Az illesztetlenség következtében veszteség keletkezik, illetve kismértékben megváltozik az antenna irányhatása.
Mivel a hajlított dipól sugárzó - a legtöbb yagi antenna alapeleme - szimmetrikus talpponti ellenállása kb. 300 Ohm, így azt illeszteni kell egy un. balun trafóval a levezető koax asszimetrikus, 75 Ohm-os ellenállásához.
A tv/rádió antenna bemenetek többsége gyárilag asszimetrikus, 75 Ohm-os, így ott teljesül az azonos impedancia elve, azaz a koax közvetlenül csatlakozik, nincs szükség további illesztésre.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2014-06-22 15:49:44]
Mi szükség az illesztésre ebben az esetben? Mezei RG6-os akad itthon, erre a frekitartományra hogy nézne ki egy balluntrafó? Az új antennák ezt tartalmazzák esetleg?
Semmitől. Az impedancia a műszaki kialakítástól (vezetők távolsága, dielktrikum minősége) függ. Itt az árnyékolás a lényeg, ami jól kiszűri a zavarokat. Elméletben, ha a szalagkábelnél a zavar mindkét vezetőre egyformán hat, akkor a két ér között nem lesz zavarójel. (Ezt segítik elő a számítástechnikában a csavart érpárral.) A fő probléma, hogy a szalagkábelt mindenfajta vezető anyagtól (antenna árbóc) távol, szigetelt tartókkal kellene rögzíteni, ami nehezen teljesíthető és nagyobb frekvencián a csillapítása jelentősen nő, nem időjárás álló. Jóval egyszerűbb koax kábellel dolgozni. Ehhez van közösítő, erősítő, kábelvég, minden, ami kellhet.
Ez aztán a táblázat. Evidens, úgy értettem - eltekintve most az árnyékolásoktól - eltérő ellenállások esetén másfajta, eltérő mennyiségű zajt szed össze a kábel? Mitől jobb a 75, mint a 300?
Ha a szalagkábel rosszabb, mint a koax, akkor nyilván célszerű már az antennánál áttranszformálni, hogy a levezetéshez koaxot használj.
Amúgy rádiótechnikában 50 Ohmos kábelt használnak.
Koaxálison belül értettem, más ohm értékkel. Én még csak 75-öset láttam. A többit amit írsz értem és tudom, itt van jel bőven, ezen nem múlik.
Nem kaptam választ a trafó helyének kérdésére vagy ha ez volt az, hát nem értem.
Az adók kisteljesítményűek, és nagyrészük az engedélyezettnél is kisebb teljesítménnyel meg iránykorlátozásokkal működik. A hibajavításra szánt sávszélesség aránytalanul kicsi. Zavar érzékeny, közelben levő egyéb adók, hibás gépjárművek, trafós lámpák, ...
Ezeket a hátrányokat csak megfelelő eszközök használatával lehet ellensúlyozni. A szalagkábel, meg a régi tervezésű antenna nem az.
Volt olyan szalagkábeles közösítő, aminek a kimenete nem koaxiális ...
Mint korábban már írták a szalagkábel összeszedi a zajokat (zavarforrásokat vevő antennaként működik), aminek csak egy igen kis része jutna be koaxiális kábelt használva.
Ma már semmit, de mégse dughatom be közvetlen. Mesélj erről, miért jó, ha baluntrafó az antennánál van és mit tesz az elhelyezkedése digitális vétel esetén?
A lepke gyakorlatilag ugyanaz, mint a sokelemes antennád. Ugyan széles sávúnak mondja magát, de pont az UHF sáv alsó részén teljesít jól, a közepén már gyenge, felül meg semmi. Cserébe jól összeszedi a zajokat. A közösítő tényleg „illeszt”, de a földi digitális vételnél akkor lenne haszna, ha az antena közelében lenne és nem a tévénél. A közösítő kimenete legalább 75 Ohmos koaxiális csatlakozó? Mit kell közösíteni?
Köszi, egy UHF/VHF közösítô egyben konverziós feladatot is ellát, nem? Eképpen illesztett. Megfelelô antennával unalmas lemme. Nem várok semmit. Van elfekvô lepke, szerintem megteszi majd.
Ha ennyire nem megfelelő antennával, plusz szalagkábellel (átalakító nélkül?) súlyosbítva is van valamilyen vételed, akkor nagyon nagy beruházásra, már nincs is szükséged.
Nálam a szlovák tévé és vagy tíz szlovák digitális rádió jön be. Nem mindig nézhető, de estefelé elég stabil.
Ez nem fogja zavarni a későbbiekben a magyar földi adást? Bp. XVII. és az antenna ebből fakadóan É- ÉNy irányban áll.
Elküldve: 2014-06-22 15:44:14, 
