Felhívtam egy tenyésztő barátomat, mondta h neki a napokban a cicin szopás közben hunyt el egy pici, hogy ő már látott annyi mindent nem csodálkozik semmin.
Elképzelhetőnek tartja, hogy megpattant egy ér a tüdejében és azért volt véres a magzatvíz, amit kinyomkodtam belőle.
Sajnos az ilyen az élet....
Csak olyan felfoghatatlan, hogy virgonc, eszik, rendesen kap levegőt, nem fullákkol, , órákkal később meg elpusztul...
Még mindig itt van mellettem az "inkubátorban", nehezen szoktam feladni, még most is bízok a csodában, de az esély 0.
Csak mondta a dokim egyszer rég, hogy vittek behozzá újszülött kiskutyát, de meghalt. Félretették egy dobozan, és pár órával később meg elkezdett sírni.....
Úgyhogy hátha
Aki meg már nem is tudom hányszor keresett, hogy mi van a kiskutyánkkal, csak amióta elkezdett szülni 2x hívott... az Erik Mondta, hogy mondjam meg neki, hogy szereti Őt is.
Köszönjük a drukkot!
Ajj én nagyon izgulok, pedig nem vagyok már kezdő.
De ilyenkor ez az ideg, hogy minden rendben menjen, hát ne tudjátok meg. Sőt van egy olyan érzésem, hogy ma-holnap megszülünk.
Megyek is vissza hozzá!
Minden szülésnél ott vagyok, úgy a biztos.
Azért vagyok most is itthon, mert nem akarom Lottyt magára hagyni.
Volt, hogy 2 napig ültem az elletőládában, ilyenkor sztem a kutyamami mellett a gazdának a helye.
A kutyának is megnyugtató ha vele vagyok, a bernim mindig odadugja a buksiját hogy közben símogassam.
Nagyon szülésnél segédkeznem nem kellett, annyiban merül ki az én munkám, hogy friss vizet adok neki, injekciózom, törölgetem, szárítgatom a kicsiket, leveszem a farkaskörmüket, ha szüléshez készülődik a mami, addig elveszem tőle a babákat, ha megszületik a következő akkor újra visszateszem őket a cicikre, figyelem, hogy mindegyik cumizzon, stb. Olyan is megesik sajnos, hogy túl sok magzatvizet nyel a pici és vissza kell belé hozni az életet.
Szemkónak már lassan 1 éve megvan a tenyészszemléje! Lottykának is júniusban lesz 1 éve, hogy tenyészengedéllyel rendelkezik.
A babák pedig nem véletlenül lettek, hanem már nagyon rég terveztük. Így Lottykával nyakunkba vettük a fél országot, hogy megkeressük Szemi aput, akit már nagyon rég kiszemeltünk magunknak, hogy gyönyörű Pamutbabyk szülessenek kettőjük szerelméből.
Igen, kazánházban van, mivel a szobámban nem szülhet meg.
De ott jó meleg van neki.
Bár a kosarat nem használja, nem megy bele, előszeretettel fekszik a hordtáskájában.
Annyira bele van őrülve abba a táskába! De ha meglesznek a kicsik, muszály lesz a kosarát használnia.