Az asztalos, meg a napernyős képen úgy tűnik, mintha valami folyó mellett lennétek. De tényleg jó hely, főleg mert nem valami forgalmas. Biztos nagyon jó volt és tudtál pihenni is. A kutyák meg baromira élvezhették!
Kimondottan csinos a fiúcska is! Szép fej, jó nyakvonal, jó szögek, jó alsó és felső vonal, én ezen a gyereken hibát nem találok! És nagyon édes! Az esti kép meg azért volt jó ötlet, mert így látszik, hogy csak úgy csillog-villog a szőre! Büszke lehetsz a kölykökre, gyönyörű almot neveltél!
Dombnak le még hagyján... Ha felfelé is futva mentél...
Viszont Lord biztos nagyon élvezte, hogy egész nap veled rohangálhat. Én már annak is örülök, hogy a bírói körben azt a pár kört képes vagyok lefutkosni. Főleg ha nincs ezer fok és a végén még levegőt is kapok.
Erről jut eszembe, hogy pluszban ezért is érdemled meg a köszönetet a videókért, mert ahelyett, hogy felhőtlenül gyönyörködhettél volna, a felvételekkel bajlódtál.
Ilyesmire gondolok én is, ott is olvastam, de gondolom a coursing éppen az "éles helyzetet" igyekszik utánozni.
Egy valódi vadászatnál, élő nyúlra az "összedolgozás" lényeges lehet. A pályákon viszont a kutyák tudják, hogy kamu a dolog, a végén legjobb esetben is csak egy "szőrcsimbók" a zsákmány.
Még szerencse, hogy azért ezt is szeretik, mert a futásuk gyönyörű látvány.
Az agaras topicot néztem az eredményekért, hogy hogy szerepelt a magyar csapat, de ott nem láttam az íres eredményt, igaz ezt inkább íresek tudják, hogy magyar tenyésztésű a győztes.
Tényleg, a többi fajtánál is volt még nem magyar tulajdonú, de magyar tenyésztésű kutya, amelyikkel jó eredményt értek el? Laci Ti biztos jobban képben vagytok,én pl. barzojból is csak néhány kennelnévről tudom biztosan hogy kié.
Jó, hogy ilyen sok videót csináltál, a "kanyarlevágások", amiket általában a lassabb kutyák csináltak, engem is elgondolkoztatott, hogy vajon ilyenkor ezt hogy értékelik.
Elég logikus viselkedés a kutyától, pláne mivel párban futnak, lehet, megpróbálnak "összedolgozni" a másikkal, nem?
Az enyémeken figyeltem meg (igaz, macskázáskor), hogy abszolút összehangoltan üldözik a reménybeli áldozatot. Mint akiknek már rég kidolgozott tervük van ilyen esetekre. Ha nem aggódtam volna annyira a cica testi épségéért, még élvezni is tudtam volna a "vadászatot". Szerencsére eddig minden esetben megmenekült a macsek. Abban reménykedek, hogy nem akarják komolyan elkapni és kinyiffantani, inkább csak játék az üldözősdi, mert volt már olyan is, hogy simán nyakon is ragadhatta volna, de mégse tette, futott mellette-fölötte.
Azért a pozitív megnyilvánulások bőven gyakoribbak szerencsére. Milyen fajta, mennyit eszik???, szabad-e simogatni, lefotózkodhatnak-e vele, meg ilyenek, és a jaj de szépek, de aranyosak. Ritka, hogy veszedelmes vadállatnak látják őket, de azért előfordul.
A legdurvább eddig két öreglány volt a Városligetben. Egy padon ültek, elmentünk előttük, a kutyák még csak rájuk sem néztek, erre az egyik: "Nem lenne szabad ilyen rohadt vadállatokat kivinni az utcára". A hangsúlyt és az arckifejezést képzeljétek hozzá. Elég nehezemre esett, hogy ne szóljak neki vissza, miszerint: szerintem is jobb lett volna, ha otthon marad a néni.
Arra a kérdésre, hogy "ez milyen keverék?" kérdéssel szoktam válaszolni: mégis mi keveredhetne ekkorára? Ráadásul rögtön kettőt is lát belőle a Ti esetetekben is a kérdező, úgyhogy végképp marhaság a kérdés.
Érdekes módon az osztrákok kivétel nélkül azt kérdezték, hogy milyen fajta.
Ok.
Túl meleg van ma, talán egy kis hó jól jön. Télen meg az almavirágért nyafogtam..., meg egy kis zöldért... meg a többiek is. Mondtam én akkor nektek, hogy majd nyáron meg egy kis hideget akarunk majd.
Elküldve:
2009-08-08 14:50:05
