Spirál antenna. (monopólus)
Nagyon nehéz jól elkészíteni, minden paraméter csúszás, vagy az impedanciáját, vagy a frekvenciatartományát, vagy a vételi karakterisztikáját befolyásolja.
Viszonylag alacsony hatásfokkal rendelkezik, egy bizonyos hullámhossz tartományon belül.
Egész, fél, negyed, nyolcad, Stb. hullámhosszokon vannak a rezonancia frekvenciái.
A spirálkúp antenna, valamivel egyenletesebb sávszélességet biztosít.
Jelenlegi felhasználási területei: kézi CB, régebben Mobil és az autórádiók rövidített bot antennája.
Nem lakom adó közelben, így a digitális vételre való alkalmazását sem tudom tesztelni.
Pont ilyen antennánk van, mint amit a Horváth oldalon lehet látni.
Most hogy ilyen aktív az antenna kérdés, én is kérdeznék valamit. Amerikában használnak úgynevezett Helical antennákat. Aki tudja mi ez, attól kérdezném, hogy mi a vélemény erről?
Az adótól távolabb már mutatkoztak különbségek. Olyan helyen, ahol elvileg nincs vételi lehetőség, kis szögben, brutális erősítéssel sikerült padlásról 60% erősséggel és 92% minőséggel befogni Kabhegyet az utóbbi antennával. Lepkével ez nem ment.
te olyan ügyes srác vagy, hogy így minden számot és infót összeszedsz. hasznos dolog a kabhegyi állomást hívogatni, hajrá.
egyébként kifejezetten örülök neki, ha a HM korlátozásnak utánajársz.
kabheggyel kapcsolatban: mint írta az NHH: nemzetközi megállapodások szerint. namost kabhegyre van korlátozás a 61-es csatornán Szlovénia miatt, emiatt 50 kW helyett csak 20 kW mehet.
Még a megbizhatósághoz annyit tennék, hogy az Inglar-t 2003.-ban tettem fel, azóta hozzá nyulni nem kellett, a fekete kábelen azóta egyfolytában jön a kifogástalan jel.
Most, a digitális sugárzás is voll-zavartalan (illetve a vétele az!), nem kellett állitani és nincs vételi gond sem.
Tökéletes leírások (lehet mert druszák?!) - még annyit tennék hozzá a jobb döntés - előkészitéshez, hogy (vulgárisan) a nagy passziv jel jól nyomja el a zavarjelet, mig a kis jel + zavarjel felerősitve sem lesz olyan minőségü.
/hu ez lehet nem egészen érthető, rákérdezésre elmondom/
Vakablak világosságu, hogy nagyteljesitményü antenna jobb eredményt fog adni mint az erősitett lepke. Hosszu távon mindenképp megfontolandó.
És még ne feledjük a meghibásodás lehetőségét sem.
Köszönöm az infót. Nekem most egy nagyobb méretű yagi antenna van a palástérben, csak gondoltam megnézném más antennával milyen a vétel, de akkor elvetem az ötletet.
Nagyon jól látod a dolgot. Mondjuk szerintem egy lelkiismeretes szerelőnek nem a szerelés időtartama az ami meghatározó, hanem az antenna minősége és a nyeresége, de egyébként egyetértek a leírtakkal.
Nálam a RAD 4591 erősítő nélkül sokkal szebb képed ad mint a nagylepke. Most próbálom ki agy Hirschmann erősítővel, hátha a nagybudapestet, vagy Szentest is el tudom csípni, a földi digitális vonatkozásában.
A hétvégén a kékesi adókarbantartást követően még a VHF sáv is ragyogóan jön a 4591-es UHF antennával, pedig hivatalosan 21-től indul felfelé.
Ha nem sajnál az ember azt a 4-5 ezer forintot pl. egy RS-232-USB átalakítóért, vagy más apróságért akkor egy jó antenna össze- és felszerelése is megéri, kb. ugyanekkora anyagi ráfordítással. Ráadásul csak egyszer kell megcsinálni normálisan.
Azt ne feledje senki, hogyha a tévénél táplált erősítést alkalmaz akkor a sat-tal történő közösítést el lehet felejteni. (vagy egy kicsit bonyolultabb). Pedig a koax -ok száma sok helyen elégé korlátozva van.
A gagyi lepke antennákat azért használják sokan, mert:
1. olcsó
erre nem lehet mit mondani (csak annyit hogy a gagyi nem lehet drága). (Vannak jó minőségű de nem olcsó "lepke" antennák is, amiknek a felhasználási területéről alább írok)
2. mert nem kell összeszerelni, csak feltenni az árbócra és bekábelezni, míg a legtöbb Yagi-t különösen a régieket elemekből kellett összerakni.
Pld. anno egy Vitech 91-elemes antennára legalább fél órát rá kellett szánni hogy egyenként felcsavarozgasd a direktorokat stb.
Szerintem akkor is bőven megérte az a plusz fél óra, mert erősítő nélkül is simán tökéletes jelet produkált akár 3-4 TV-re is.
Ma már van 3 másodperc alatt üzemkész Yagi is (Flashd), amit ha a szerelők megismernek inkább azt fogják ajánlani.
3. nem csak az UHF, hanem a VHF sávban is "működik" (mint egy darab drót)
Az igaszság az, hogy valóban léteznek használható, kétsávos antennák, de az valójában 2 yagi antenna egybe építve általában két külön dipóllal ami közösítve van. A lepke antennák VHF sávban való működése nem sokkal jobb, mintha egy darab drótot lógatnánk fel
4. mert azt keresik a vevők
Na ezen szoktam kiakadni, amikor egyes partnereink erre hivatkoznak.
Könyörgöm szerencsétlen vevő honnan tudja mi a jó neki? Nem szakember, hogy el tudja dönteni, egyedül csak az árat tudja megkülönböztetni.
Ha az egyik 3000, a másik 13000 akkor tudás nélkül egyértelmű melyiket kéri.
Pedig, ha a vevők szakszerűen tájékoztatva vannak, akkor sokan hanyagolják a lepkét.
A képhez azért hozzátartozik, hogy a gagyik mellett vannak azért a piacon használható panel (lepke) antennák is, amelyeknek megvan a maguk felhasználási területe. Például közeli adók esetén még akkor is ha nem teljesen azonos irányból adnak, vagy vízparton esetleg hajón.
Mivel széles az antennák nyílásszöge (nagyobb mint 120fok) 3 antennával teljes körkörös vétel érhető el. Pld az NHH, Televes panel antennákkal szereltette fel a DVB-T mérőkocsijait (azoknak szép egyenletes a frekvenciamenete), és nem azért mert olcsó lenne, ráadásul még papíron sem jó a VHF sávra.
Kíváncsi vagyok mások véleményére, tapasztalatára is a témával kapcsolatban
Mivel nem reagáltál a 4092-es hozzászólásra, ezért feltételezem, hogy nem nagyon érdekel benneteket, hogy a magas frekvencia és az alacsony teljesítmény miatt sokan nem tudják fogni a 62-es csatornát a megfelelő jelszinttel.
Az van a levélben, hogy az NHH nem kért korlátozást Kab-hegyre. A nemzetközi egyezmény szerint oda is 50 KW-ra kaptunk engedélyt, de csak 20-al megy. Azt kérdeztem volt, hogy mért nem megy 50-el, ha lehetne. Itt nekünk egy kis "kakaó" jól jönne még rá, mert 15-20% között van a térerő. Mondjuk igy is 100% a minőség, de egy kis tartalék még jól jönne
"Az 50 kW egyébként M polarizációra vonatkozik, H, vagy V polarizáció esetén 3 dB-vel kisebb teljesítmény sugározható ki. Az NHH nem kért korlátozást sem Kabhegy, sem Szentes esetében, a nemzetközi megállapodások szerint van lehetősége az AH Zrt.-nek a teljesítmény és antenna magasság megválasztására."
Mikorra várható, hogy ez eldől? A hamarosan, heteket, vagy hónapokat jelent? Vagy 2009 év végét?
Ez nagyon sokat segítene mindenkinek, bár tudom, az AH-nak kevesebb bevétele lenne, már gondolom most sincs túl sok. Nem tudom egyáltalán fizet -e külön emiatt pénzt a Duna TV az AH-nak.
hát erre mondhatnám, hogy bocs, de az AH két DVB-T muxra nyerte meg a jogosultságot. tudjuk, az volt a terv, hogy a DVB-T indulásig kiürítésre kerül az 55-ös más célú felhasználása, de ez ugye nem történt meg, és ugye a lentiekből következtetve nem is biztos, hogy hamarosan erre sor fog kerülni. az AH hogy tehetné fel egy muxra az összes csatornát, ha a megrendelői igények ennél nagyobbak?
"ennyire ócska repülőket vettünk volna?" nem a repülőkkel van a baj (bár a MIG-ek is ócskák, ugye), hanem még a szovjet időkből származó földi léginavigációs berendezésekről, melyek valószínűleg még ócskábbak.
Elküldve: 2009-06-12 19:25:58, 
