Ha jobb lesz, mint az analóg, akkor megveszem a DAB-ot (választék, területi ellátottság).
Van egy kis halláskiesésem 6000 Hz körül, tehát a zavaró frekvenciák följebb: 10000 Hz körül valószínűek.
Nem lehet, hogy a digitális mintavétel ütközik a 19000 Hz pilotjel valamelyik harmonikusával?
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Az autórádióm kilenc éves analóg. Ezt a jelenséget eddig csak tévé vételnél észleltem, rádiónál most először.
-> A Dankó rádiót megindulása óta hallgatom, de tegnap először figyeltem fel a jelenségre. Ezért feltételezem, hogy az adóhálózat elindulása után valamikor kódolási rendszert változtattak.
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Igen, az un. modulációs vonal valóban digitális és az FM adó analóg. De ettől még nem szabadna torzulásnak lenni. Lehet, hogy a rádióddal van a baj, vagy a stúdióban az úgynevezett hangmérnök nem gondol arra, hogy a sok magas hangot produkáló bemondónál csökkentsen azok amplitúdóján. Az FM adás szabványt úgy alkották annak idején meg, hogy az adóoldalon kiemelik és a vevőben visszacsökkentik a magas hangokat. Ez okozhat nálad gondot, ha a sziszegő médiaszemélyiség hangja túlvezérel.
Nem ide tartozik, de máshol nem tudom megkérdezni (mert ezt listát olvassa vigosz, defihu, part_wish):
Autórádión hallgattam a Dankó rádióból a híreket. Megdöbbenve vettem észre, hogy eszetlenül torzít (sisteregnek az s és sz hangok). Arra a következtetésre jutottam, hogy a stúdiótól az adóig digitálisan megy a jel, és csak az adó sugároz analóg jelet. Jól sejtem?
földfelszíni WayteQ MovieBox CX,
RTL2832U + DVB-T2 (Thomson),
Telekom kábel IPTV (...)
(már a monitor se katódsugárcsöves) - visszasírom
TV: egy Bravia és egy Philips (de az is kínai...)
Nem feltétlenül a nagyobb adóteljesítmény a kulcs, lsd pl m3D, a "világ végén" is bejött... csak ugye a fec meg a gi... mert hogy tetőantennás vételre van optimalizálva a rendszer...
Hát, az áthangolás sem hozott kedvező eredményt.
Mindenesetre tettem egy próbát. A lakásban egy másik helyen ahol elég jó a kilátás a Széchenyi hegy felé (persze nincs közvetlen rálátás a házak miatt - családi házakról van szó) elhelyeztem egy 26 elemes logper antennát. A távolság kb. 10m. A jelminőség 95-100%, a jelerősség 50-51% !! Gondolom, ha kitenném, jobb lenne.
Összegezve: a szobaantenna nem is teljesít rosszul. Viszont, ha "nyugodt" vételt akarok, jól össze kell furkálnom, kábeleznem a lakást. Ezért írtam, hogy nekem - kicsit - csalódás ez a DVB-T. Felteszem, nagyobb adóteljesítménnyel nem lenne probléma.
csakhogy a DVB-H-t lényegében kinyírta a mobiliparág, holott a broadcast-IP házasításával lehetne elérni, hogy mindent arra használjunk, amire való: a broadcast megmaradna tömegelérésre a lineáris kínálatot illetően, az IP pedig az on-demand kiszolgálására.
Multicast segítségével tetszőleges végpontra eljuttatható az adás. A dvb-h lényegében a multicastot/broadcastot próbálta utánozni, bárki megkaphatta, a mobilneten pedig csak dekódoló kulcsot kapott hozzá.
Mondjuk mobil hálózaton nem tudom mennyire megvalósítható a multicast, mert ott nem egy átviteli csatorna van. Több frekvencián kommunikálnak, nem egy közösön, szóval lehet technológiai fejlesztés kell hozzá. Bár ha jelenleg is több átviteli frekvenciát fog össze a nethez, akkor ki lehet nevezni közülük néhányat a multicast adatokhoz, míg a többin a csak neki szóló adatok mehetnek.
Összehasonlításképpen a műholdas tévézés is rengeteget fejlődött. Emlékszem, a közelmúltban az analóg modemek korában kiválasztott fájlok lestreamelését tolták dvb-s -en. Aztán már letöltési ágon műhold, feltöltéshez a helyi (modemes) netkapcsolat kellett. Nemrég már viszonylag elérhető áron kapható lett a csak műholdat használó eszköz és szolgáltatás. A legújabb hírek szerint pedig elindult az eutelsatnál a smart lnb-t használó szolgáltatás. Egy 40 dolcsis eszköz valami hasonlót végez, mint a földi dvb-h lett volna. Normál módon sugárzott tévé adás mellett ip kapcsolatban áll a központtal műholdon át.
A lényeg, hogy elég komoly fejlődésen képes keresztülmenni 1-2 évtized alatt a technológia :)
A dvb-h kapcsán a kis lefedettség, a tévés jogdíjak is elég komoly akadályt jelenthettek. Na meg a vételre képes eszközök hiánya / magas ára is probléma volt. Az is vicces volt, hogy az erősen limitált idejű, drága szolgáltatáscsomagból simán kikapcsolgatták a tévét, ha az ügyfél egy ideig nem használta, azért hogy spóroljanak a nézőszám után fizetendő jogdíjakon. Persze az ügyfélnél ez nem jelent meg az árban.
[Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2013-09-19 11:30:02]
Miután a kábelesek egyetlen bevételi forrása jóformán csak a netszolgáltatás marad? Az infrastruktúra fenntartását, fejlesztését ebből az egyből kell majd finanszírozni, tovább konszolidálódik a szektor (magyarul csökken a piaci szereplők száma), ezáltal természetesen jóformán megszűnik a versenyhelyzet... két megoldást mindenképp látok, egyik a jelenlegi hatalmi helyzetben mindenképp megvalósítható, mely szerint hatósági árasítják a netszolgáltatást (na de ekkor lőttek a fejlesztésnek...), a másik szerint alanyi jogon mindenkinek jár majd a net, állami finanszírozásban... és akkor még csak magáról a netről beszéltünk, a vod/svod médiaszolgáltatások mennyiségéről/tartalmi minőségéről/áráról illetve a fogyasztási hajlandóságról nem... 15 éve 33,6-os modemmel "száguldoztam", maga a net ingyen volt, mivel viszonteladók voltunk, csak a matáv percdíj volt, éjszaka netezett az ember, akkor átalánydíjas volt, ha jól emlékszem, talán 170 Ft... na ja, csak hát sokszor ledobta az embert a hálózat, újratárcsázás, és akkor újra indult az összeg... :)
"2030-ban meglesz az a megfizethető infrastruktúra"
ez a nagy kérdés, hogy lesz-e ingyen elérés vagy sem. most is a kábel "homes passed" 75% felett van tudomásom szerint, de a kábelelőfizetők száma jóval alacsonyabb. vagyis nem az a kérdés, hogy biharkeresztes külsőn lesz-e rendelkezésre álló sávszélesség, hanem hogy ezt milyen áron és konstrukcióban kínálják. amíg nem lesz ingyenes a net, addig a mobil internetes tévézés nem fog tudni eljutni az összes magyar állampolgárhoz, bármennyire is lesz robosztus a technológia. innentől ez viszont komoly társadalmi/politikai kérdés is.
a másik kérdés pedig, hogy pl. a mobil internet képes lesz-e extrém esetben 8 millió néző egyidejű kiszolgálására jó minőségben, akár UHD-felbontásban is. a nálam okosabb műszaki szakértők itt a fórumon azt mondják, hogy tutira igen. én erre sem vennék mérget.
15 éves távlatról beszélünk. Mi volt itt 15 évvel ezelőtt, emlékszel? Legjobb esetben is percdíjas ISDN2. Meggyőződésem, hogy 2030-ban meglesz az a megfizethető infrastruktúra, ami az ilyen szolgáltatásokhoz kell majd.
Megbolondulnak a kábelesek, és olyan olcsón fogják adni a több száz megás netet, optikán, országos lefedettséggel, hogy mindenki meg tudja majd fizetni? Vagy gazdasági csoda fog végbemenni, és a 10 millió gazdag országa leszünk?
"Feltétlenül", mikor adsl-en még a HD sem jön át, nem hogy az UHD... majd ha Bivalybasznádalsóra is optikát húznak, havi 2-3 ezerért, majd talán akkor...
Elküldve: 2013-09-20 18:06:08, 
