öööö... megadom neki a kellő tiszteletet nem szoktam bántani őket, csak ha nagyon útban vannak, becsülök mindent és mindenkit aki segít ritkítani a szúnyogállományt viszont ezek hatalmas nagyok, nem merek csak úgy odakotorni bottal viszont valamit muszáj lesz kitalálni, mert lassan beérnek a hálójuk mögötti szedrek is...
a veszélyességéről nem találtam infót, viszont van más érdekessége...
A pókoknál elég ritkán megfigyelhető módon mindig csoportosan él. hurrá....
aznap, mikor a felvétel készült volt olyan eset is, mikor a kutya hanyattfeküdt, a kacsa pedig masszírozgatta a csőrével a nyakát aztán valamin összevesztek, és Doro rájött, hogy ha kergeti, akkor Dagó csattogó léptekkel elfut előle, és ezt roppant viccesnek találta na, azóta nem kacsázhat
hát ezek nem mostani képek... nézd csak meg a Bümbit, itt még pici volt és aranyos
amúgy nincs rossz idő, csípős hűvös így reggel, de tök jó volt nyakig betakarva aludni napközben remélem esik még egy picit, a múltkori eső nem volt valami nagyszabású...
a húst nem darabolom. ha megnézed a kertben a canis merga-t, akkor láthatsz benne nagyobb zöldség- gyümölcsdarabokat, de húsdarabot nemigen anno, mikor még nem volt hűtőnk és érkezett borjú, akkor az egész állatot kénytelenek voltunk eletetni pár nap alatt... na akkor aztán volt visszafarkasodás lehet, hogy morbid, de én teljesen extázisba estem a látványtól, mikor egész húsos mellső-, meg hátsó lábakat ettek meg a kutyáim. mint a natgeón a farkasok, kivillanó fehér agyarak, a lendület, ahogy tépik, dudorodtak közben az izmok
tojást anno, mikor Jettának kaptam dögivel ingyen akkor egészben adtam. ez is olyan móka volt, mint a rizsfőzés meg a kenyérsütés egyszer kipróbáltam egy módszert, aztán addig próbálgattam újra és újra, míg összejött az ideális eljárás. tehát: (koleszkörülményekről van szó) adott lábaskába tettem a 3 tojást, vízforralóval melegítettem vizet, és nyakon öntöttem vele, pont hogy ellepje. letakartam, és adott ideig (már meg nem mondom, hogy 5 perc vagy 10 vagy mennyi), hagytam úgy. a kisakkozott idő alatt pont annyi meleget kapott, hogy a fehérje fehér legyen ám folyós, a sárgája pedig sértetlen de ehhez kellett egy pár tucat elcseszett kisérleti tojás is
anno Szulinál döbbentünk le többen is, hogy a teljes farhátat nem rágja meg, csak kicsit megnyomorgatja a bordákat, irányba fordítja, és lenyeli nos, nem csak ő képes rá, hanem gyakorlatilag mindegyik kutya itt az udvarban... (kiv Ozzy, a legkisebb). bár ennek annyira nem örülünk, főleg mióta Murphyt egyszer újra kellett éleszteni...
a beállítottakat leginkább a kutyáim tenyésztői kedvéért csinálom illetve fiatal korukban a saját örömömre is, jó visszanézni felnőtt korukban, hogy milyen ütemben fejlődtek
az benne a leglenyűgözőbb, hogy egyszerű adott egy mérőegység. ebből kimérsz x adag rízst (ha humán célra lesz, érdemes megmosni előtte, kutyának nem szoktam), majd hozzámérsz 2x vizet. fedővel ellátva teszed fel a lapra, feltekered maximumra, és megvárod, míg forrni kezd. ha ez megtörténik lekapcsolod (ha kicsit később kapom el, akkor őrzöm egy darabig ki ne fusson), és ennyi. a meleg lapon hagyva lefedve szépen felszívja magát. gáztűzhelynél gondolom takarékra kell rakni forrás után .
gyakorlatilag egyszer megtöltöm az edényt, húsz perc múlva ránézek, aztán csak etetéskor nyúlok hozzá legközelebb
humán célra nyilván jön hozzá só-bors ízlés szerint, meg hozzá szoktam keverni egy kis zsírt vagy olajat, úgy kevésbé tapad össze. nem lesz olyan szép, mint a gyorsrizsek, de korrekt és ehető