Farkas Marianna
Tagság: 2007-04-19 08:51:43
Tagszám: #44101
Hozzászólások: 1
|
58.  Elküldve:
2007-06-26 15:04:23 |
[1.] |
Sziasztok Kutyások!!!
Most találtam meg a Pocakról és Vacakról szóló történetet a befogadástól a gazdirataláláson keresztül napjainkig. Hát mit mondja, megindító, hogy min ment keresztül ez a két kutyus és milyen szerencsések mégis, hogy ilyen emberek vették körül, mint amilyen Ti vagytok!
Nagy változásról nem tudok beszámolni az utolsó levelemhez képest. A lakásban egy vidám kis fickó lett Pocak, ugri-bugri aprócskákat vakkantó tündér, de az utcán.... Talán sosem lesz olyan, mint egy lelkileg egészséges eb, viszont mi így is szeretjük és nem válnánk meg tőle soha! Remélem, hogy jövő tavasszal azzal a hírrel szolgálhatok, hogy a Pocak Zalaegerszeg legvagányabb kis kutyusa és mindenfelé vihetjük, mert mindenhol jól érzi magát... Talán így lesz. Most viszont csak nálam és otthon anyunál érzi jól magát.
Olvastam, hogy ha megijedt bepisilt. Múlt héten anyu elém jött az Önkormányzat elé és a padra leült vele. Valaki odalépett hozzájuk és meg akarta simogatni a Pocakot, mert olyan aranyosan ült ott anyu mellett. A következő pillapanban a padról folyt le a pisi. Szegény ijedtében ott a padon összepisilte megát. 10 perc múlva már nálam voltak. Úgy szaladgált a kutyáimmal, mintha mi sem történt volna.
Nem várom el a kutyától, hogy megváltozzon, ha változik, akkor örülünk neki, ha nem, akkor így is jó. Ő szeret minket, mi szeretjük őt, ennél több pedig nem kell. Az utca meg várhat... max. csak pisilni járuk oda...
Puszi mindenkinek: Pocak, Klári mama és Mariann
|
| |
|
[válaszok erre: #59]
|
|
|
