Idézet az AH és az NHH között létrejött szerződésből, ami 2008. szeptember 5.-én került aláírásra:
Az Engedélyes köteles a fenti követelményeknek megfelelő kedvezményes vevődekóder forgalmazási rendszer működtetését 90 nappal a simulcast sugárzás indulását megelőzően, vagy ha ez az időpont a hatósági szerződés megkötését megelőzi, a hatósági szerződés megkötését követő 30 napon belül megkezdeni és legalább az átállást követő 183 napig folyamatosan fenntartani.
Azaz, október 5.-e óta kellene az AH-nak kedvezményes vevődekódert forgalmaznia, biztosítania.
Hány hónap telt el azóta?
Ha csak a teljes hónapokat számoljuk, akkor 6.
6 hónapos késésben van az AH.
Na ezért is megy minden ilyen nehézkesen Magyarországon.
Ezt a "kis hibát" úgy hívják, hogy szerződésszegés, ami 6 hónapja áll fent folyamatosan,
Azonban ahogy látom nem sok értelme van a DAB+ sugárzásnak, ugyanis például ez az eszköz több mint 12000 rádiócsatornát ismer a neten keresztül wifi vagy lan kapcsolaton. Ebben benne van negyeven valahány magyar adás is.
Így nem kell várni hogy kiépítésék az adóhálózatot és antennaerdőt sem kell építeni hozzá.
Nem hiszem, hogy a kapható készülékek többsége upgrade-elhető lenne, viszont tavaly megállapodtak, hogy jó lenne, ha olyan készülékeket gyártanának a továbbiakban, amelyek országtól függetlenül használhatóak lennének (DAB, DAB+, DMB). Pl. egy autórádió esetében ez alapvető tulajdonság.
http://www.worlddab.org/news?id=491
Ilyen integrált lapkakészletet már gyártanak, most már a készülékgyártókon múlik a dolog.
DAB+, ha jól tudom:
- Svájc elkezdett részlegesen DAB+-ban adni,
- Ausztárlia lett volna az első nagy, teljes körű szolgáltatás, április elején indult volna, de elhalasztották pár hónappal.
A készülékek egy része upgrade-elhető, de úgy tudom, ez csak lehetőség, nem jött még ki konkrét fw, hogy meg is lehessen valamelyiknél tenni.
Egyébként meg szvsz nem lenne akkora kaland mostantól csak DAB+-os készüléket gyártani.
Az MPEG-4 tényleg terjed. Jó is.
Anno, amikor az MPEG4 deszkamodellt láttam 2002 elején az IRT-ben (München) bár fantasztikusan jól működött, meggyőző volt, de akkor nem tűnt olyan megoldásnak, ami széles körben el fog terjedni. A rendszer illetve technológia azóta a kísérleti fázisból piacképoes termékké vált.
Régen volt az.
Igaz, az AH már akkor is nyomta a kísérleit.
Mi van ma?
A Digitális Karácsony után a szép Digitális Pünkösdöt és Húsvétot várjuk.
Bocs, most látom, hogy nem vettem észre néhány elírást.
HeJesÍrás: Majd legközelebb jobban figyelek.
Ami kimaradt:
"Jó, nem vitatkozom veled, mert értelmetlennek tartom veled a vitát"
Eddig ilyet még nem hallottam senkitől.
Miért tartod értelmetlennek a vitát?
Miről értelmetlen a vita?
Netán arról, hogy az AH, tehát az Antenna Hungári,a aki több, mint tíz évig készült arra, hogy a digitális műsorsugárzást bevezesse Magyarországon (rendesen gyúrt, hogy megnyerje a koncessziót), ekkora "rákészüléssel" (1995 óta nyomva a DAB kísérletet, legalább 6-8 éve a DVB-T kísérletet) nem képes ezt szolgáltatásként elindítani, akor egyetértek Veled.
Erről nem lehet vitatkozni.
Erről tényleg nem lehet,tényleg nincs miről vitatkozni. Ezt magyarul úgy mondják, hogy ciki.
Amiről viszont kellene:
Mennyibe kerül ez a tréfa/játék az állámkincstárnak?
Mennyi megy el ebből az adóbevételekből???
Lásd: korábban felvetett, az 50HMz-es O1 csatpornán történő műsorsugárzás költsége, stb...)
A reszletekrol nem irhatok. De az egyik fontos elem, hogy a szolgaltatas megfelelo minosegu legyen, tovabba felmondhato szukseg eseten. Az NHH vizsgalat nem befolyasol, nem hiszek annak nezokre pozitiv hatasaban.
A kérdés az lett volna, hogy hol megy még ilyen típusú (pl.: DAB+) sugárzás.
Ha Kínában, akkor rendeben van, ha csak Albániában, akkor vélhetően a piac mérete miatt kicsi a kereslet:
ergo: nagyon drága lesz a vevőkészülék, tehát nem érdemes fejleszteni/előállítani.