Az a baj, hogy esőben, felázott talajon bárhova teszem, ott kitapos mindet. Egész nagy területet is, ráadásul a gyümölcsfákat féltjük. (Így is már kettőt elintézett, mert a páréves csemetében akaródzott megvakarnia a hátsóját.. )
Kisebb helyen, ha nincs betonozva -márpedig nincs- nem a felülről jövő eső a fő probléma, hanem az esős-trágyás föld, amiben elsüllyed szegényke...Meg ha nincs nagy helyen le is kellene mozgatni. Most sakkozunk az ide-oda tétellel, aztán reméljük hogy jobb idő lesz.
Csini....mi Diókát kaptuk vissza (bentlakásos iskolába került a kisfiú, aki miatt vitték), mivel hirtelen, ezért nem tudtunk rákészülni, istálló nem épült meg, most ebben a csodaszép időben van egy ázott csupasár lovunk, akit nem tudunk hova tenni...(Ami esőbiztos, az szűkös, ami kényelmes neki, az sáros....ráadásul a szűkös helyet macskakennellé alakítottuk, de Dió az első adandó alkalommal olyan szépen átsétált az ajtaján, hogy észre sem vette... )
Ma jönne apósom, hogy készüljön féltető a drágának, erre egész hétvégére esőt mondanak...
Pont erre gondoltam. De az ismerősi-baráti körünkben csupa olyan gyerekes szülő van, akik a gyerekek miatt költöztek ki vidékre két (jelenleg :))-három-sőt négy gyerekkel. Vannak persze nehézségek és rengeteg munka, de alapban úgy tűnik, működik a dolog. Nagy élmény, amikor 4-5-6 család együtt elmegy szánkózni, kirándulni a majd' húsz gyerekkel... Barátnőmmel a nyáron elmentünk Pestre a Csodák palotájába, mivel voltak mindkettőnknek vendég gyerekei, így összesen tíz gyereket vittünk. Szerintem kevesebb gond volt a tízzel, mint sokszor eggyel.
De, teljesen igazatok van abban is, hogy sajnos nincs mindenhol ilyen "idilli" helyzet, vannak elkeserítő helyzetben lévő sokgyerekes családok is.
Szép Napot!
Azért én az esküvő alkalmából kívánok pár mosolygós porontyot...
A mi macskánknak még nem tűntek fel a halak. Még jó, hogy nem az eszéért szeretjük... (Mondjuk az akvárium elajándékozása problémákat vetne fel minálunk, mert a drága egyetlenem úgy szólt bele a ház átépítésébe, hogy csináljam ahogy akarom, de legyen végre helye az akváriumának....)
Kitartás.. Gyönyörű az a tó -az első olyan halas élmény nálatok volt, amikor kezdtem megérteni életem párja halak iránti rajongását.. Lassan az akváriumot is megszeretem, pedig nem indult zökkenőmentesen a kapcsolatunk - úgy vateráztam embernek, akinek határozott elképzelése volt róla, hogy milyet szeretne, én pedig úgy megörültem, amikor találtam olyat, hogy nem figyeltem a méretekre, akkor kezdtem magam rosszul érezni, amikor négy ember alig bírta becipelni az üveg részét, hogy hova is tesszük.. .. Tényleg nem szeretne valaki nílusi angolnát a közeljövőben? Az aranyhallal kiették a guppikat az akváriumból, így most elkülönítőbe tettük, amíg nem találunk neki helyet....
Nekem azért volt itthon tápszerem, hogy tudjak nekik babasütit sütni, szigorúan betartva, hogy mikor mit adhatok...Anyatejből mégis abszurd lett volna a palacsinta...