Szia!

Újra elolvastam a honlapon az örökbefogadás menetét, és egy szó sem esik arról sehol, hogy a kutyus dönt arról, h ki viheti el. Nekem elég fura volt ez az egész, h kategorikusan kijelentetted ezeket a dolgokat. Azt hittem eddig, az a lényeg, h a kutyik szerető gazdit és jó helyet, meleg otthont találjanak. Ezen a logika mentén haladva, akkor egyik kutya sem boldog és egyik sincs jó helyen, akit a gazdája választott akár vásárláskor, akár a sintértelepről stb... Mákvirág nem zárkózott el előlem, és attól, h nem ült folyton mellettem és az ölemben, ez a továbbiakra nem egészen mérvadó. Nekem is volt már kutyám, nem egy, én is ismerem őket. Nekem kicsit olyan volt, nem akarod, h a gazdija legyek, semelyiknek. Brutus-ra is azt mondtad, h ha ő kellene vihetném is, és mikor rákérdeztem, akkor meg egyből azt válaszoltad, h hát őt nem adod oda. Nem értem ezt az egészet.
Üdv, Véta

Szia Csilla!
A séták közben sok kutyussal találkozik, de megválogatja, hogy melyikkel játszon.
Eddig még csak a Gellért hegyre mertem elvinni, mert lefelé jövet, az út kétharmadánál már elfáradt, és vinnem kellett kézben, vagy a táskájában.
Boldogan viszem, de nehéz nagyon hosszú távon.
A reggeli séta általában 40-50 perces szokott lenni, Tőle függ.
A délutáni séta másfél-2 óra körül szokott lenni, az esti 1-másfél, ez is Tőle függ, és az időjárástól.
Ezen kivül kívánságra is lemegyünk, ha a Picurkámnak szüksége van rá.
Sokat gondolok arra, hogy talán jó lenne egy társ neki, de azt Ő választaná ki.
Szeretném, ha nagyon boldog lenne.
Puszi Nektek!!!