Egy kis update: a balatonfenyvesi (szabad)strandon - onnan elvileg rálátás van Kab-hegyre, nincs előtte ,,fenyves", mint az említett erősítős lepke tetőantennánál - is kipróbáltam a vételt az USB vevő kis botantennájával, de egyetlen csatornát sem talált...
Egyébként a sűrű kapcsolgatást tiltani fogjuk, a reklámozóknak már fél évvel ezelőtt kiadtuk, hogy augusztus 1. után minden reklámot 16:9-ben szeretnénk sugározni, remélem komolyan vették. A promóblokk már most is 16:9 folyamatosan. Ha a reklámblokk is folyamatos 16:9 lesz, akkortól nem szabad a feliratnak megjelengetnie.
A Panasonic tévéken egyébként általában állítható az OSD időtartama, bár az 1 másodperc is zavaró.
De a kábeltévé fejállomásokon lévő set top boxok miatt sem jó ez a megoldás, sőt, van olyan set top box, ami nem is azonnal kapcsol át.
Ó! Ha ez így van, akkor ez azt jelenti, hogy a reklámok és a promók vegyesen 4:3/16:9-ben készülnek, az automata adáslebonyolító meg teszi a dolgát és váltogatja a WSS-t az aktuális képaránynak megfelelően.
Erre viszont tényleg csak az a megoldás, hogy asztalra csapnak az MTV-ben és a promókat szigorúan 16:9-ben veszik át, valamint ezt elvárják a reklámozóktól is (egy televízió meghatározhatja, hogy milyen hordozón és milyen fomátumban vesz át műsorokat).
Négy éves Panasonic tévém azzal bosszantott eddig, hogy az automatikus széles kép torzított volt. Amióta az m1 adja a WSS jelet, azzal örvendeztet meg, hogy torzításmentes széles képet látok. Ez jó.
De a reklámok és az előzetesek közben tíz másodpercenként megjelenik nekem a képernyőn egy hatalmas felirat, hogy "Szélesvásznú". Mert a stúdió váltogatja a képformátumot, és mindegyik blokk elején küld egy WSS jelet. És a tévén nem tudom kikapcsolni az OSD-t. Huh!
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Igen, nincs más cucc csak a tévé.
Az az érdekes, hogy most az m2HD-n normál 4:3-as kép van, míg az m1HD-n nyújtott (DVB-C). Ezek szerint a kábelszolgáltató is variál.
A Sony-nak küldök majd egy mail-t, hátha az eljut a megfelelő szakemberhez.
LCD tévén néztem, és mint írtam a Tv-n is van még kb. 8 fajta állítgatási lehetőség. Vagyis lehet, hogy nem a box miatt volt 16:9 a híradó, de majd ma megpróbálom átbarkácsolni a 4:3-as tévére kísérletképpen. Csak hát azt a rengeteg jelet ami jön az antennáról nem biztos, hogy megfelelő minőségben el tudom vinni a 4:3-as tévéhez.
Minden esetre ha sikerül akkor írok hogy mit tapasztaltam.
Ha jól értem, akkor a DVB-T és a DVB-C is "csak" a tévéden keresztül jön? Semmi egyéb cucc?
Mert akkor egyszerű az élet: hívd fel a SONY helyi illetékeseit, meséld el nekik, hogy a tévéd 1440x1080i bontásnál rosszul kezeli az AFD-t, és kérj tanácsot. (Pl. firmware frissítés, vagy az AFD kikapcsolási lehetősége)
m1HD (DVB-T) Budapest, XIX. ker.
Sony KDL32W4000 tévé.
Jelenleg a Mézga család is széthúzva jelenik meg, 4:3-ra állítani nem lehet. (Az AFD előtt ilyen gond nem volt.)
Nálam az m1HD-n a 4:3 tartalom széthúzva 16:9-ben jelenik meg. (A WSS sugárzása óta. Jelenleg: Életképek SD.)
Kérném visszajelzéseteket, hogy tapasztaltok e hasonlót.
Kösz.
Még ha nem tömörítik a jelet, akkor sem lesz olyan jó egy digitális kép, mint az analóg fekete-fehér fénykép. A digitális jel egyedül azért jó, mert kevesebb helyet foglal. Másfelől semmi pluszt nem ad a nézőnek.
Sőt, rossz idő vagy kicsi jel esetén, biztos sokan emlékeznek, az analóg tévéadás maximum beszálkásodott. Ugyan ilyen körülmények között a digitálison nincs adás.
A sportközvetítések esetén ha mozog a kamera, akkor megáll a kép. Ugyan ez analógnál szemcsés volt csupán.
Vagyis valójában az analóg adás sok szempontból sokkal jobb, mint a digitális.
A néző szempontjából mindenképpen.
Én 117 cm-es full hd tv-t nézek 2,85 m-ről. Sokat gondolkodtam azon hogy kissebbet kéne venni. Örülök hogy a nagyobb mellett döntöttem. Még a kábel tv kép is tűrhető.
"Megfelelő optika hiányában a 20 MP-es kép tényleg 20 MP-elt tartalmaz, de ezen pixelek "származtatottak", tehát egyes szomszédos pixelekhez hasonlót állít elő a gép digitálisan és nem a ténylegesen látottat adja vissza."
Pont erről beszéltem korábban. Nincs az a kompakt gép, aminely olyan az optikája, hogy képes legyen egy 20 megpixeles érzékelőt kiszolgálni. Ráadásul az érzékelő felbontásának a növelésével csak a zaj nő meg, eláltal nemhogy javul a fényképek minősége, hanem éppen romlik.
Ugyanúgy, ahogy ez 20 megapixeles érzékelőhös megfelelő optika kell egy 4096 x 2160 -as felbontású tévéhez is megfelelő jel szükséges. És megfelelő szem. És megfelő méretű szabad fal a nappaliban. És megfelelő méretű bejárati ajtó, hogy a készülék beférjen a lakásba. És megfelelő pénztálca. És megfelelő techológia a fogyasztás leszorításához. Nem ma lesz az biztos. De azt is kétlem, hogy 15 év múlva.
A .raw formátumnak látom a létjogosultságát - főleg ilyen felbontások mellett a digitális képalkotásban. Ennek egyetlen egy nagy hátránya van, hogy óriási a fájlméret, hiszen ez nem hogy veszteségmentes tömörítést, de gyakorlatilag semmiféle tömörítést nem alkalmaz. Így viszont - megfelelő optikai elemekkel rendelkező géppel - megfelelő adattartalommal meg lehet tölteni ezeket a fájlokat. Az így kapott 'alapanyagból' digitálisan szinte azt csinálunk, amit akarunk. Ha kompakt géppel eleve beállított 'üzemmódban' készít képet az ember akkor ott a különféle beépített alkalmazások miatt a sokkal kisebb a kép hasznos információtartalma, mint a tömörítés nélküli állapotban. Megfelelő optika hiányában a 20 MP-es kép tényleg 20 MP-elt tartalmaz, de ezen pixelek "származtatottak", tehát egyes szomszédos pixelekhez hasonlót állít elő a gép digitálisan és nem a ténylegesen látottat adja vissza.
Ha lesz áttörés a tömörítési technikákban, illetve az adattovábbításra alkalmas csatornák szélessége is növekedni fog, akkor a többszörös HD-nak is lesz létjogosultságuk.
Elküldve: 2009-07-23 09:22:10, 
