Nem feltétlenül a nagyobb adóteljesítmény a kulcs, lsd pl m3D, a "világ végén" is bejött... csak ugye a fec meg a gi... mert hogy tetőantennás vételre van optimalizálva a rendszer...
Hát, az áthangolás sem hozott kedvező eredményt.
Mindenesetre tettem egy próbát. A lakásban egy másik helyen ahol elég jó a kilátás a Széchenyi hegy felé (persze nincs közvetlen rálátás a házak miatt - családi házakról van szó) elhelyeztem egy 26 elemes logper antennát. A távolság kb. 10m. A jelminőség 95-100%, a jelerősség 50-51% !! Gondolom, ha kitenném, jobb lenne.
Összegezve: a szobaantenna nem is teljesít rosszul. Viszont, ha "nyugodt" vételt akarok, jól össze kell furkálnom, kábeleznem a lakást. Ezért írtam, hogy nekem - kicsit - csalódás ez a DVB-T. Felteszem, nagyobb adóteljesítménnyel nem lenne probléma.
csakhogy a DVB-H-t lényegében kinyírta a mobiliparág, holott a broadcast-IP házasításával lehetne elérni, hogy mindent arra használjunk, amire való: a broadcast megmaradna tömegelérésre a lineáris kínálatot illetően, az IP pedig az on-demand kiszolgálására.
Multicast segítségével tetszőleges végpontra eljuttatható az adás. A dvb-h lényegében a multicastot/broadcastot próbálta utánozni, bárki megkaphatta, a mobilneten pedig csak dekódoló kulcsot kapott hozzá.
Mondjuk mobil hálózaton nem tudom mennyire megvalósítható a multicast, mert ott nem egy átviteli csatorna van. Több frekvencián kommunikálnak, nem egy közösön, szóval lehet technológiai fejlesztés kell hozzá. Bár ha jelenleg is több átviteli frekvenciát fog össze a nethez, akkor ki lehet nevezni közülük néhányat a multicast adatokhoz, míg a többin a csak neki szóló adatok mehetnek.
Összehasonlításképpen a műholdas tévézés is rengeteget fejlődött. Emlékszem, a közelmúltban az analóg modemek korában kiválasztott fájlok lestreamelését tolták dvb-s -en. Aztán már letöltési ágon műhold, feltöltéshez a helyi (modemes) netkapcsolat kellett. Nemrég már viszonylag elérhető áron kapható lett a csak műholdat használó eszköz és szolgáltatás. A legújabb hírek szerint pedig elindult az eutelsatnál a smart lnb-t használó szolgáltatás. Egy 40 dolcsis eszköz valami hasonlót végez, mint a földi dvb-h lett volna. Normál módon sugárzott tévé adás mellett ip kapcsolatban áll a központtal műholdon át.
A lényeg, hogy elég komoly fejlődésen képes keresztülmenni 1-2 évtized alatt a technológia :)
A dvb-h kapcsán a kis lefedettség, a tévés jogdíjak is elég komoly akadályt jelenthettek. Na meg a vételre képes eszközök hiánya / magas ára is probléma volt. Az is vicces volt, hogy az erősen limitált idejű, drága szolgáltatáscsomagból simán kikapcsolgatták a tévét, ha az ügyfél egy ideig nem használta, azért hogy spóroljanak a nézőszám után fizetendő jogdíjakon. Persze az ügyfélnél ez nem jelent meg az árban.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-09-19 11:30:02]
Miután a kábelesek egyetlen bevételi forrása jóformán csak a netszolgáltatás marad? Az infrastruktúra fenntartását, fejlesztését ebből az egyből kell majd finanszírozni, tovább konszolidálódik a szektor (magyarul csökken a piaci szereplők száma), ezáltal természetesen jóformán megszűnik a versenyhelyzet... két megoldást mindenképp látok, egyik a jelenlegi hatalmi helyzetben mindenképp megvalósítható, mely szerint hatósági árasítják a netszolgáltatást (na de ekkor lőttek a fejlesztésnek...), a másik szerint alanyi jogon mindenkinek jár majd a net, állami finanszírozásban... és akkor még csak magáról a netről beszéltünk, a vod/svod médiaszolgáltatások mennyiségéről/tartalmi minőségéről/áráról illetve a fogyasztási hajlandóságról nem... 15 éve 33,6-os modemmel "száguldoztam", maga a net ingyen volt, mivel viszonteladók voltunk, csak a matáv percdíj volt, éjszaka netezett az ember, akkor átalánydíjas volt, ha jól emlékszem, talán 170 Ft... na ja, csak hát sokszor ledobta az embert a hálózat, újratárcsázás, és akkor újra indult az összeg... :)
"2030-ban meglesz az a megfizethető infrastruktúra"
ez a nagy kérdés, hogy lesz-e ingyen elérés vagy sem. most is a kábel "homes passed" 75% felett van tudomásom szerint, de a kábelelőfizetők száma jóval alacsonyabb. vagyis nem az a kérdés, hogy biharkeresztes külsőn lesz-e rendelkezésre álló sávszélesség, hanem hogy ezt milyen áron és konstrukcióban kínálják. amíg nem lesz ingyenes a net, addig a mobil internetes tévézés nem fog tudni eljutni az összes magyar állampolgárhoz, bármennyire is lesz robosztus a technológia. innentől ez viszont komoly társadalmi/politikai kérdés is.
a másik kérdés pedig, hogy pl. a mobil internet képes lesz-e extrém esetben 8 millió néző egyidejű kiszolgálására jó minőségben, akár UHD-felbontásban is. a nálam okosabb műszaki szakértők itt a fórumon azt mondják, hogy tutira igen. én erre sem vennék mérget.
15 éves távlatról beszélünk. Mi volt itt 15 évvel ezelőtt, emlékszel? Legjobb esetben is percdíjas ISDN2. Meggyőződésem, hogy 2030-ban meglesz az a megfizethető infrastruktúra, ami az ilyen szolgáltatásokhoz kell majd.
Megbolondulnak a kábelesek, és olyan olcsón fogják adni a több száz megás netet, optikán, országos lefedettséggel, hogy mindenki meg tudja majd fizetni? Vagy gazdasági csoda fog végbemenni, és a 10 millió gazdag országa leszünk?
"Feltétlenül", mikor adsl-en még a HD sem jön át, nem hogy az UHD... majd ha Bivalybasznádalsóra is optikát húznak, havi 2-3 ezerért, majd talán akkor...
Előbb-utóbb a "hagyományos" DVB-T2-nek is vége lesz és marad az IP-alapú televíziózás (streaming és VOD-jellegű). 10-15 év és látni fogjuk a "digitális lekapcsolást" is.
Ki fogom próbálni, eddig úgy tudtam, hogy a nagyobb fák is sokat rontanak a vételen. Annyit még várok, hogy mi lesz a kékesi "A" mux átállításakor. Igaz, hogy magasabb frekvenciára teszik majd, viszont hátha megemelik a teljesítményét.
Ha nem így lesz, akkor marad a mostani állapot, a 69. helyett a 44. csatornán jövő kékesi "C" mux meg lehet hogy jobb vételt nyújt, mint eddig.
Rokonnál is pont olyan helyre "sikerült" feltenni az antennát, hogy benne van egy nagy fa, semmiben nem befolyásolja a vételt, hogy van-e rajra lomb vagy nincs.
Egy próbát megér.
"A teljes adóhálózat 48 órát meghaladó és Szolgáltatónak felróható okból bekövetkező üzemzavara esetén
Szolgáltató a szolgáltatási díjat időarányosan és csatorna arányosan csökkenti."
És milyen szolgáltatási díjkedvezményt szeretnél egy ingyenes szolgáltatás esetében?
Megnéztem a terepmetszetet, valóban van egy kisebb domb az irányban, nem messze tőlem, talán 5-10 méternyit lóghat be. Mindenesetre az "A" mux (38. csatorna) még átmászik rajta, kb. kétszer akkora jelszinttel, mint a Kékes "A" muxának (44. csatorna) a visszavert jelszintje. Ez talán jogos is, hiszen csak 15,5 kW a Kékes "A" mux. Nem értek hozzá, de lehet hogy pont ez a domb veri vissza a Kékes jelét.
Az 58. csatornán lévő bp-i "C" mux jelerőssége legfeljebb 25% lehet, ennyit tesz a 38. és a 58. csatorna közötti eltérő terjedés.
Sajnos a Kékesre nem tudom az antennát irányítani, mert nem messze tőle egy legalább 15 m magas lombos fa pont irányban van.
xule[b]
Fentebb írtam az 58. csatorna jelerősségét, ezért inkább maradok a Kékesnél. Az én STB-m eltárolja a máshonnan jövő azonos muxokat is, innen tudom az adatokat.
De azért érdekes dolog ez a DVB-T
Én tegnap 1-et, ma 4 készüléket hangoltam át az új frekikre, de nem tapasztaltam problémát a vételben. Persze itt szinte mindegy hogy Szeged vagy Szentes felé vagyok állva az antennával, ha az egyik kihagy észre sem veszem.
Régi antennával még nem próbáltam, szerintem ezeken a frekiken már menne a régi antennákkal. Ki fogom próbálni.
Szerintem igazam lesz, hogy átverés volt az új antenna vásárlásra rávétele az embereknek.
Juteszembe, honnan a fenéből jön még mindíg az analóg m1 csatorna?
"A teljes adóhálózat 48 órát meghaladó és Szolgáltatónak felróható okból bekövetkező üzemzavara esetén
Szolgáltató a szolgáltatási díjat időarányosan és csatorna arányosan csökkenti."
Ja igen minőségi célértéket meg nem lehet az AH-n számonkérni:
"A digitális földfelszíni televízió műsorszóró hálózaton kisugárzott jel vételéhez szükséges eszközök
(antennák, erősítők, kábelek és dekóderek) szabad kereskedelmi forgalomban beszerezhető eszközök. Az
adástechnikai eszközök és a vételhez szolgáló eszközök együttesen biztosítják a kódolt szolgáltatás
elérhetőségét, azonban a Szolgáltató semmilyen ráhatással nem rendelkezik a vevőoldalon alkalmazott
eszközökre, azok állapotára és telepítésének minőségére, ezért a jogszabályokban meghatározott
minőségi célértékek (pl. a jel/zaj viszony [dB-ben kifejezve]; a bithibaarány hibajavítás előtt és után; és a
modulációs hibaarány, stb.) jelen Szolgáltatás tekintetében nem szabályozhatóak jelen ÁSZF-ben."
Elküldve: 2013-09-19 17:29:46, 
