly november-december, mikor a kábelszolgáltatók érzékenységi küszöbét is elérte a növekedés, valamint most május-június, mikor még a tavaly őszit is meghaladó mértékben bővült a felhasználók köre).
Valószínűleg igazad van, és ha arról szólna a történet, hogy mindenki MPEG-4-es HD tévével tűkön ülve várja az átállást a választható nyelvű esti HD filmek miatt, akkor nem is lenne ezzel semmi gond.
Olyan statisztika lenne érdekes, hogy a jelenleg antennával tévézők hány %-a nem rendelkezik megfelelő antennával, tévével, mert nekik csak plusz költséget jelent az átállás, lényegi előny nélkül.
És sajnos nekik nincs olyan opció, hogy "kösz, de nekem jó volt eddig is, jó lesz eztán is, fizetni meg pláne nem fogok az újért".
Elküldve: 2010-07-22 11:29:14, 
