A DVB-H -nak a mennyiség miatt van szüksége, az UHF sávra.
Mennyivel többet érne a VHF sáv fennmaradó csatornái (10, 11. és 12. ch. foglalt Rádiók +1 TV csatorna MUX), még áramot/teljesítményt is spórolnának.
Így is "néha" problémás Szentes vétele, néha bejönnek a Bp-i adók, de mi lesz majd Kékes 60. és 69. ch.-val?
A másik probléma, hogy Pl. az Alcar gyárt 5, 12 és 24V-os antenna illesztő erősítőket.
Nagyon el van dugva az a forgalmazó, aki ezeket és hasonlókat behozná.
Itt sem az átmatricázott gyertya erősítők kellenének. (Marad, a csnáld magad.)
[előzmény: (5427) European Tv Media Ltd., 2009-09-07 12:31:12]
A 69-es csatorna soha sem lesz egyenértékű a 38-assal. Nem mindegy hogy kell-e egy "profi" UHF antenna a vételhez, vagy egyszerűen megmaradhat és elegendő a több évtizede használt "sima" UHF antenna.
Valahogy tényleg nem így tálalták az elején ezt a nagy digitális átállást. : Kell majd egy 30-40 ezer forintos STB + egy profi tetőantenna + a hozzávaló minőségi koax + esetleg erősítő ez már tényleg messze van a minimálbérhez viszonyított alacsony havidíjú beltéri és a "mindentvevő csavarhúzó"-tól.
A DVB-H eszközöknek már nem kell az alacsonyabb freki. Másrészről pedig mivel a mobilszolgáltatók nem érdeklődnek utána így tulajdonképpen senkinek nem kell a DVB-H.
A 38-as csatorna még akkor is jobb lenne, ha visszavennék a teljesítményt ideiglenesen, mivel az alacsonyabb frekvencia miatt a régi antennákkal is venni lehetne. Így sokkal több emberhez jutna el a DVB-T, ami igencsak fontos lenne, hogy elterjedjen ez a fajta televíziózás.
Bár éppen az elöbb hívott fel egy kedves ügyfél, aki OIRT normás modulátort keresett, mert olyan régi a tévé, hogy csak így tudna bármit is nézni vele.
Szóval ha a sok lenne nem lenne, akkor végre többen elérnék a DVB-T, csakhát ezt akarni is kellene, és nem csak a felhasználóknak, hanem az AH-nak is.
Itt szeretném ismét megjegyezni, hogy a tavalyi tesztidőszak alatt a mostaninál kisebb teljesítménnyel ment a tesztsugárzás, mégis mindenki szerint jobb volt a vétel. :-(
az MTV kérte is a frekvenciacserét az AH-tól, de a probléma összetett. Egyrészt a DVB-H eszközöknek kell a nagyobb teljesítmény és az alacsonyabb frekvencia. Másrészről az 'A' és 'C' multiplex teljesítménye nem térhet el egymástól, mert a közszolgáltai adóknak a legnagyobb lefedettségű multiplexben kell lenniük az NHH pályázati felhívása alapján.
Az MTV 14 Mbps, a Duna 11 Mbps, a rádiók is elvisznek majd 1 Mbps sávszélességet, ez nem fér bele a 24,88 Mbps-os multiplexbe.
De ha a Duna visszaadna esetleg 1 Mbps-ot, akkor is gond lenne, hogy a kereskedelmi csatornák teljesítmény jóval kisebb, mint a közszolgálati csatornáké. Az egész platform érdeke, hogy sok csatorna legyen fogható. Ahhoz pedig kell a keredkeselmi csatornák vétele is.
Tényleg jó lenne a 38-as csatornát inkább DVB-T-re használni, csak akkor szerintem az lenne a probléma, hogy mely csatornák kerüljenek rá. Ugyanis az nem lenne éppen tisztességes, ha pl. a 62-es csatornái átkerülnének a 38-asra, így jönne szobaantennával is a Duna TV és a két kereskedelmi, de az m1, m2-höz meg tetőantenna kellene. Az sem lenne jó megoldás, ha a közszolgálatik mennének szobaantennával és a kereskedelmik csak tetőantennával. Itt szerintem az egész rendszert át kellene gondolni és nem ezt a tetőantennás vételt erőltetni, hanem legalább az adó 20-30 km-es körzetében legyen esély szobaantennás vételre.
Öröm lesz a Kékest venni az "átmeneti" időszakban.
VHF-en jön (8) az m1 UHF (36) TV2 (53) RTL-K
DVB-T tervezett (44) és (69)
1 antennával ezt normális minőségben nem igazán lehet lekezelni. Ha a 44-es mellett a 38-ast megkapnánk akkor gyakorlatilag le lehetne szerelni a VHF antennákat és a 36-53 ra megfelelő UHF antennákkal a 38 és 44 gond nélkül nézhető lenne.
Több mint csoda lenne, ha Kékes megkapná a 38-ast. (36-on adják az analóg TV2-öt) ami azt jelenti, hogy nem is nagyon kellene antennát cserélniük a vételi körzetben élőknek. Sokkal szerencsésebb lenne mint a 69-es csatorna. A most használatos UHF antennák zöme 858 MHz-en nem igazán jól muzsikál.
Már több forrásból is hallottam, hogy a DVB-H után a kutya sem érdeklődik. Vagyis teljesen feleslegesen sugározzák.
A másik dolog amit a hozzáértők szintén említettek, hogy korábban azért került a 38-as csatornára a DVB-H mert az az egy fajta Nokia telefon nem tudott magasabb frekit fogni. Viszont már ez sem igaz, mert az új típusok képesek a magasabb frekvenciák vételére.
Tehát a kérdés part_wish kollégához. Meddig kell várni, hogy végre az AH is belássa, hogy a DVB-H csak feleslegesen foglalja a 38-as csatornát, ahol jobb lakossági ellátást lehetne biztosítani DVB-T sugárzás esetén.
Legalább ekkora térerőt kellene produkálni az összes frekvencián. A 38-as csatorna - nálam - egy szobaantennával is jön.
Sokan hálásak lennének, ha az AH inkább az összlakosság érdekét tartaná szem előtt. Lehet, hogy külföldön ez nagy bevétel, de idehaza a pár száz megszállott, mobiltelefonon tévéző érdeke mégis csak hátrább sorolandó : DVB-T adásokat kellene ezen a frekvencián sugározni...
Idáig nem volt ilyen problémám, csak ezzel az egy műsorral. Sajnálom, hogy nem jegyeztem meg a címét. Úgy általában a HelloHD-s csatornák egyikénél sem tapasztaltam ilyet, és a DVB-T-n is csak 1x.
Köszönöm, utánaolvastam. Sajnos az a problémám, hogy nem tudom az analóg TV szabványokkal összehasonlítani. Pl. a digitálisnál ugye, nincs sorviszafutás. Nem kell az elektronsugarat kioltani.
Én még jó darabig analóg készüléken nézem majd a műsorokat. Ami tudomásom szerint kb. 450 pont-per-sor. Ha 16:9-es képet nézek. Ha viszont 4:3-as filmet látok, az már kevesebb, mint 400 pont (most lusta vagyok utánaszámolni), mert a képcső ugyanaz, és a kép nem tölti ki teljesen..
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
A REC601 szerint a normál felbontású digitális kép 625 soros ("PAL") rendszerekben 720x576 pixel, de a hasznos képtartalom csak 702x576.
Már ebből adódhatnak eltérések (a képarány ettől függetlenül mindig 4:3, nincs közvetlen összefüggés a pixelek száma és a képarány között), ezenfelül pedig a stúdióberendezések is máshol vágnak, horizontálisan eltolódhatnak, stb... (ahogy Vigosz is írta).
Akiket mélyebben érdekel a téma, itt egy angol nyelvű ismertető egy egyébként érdektelen helyi tévétől:
"Viszont ha 14:9-es állásba állítottam a tévét, akkor kicsit beljebb került a logó, vagyis több képtartalom vált láthatóvá."
Ebben az esetben 16:9 "állásban" a tévéd túlpásztáz (oversan), vagyis nem mutatja meg a teljes képet.
A hagyományos tévéadásoknál ez egy teljesen normális dolog volt, a HD-nál ennek egyre kevésbé van értelme, de a készülékgyártók még mindig beépítik. Én HDMI-n keresztül ki tudom kapcsolni a tévémen az overscant, de az RGB vagy YUV bemeneten már nem (az analóg tunernél sem).
A túlpásztázást a fentiek miatt a műsorgyártóknak még mindig figyelembe kell venniük, ezért van az, hogy a feliartokat még a letterboxon belül sem szabad egy bizonyos határon kívül elhelyezni.
Erre már én is gondoltam a múltkor, de idáig azért nem jutottam, hogy méricskéljek. Az m1HD-n vagy az m2HD-n volt valami HD műsor, aminél a logó pont a képernyő jobb széléhez "ért". Viszont ha 14:9-es állásba állítottam a tévét, akkor kicsit beljebb került a logó, vagyis több képtartalom vált láthatóvá.
Egyébként ha hasonlítasz valamit, akkor inkább a HD csatornákhoz, mert hát ugye a képtartalom az EuroNews csatornán olyan amilyen a képaránnyal együtt.
a videotartalom a képen belül változó. A fekete is képtartalom, csak nincs benne tényleges néznivaló. Olyasmi, mint a szélesvásznúnál a fekete csíkok, vagy a HD esetén a 4:3-as adások. Sajnos nem minden kamera, stúdiótechnikai eszköz, utómunka berendezés, konverter kezeli egyformán a jeleket, néha, néhol valami levágódik. És ez halmozódik.
Elküldve: 2009-09-07 15:36:38, 
