Kizárt dolog!
Minden transzformátor állomásban, minden fém szerkezet földelve van, illetve a transzformátor csillagpontja is mereven földelt. Ez nélkül nem adhat villanyt a hálózatba.
Az állomások alatt komoly földelőháló van, amit erősáramú módszerrel adott időközönként mérnek.
Wikipédia MindigTV oldal:
"2006-ban a genfi frekvencia-kiosztási konferencián Magyarország 8 tévés és 3 rádiós multiplexet kapott." Ez nem összesen Rádió Tv vel együtt? Mert ez a 8 tévés nekem logikátlan, hiszen hogy lehetne 8 Mikor már az 5. E mux se lehet országos lefedettségű? Vagy ebbe még beleszámolták a Digitális hozadék sávot is?
Még azt nem értem, milyen TV -nek, boxnak, van földelt dugója.
Az ATX tápon jól látni, hogy csak a primer GND van a földelt dugóra kötve, a szekunder pedig a fém házra. A kettő nincs összekötve.
Több internetes oldalt elolvastam ahol kapcsolóüzemű tápok javítása és méretezéséről írnak és kifejezetten figyelmeztetnek, hogy tilos összefogni.
Visszatérve a két kondira, nem írják hogy különleges lenne, csak a leválasztó TR -en lévőre, de írtam ezt is már. Ezért nem értem, de szeretném megérteni.
Egyébbként a simán egy kondi a bemeneten a legtöbb helyen az ajánlott megoldás.
Köszönöm a türelmet, a témát én befejeztem. Ha kapok választ, azt is köszönettel elfogadom!
Megmértem (újra) a készülékeim burkolatán földelés nélkül mérhető feszeket a földhöz viszonyítva:
Sony LCD Tv: 94 V
Ariva DVB-S2: 83 V
Echosmart DVB-S: 165/66 V (a hálózati dugó megfordításával)
Comag DVB-S: 112 V
Azért van megoldás ami a szabványnak is megfelel, a külső tápos 12 V DC-s Kaon: 0 V.
Láttam olyan rajzot is ahol a C4 és C5 közös pontja a szekunder GND -re van kötve és azoknál a feszültségét sem írják, de szerintem nem szabadna oda kötni.
Az általad mellékelt második rajzon is ott van, oda is kell kötni. Ezek életbiztonsági szempontból minősített kondenzátorok, nem véletlenül vannak ellátva mindenféle emblémákkal, tanúsítványokkal.
Természetes, hogy a primer és szekunder GND két külön dolog. Azonban a földeléses dugó földelése a szekunder GND-re megy, ennek ez a módja. Ezáltal a TV fémrészei (koax. stb. csatlakozók), vagy a PC-táp, illetve az egész gép fémháza is közvetlenül csatlakozik a hálózati földhöz.
Szintén oda (szekunderre) kell földelni a zavarszűrőket is, mert a készülék saját áramköreit így védi legjobban a saját táp, és a külső zavaroktól egyaránt. Ez teljesen elfogadott és bevált dolog a mai készülékeknél, régi rajzokat, kivételesnek számító példákat felesleges előásni, nem mérvadó.
Ne akarj semmit átalakítani, az úgy jó, ahogy van...
____________________________
Nomen est omen. [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2014-05-07 11:50:36]
Na, mindegy, próbálkozok antennamozgatással, hátha megszűnik a néha fellépő zavar.
Viszont eredetileg nem is ezt szerettem volna kérdezni, csak közbejött.
Szóval. Adott egy két emeletes ház, földszinten egy TV, elsőn is egy, antenna meg a splitter a padláson. Ilyen esetben hogy lehet megtáplálni az antenna erősítőt? Padlásra áramot nem tudok felvinni. Mindenhol azt láttam, hogy ilyenkor egyik végpontról kell táplálni, ez itt nem működne, mert senki sem fog a lépcsőn fel-le rohangálni, hogy bekapcsolja a tápfeladást.
Mind a két végpontról nem lehet táplálni? Mi a helyzet akkor, ha mind a két végpont táplál? Igazából az a kérdés itt, hogyan van kapcsolva a kettes splitter. Ha jól emlékszem, párhuzamos kapcsolás esetén marad a feszültség, sorosnál pedig összeadódik.
Természetesen tápáteresztős splitterről van szó, amiben a két kimeneti ág egymástól DC szempontból leválasztott, tehát a kimeneten beadott feszültséget csak az antenna irányába továbbítja.
Szia!
Nem jobb, nem rosszabb, hanem ugyanolyan, ugyanis a földelést is az oszlopról kapjuk. Ha van is saját földelése a házunknak, akkor az, az óraszekrényben össze van kötve a szolgáltatóéval, az akkori szabványnak (1992) megfelelően. Nem tudom pontosan, mert a házat nem mi építettük, hanem vettük.
Szerintem ez lenne a megfelelő kialakítása a bemenetnek, minden valamire való kapcsoló üzemű tápnál leírják, hogy tilos a primer és a szekunder oldal GND pontját összekeverni. A leválasztó transzformátoron igaz van egy kondenzátor, de minimum 1,5 kV -os!
Láttam olyan rajzot is ahol a C4 és C5 közös pontja a szekunder GND -re van kötve és azoknál a feszültségét sem írják, de szerintem nem szabadna oda kötni. 400 V -os kondi felelőtlenség lenne.
Meg is nézem a hétvégén a készülékeimet, ha oda van kötve, akkor átalakítom.
Ha össze van tényleg kötve, akkor a 230 V -os hálózat nullázására kötve igen csak életveszélyes lehet.
Igen, tévedsz. A gyújtógyertyákban sosem volt zavarszűrő ellenállás, hanem a gyertyapipában, meg kívül fém árnyékolás. Ha ezek hiányoznak, tényleg bezavarhat. A kábel földelése javíthat a dolgon, de amit az antenna szed össze azon csak áthelyezés segíthet.
Ezt én is így gondolom, azért hozzátenném hogy jó földelés esetén nincs veszély, de az okosok szerintem azért tiltják a földelést mert belekalkulálták hogy hátha, ne adj Isten, mégse tökéletes az a földelés, akkor viszont tényleg RÁZ van.
Közben végiggondoltam, mi változott, miért léphetett be valami plusz zavarás, ami a másik állapotban nem volt.
Két dolog változott számottevően, az antenna el lett forgatva, ez nem hiszem, hogy gond lenne, viszont elég nagy fokban meg van billentve, így tud a közeli domb fölé nézni. Viszont ugyebár nagyon fölfelé néz, úgyhogy mostantól figyelni fogom a környék légi forgalmát. Hátha a repülőknek van közük azokhoz a zavarásokhoz, amit nem tudok mihez kötni. Mondjuk ezzel meg sokat nem tudok kezdeni, ha lejjebb állítom, akkor elég nagy mértékben csökken a jelerősség és a minőség is.
A simsonosokat meg max megajándékozom karácsonyra egy új gyújtógyertyával. :D Ha jól tudom, ez okozza a zavarást. Mintha valahol olvastam volna, hogy a régi, előtét-ellenállás nélküli gyertyák okozhatnak ilyet. De lehet, hogy tévedek. :)
A szabványt valószínűleg inkább úgy kell értelmezni, hogy kettős szigetelésű készüléket nem szabad átalakítani földelt dugós verzióra. Üzemszerű csatlakozások, szakszerűen földelt antenna stb. mehet.
Amit nem szabad, hogy csak úgy "hobbiból" földelgetni, mert az esetleg többet árthat, amúgy meg szükségtelen, a kettős szigetelés miatt. A veszélyt is erre értettem, hogy bizonyos esetekben maga a földelés hordozhat magában veszélyt – amit előzőleg zárójelben említettem –, hiszen épp ezért tiltják a dolgot.
Amikor még nem üzemelték be a B MUX-ot Csávolyról, Szentesről fogtuk a Délvidéken. Mivel pont Szentes vételi határon vagyunk, és gyengébb a jel, mint Csávolyról és Pécsről, ha elment egy régebbi típusú motorkerékpár (a modernek esetében nem!), akkor bizony a szentesi B MUX akadozott, és a boszniai analóg adásokon, melyek szintén a vételi határon vannak, pattogó csíkok jelentek meg. Amióta Csávolyról nézzük a B MUX-ot is, nem fordult ilyen elő.
Villámláskor előfordul szintén, hogy egy pillanatra szétesik a kép. Hozzánk főleg nyugat felől érkezik a zivatar, így a beljei horvát (nyugati irány) és a pécsi magyar (északnyugati irány) csatornákon megfigyelhető, de sem Csávoly (észak), sem az Újvidék feletti Vörösbércről (dél) érkező digitális jelek nem akadnak.
Rokonomnál is előfordul de csak a C multiplexen Tavaly lett antenna cserélve új kábelezés stb, az Antenna Szeged fele áll (sajnos pont arra van kb 50 méterre egy nagy forgalmú gyűjtőút). Azért szeged fele mert régen csak onnan volt a családi csomag, sőt az E is onnan lesz. Szakember szerelte, tehát elég érdekes.
Elküldve: 2014-05-07 18:59:37, 
" border="0">" border="0">" border="0">" border="0">" border="0">
" border="0">