Szia Csilla!

Remélem jól vagy te is és a gyerekeid.
Mi is megvagyunk, Mütyürke igába hajtotta a családot.
A mamánál már nem csak külön ágya, takarója, de már szobája is van!
Olyan, mint egy kismalac, a telet legszívesebben a takaró alatt töltené alvással.
Fel van háborodva, ha néha (enyhébb időben) sétára kényszerítem. Ha esik szíve szerint ki se menne, még a dolgát intézni se.
A pocakját viszont szereti és fixa ideája, ha már két lakása van, akkor neki kétszer jár vacsora és természetesen reggeli és ebéd is.
Ma érdekes szituációba keveredtem, kissé összevesztünk a macska miatt és elzavartam a helyére.
Mit gondolsz, mit csinált? - beleült az ölembe!
Na és itt jöhetnek a tanácsok, hogy mit kellett volna tennie egy következetes gazdinak?
Én mindenesetre meghatódtam, de úgy istenigazából és persze, hogy megszeretgettem, a sztorit pedig megosztottam Veled.
Ez van, de hát senki se tökéletes ( pláne én)
És persze fotó is jár a gyerekekről!
Puszi
Márti