Láthatóan nem tudod meggyőzni, hogy a lepke antenna alkalmas DVB-T vételre.
Arról meg pláne, hogy az erősítős lepke is alkalmas. Azzal együtt is, hogy tényleg gagyi a tápfeladója továbbá a benne lévő erősítő panel sem egy olimpikon...
Szóval úgysem hiszi el, hogy immár 6 éve használok erősítős nagylepkét egy Triax IFP 501 tápfeladóval (http://satstore.hu/index.php?route=product/product&product_id=8037) DVB-T vételre, mert nálam egy hármas osztón keresztül képes 3 készüléket hibátlanul kiszolgálni a legextrémebb időjárási körülmények közepette is. Soha nem volt vele probléma, beleértve az elmúlt napok anomáliáit is.
Számomra további praktikussággal is bír : Budapest és Kékes között majdnem félúton helyezkedik el Aszód, a környező településeken hol az egyik, hol a másik adó vételére kell berendezkedni. Mivel én szerelek földi antennát is, előnyös, hogy az én vételi helyemen lévő erősítős nagylepke majdnem ugyanakkora jelet szolgáltat hátulról, Kékes felől. Emiatt gyorsan és könnyedén tudom előre felprogramozni a készülékeket a kívánt adóra.
Az emberek többsége nem szívesen ad ki 5-10000 forintot antennára (+ kábel + szerelő, esetleg még árboc is stb.), inkább saját maga oldja meg a vételt. Jelentős részüknek megfelelő megoldást jelenthet az erősítős vagy az erősítő nélküli (nagy)lepke antenna.
"Pont ez a "legjobb választás" nem lehet igaz"
Pedig nagyon is igaz, az én esetemben. Pár km-re az erős adótól miért vennék drága spéci antennát? A padlástéren egy kislepkével tökéletes a vétel. Úgy emlékszem 1800-ért vettem, ennél csak drágábbak vannak.
Pont ez a "legjobb választás" nem lehet igaz.
Kis nyílásszögű, nagyobb nyereségű jobb választás lenne és akkor még nem is említettem a kisebb sávszélességet.
Én is a lepke mellett érvelek. Analóg időkben gyönyörű 200-300 km-es UHF DX-eket csináltam vele, most pedig ugyanazzal a 25 éves nagylepkével mindigezek. Igaz, közel az adó, de a lényeg az, hogy milyen környezetben használjuk. Itt nálam ez a legjobb választás.
30-50 % nyílásszög 9-13 dB nyereség szerintem egyáltalán nem ideális a DVB-T vételhez.
Irányított antennák stabilabb vételt biztosítanak, még a Logper is. Annak legalább egyenletes a frekvencia menete, tehát jól használható gyertya erősítővel. A lepke nem olyan egyenletes és több zavart szed össze.
Ez az én véleményem és tapasztalatom, még analóg korszakban is szenvedtem vele.
Felesleges és értelmetlen a lepke antennáról alkotott teljesen negatív megkülönböztetés, az is egy antenna a sok közül.
A vételi hely határozza meg, hogy milyen antennát érdemes alkalmazni - persze az anyagi lehetőség eleve behatárolja a történéseket, de ezt most ne firtassuk.
Az meg egyszerűen nem igaz, hogy a lepke antenna nem való DVB-T vételre.
Mi bajod van a lepke paramétereivel ?
Nagyobb a nyeresége , mint egy logpernek , vagy a kis félméteres "30-40 elemesnek" titulált Yagi antennáknak !
Tény , hogy kis hazánkban rengeteg bóvli gyártmány van belőle , nagyon kevés minőségi típust látni háztetőkön , de kellő helyi , és antenna ismerettel , vételi hely tapasztalattal nagyon jól alkalmazható , akár erősítővel is !
Most hogy kapcsolódik ide ez a kép ?
Átalakítás 3 lépésben ???
Ennek a konfigurációnak van jelentékeny vesztesége !!!
Létezik koaxra közvetlen krimpelhető dugó !!!
Akkor Te csak szórakozzál a lepkével, aki meg nem akar meglepetést az vegyen normális antennát.
A fizikára kár hivatkoznod, ha nem teszed mellé a lepke paramétereit. Ha tetszik ha nem, sokan írták már itt is hogy gond van/volt a vétellel és kiderült régi lepke antennát használtak.
Erősítős főleg nem jó. Remélem ezt nem vitatod.
"egy darab réz vezetékkel is működik, csak nem mindegy hol és milyen messze vagy az adótól"
Te a lepkékről írtál általában. Itt nálam ez NEM IGAZ! Mint ahogy sok más esetben sem!
Való, vagy sem...inkább használható vagy nem...anno a Bakonyban analóg vételnél is küzdöttünk vele, a nagy nyílásszög miatt egy jó adag reflektált jelet összeszedett, un. szellemképes volt a vétel, így ritkán használták. Itt az Alföldön viszont minden 2. ház tetején lepkeantennát láthatott az ember. Akkor volt UHF-en 2-3 országos analóg adó hálózat (itthon ill. környező országokban), most viszont van 4-5 MUX minden országban (el fog indulni), vagyis a zavaró adók száma megduplázódott. Ezen kívül, digitális technika miatt, egy-egy zavarnál minőségromlás helyett (analóg becsíkozódott), teljes vételkiesés lesz...de a TV nem létszükséglet, csak szórakozás.
"Már többször volt róla szó, hogy a lepke nem való DVB-T vételre"
Már ne haragudj, de ez egyszerűen nem igaz. Mert nem mindegy hogy milyen frekire, és menyire vagy az adótól. Ez nem hit kérdése, hanem fizika!
Egy gondolat az elmúlt időszak vételi problémáihoz. Műszerrel nézve az antennán a jel nem tűnt el, sőt 50-60km távolságból is erősödött a vétel, csak a 150-200 km-re lévő adó jele is jócskán felerősödött, így pl. azonos csatornán, de nem szinkronban üzemelő (Szentes - Tokaj, Bp. - Fehérgyarmat stb) a vételi helyen egyszerre jelen volt, a távoli adó zavart okozott a közeli vételében...csak a vevőkészülékek többsége, ha több jelet lát és az egyikre sem tud szinkronozni (nem SFN ill. más mux-ot sugároz) "nincs jel" felirattal válaszol. Gyakorlatilag a nagy nyílásszögű antennáknál volt jobban érezhető a probléma, pl. a "lepke" kb. 60-65°-os szögtartományból vesz, és ha ebbe az irányban beleesett a zavaró adó is, akkor nem volt vétel. Aki hosszú Yagi antennákkal veszi az adást (ezeknek rendre 30° alatti a vételi szögük), annak jóval nagyobb esélye van arra, hogy a zavaró adó jele ne kerüljön be az antenna főnyalábjába, így a távoli adók erősödése a vételbe nem okozott zavart.
A szalagkábel - mint írták korábban - árnyékolatlan tápvonal, ebből következve minden tárgy (főleg a fémek), amelyek a közelében vannak hatást gyakorolnak rá. Ebből adódóan a kábelben haladó és állóhullámok keletkeznek, ezek a hullámok frekvencia függvényében vagy erősítik vagy gyengítik egymást a kábel végén (csatlakozónál). Analóg TV-nél szépen látható volt, hogy ha megfogtad a kábelt, vagy romlott a kép, vagy javult annak függvényében hol fogtad meg a kábelt, ill. az adott adás melyik csatornán jött (a kábel megfogása kapacitív terhelést eredményezett, és ezt pár cm fémfóliával is létre lehetett hozni - itt jött képbe a "sztaniolpapír"). A kapacitív terheléssel a vételi frekvenciára ki lehet hangolni a szalagkábelt. Ez analógnál szépen működött, mert a képvivő volt a lényeg, de DVB-T-nál egyetlen mux-nál kb. 8000 vivőnk van, ami adatot továbbít...ez 8000 frekvencia (hangoláskor a vevőn a középfrekvenciát állítjuk be)...
üdv EnJoe
Igen, csak nem F dugó a koax, hanem egyenes. A közösítõ dohánysárga, az antennakábel pedig nem bír csatlakozóval. Az UHF-be kell dugni.:)
Értem a papírt, de ellenállás-változást generált vagy mi történt olyankor. Kezdõ vagyok.
Amennyire még emlékszem, egy 2-3cm hosszúságúra kisimítottuk a csoki fóliát, ráhajtottuk körbe a szalagkábelre és finoman lehetett húzogatni rajta. Így a zajos jelen lehetett finomítgatni, színes tv-nél akár már a színek is bejöttek. :)
Egyébként már a koax bemenetes tv-k korában, volt az átalakító, ami a tv mögött volt. Na az átalakítótól kb 1méteren belül kellett, lehetett ezt a megoldást alkalmazni. Volt, hogy fél métert arrébb csúsztattad a fóliát és jobb lett a vétel. :D
Androidos MindigTv applikációban
#milyen csatornákat lehet élőben nézni?
#lehet-e rögzíteni? (SAVE)
(nálam nem lehet szkrollozatni a csatornalistát)
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Elküldve: 2015-11-09 12:48:28, 
