Próbálj meg nekik egy pár napig csak főtt kaját adni és hanyagold a tápot.
Ha belegondolsz még 10 éve tápot csak jutinak adtunk a kutyáknak és mégis milyen jól elvoltak (úgy nagyjából több ezer évig )
Az állatorvosok 99 %-a is a legjobbank a vegyes háziosztot tartja.
Tudom, hogy iszonyú macerás és időigényes, de egy próbát megérne. Kíváncsi lennék én arra a Vikingre, aki a nokedlit a marhapörkölttel egy kis zöldséggel visszautasítja. Ha így történne, na akkor már tényleg kezdhetnél aggódni, de addig....
Ha minden fotóért kértünk volna valami kis aprót, az idei évi tápjuk már meglenne sőt még egy kis kiegészítő is. Sandy marhára örülne mondjuk velős csontnak, sütinek, ennek-annak (neki mindegy, csak kaja legyen!)
A mi elveinkkel is, de mégse küldhettük el a fenébe őket! Viszont tényleg profin megcsinálták és a következő kérdés (amit már nem vágtak be)
.....ÉS MENNYIT ESZIK??????
Bocsi, hogy lemaradtunk, de mindez Napóleon hibája! Nem tudott megülni a seggén, vele mozogni kellett.
Na meg a másik oldalon is népszerűsíteni kellett az íreket az íreknek. A hideg szelet leszámítva csudajó volt, remélem jövőre is ott lehetünk.
Ő volt a főnők és imádta Tilket. Első kérésre azonnal fotózkodott vele. Szépen beállt és mire elkattinthattam volna a gépet azonnal egy csomó ember lépett eléb és már le os nyomtak. Mindenkji Őt fotózta, nekm alig maradt egy pici hely.
Amúgy írtó hideg volt a szél, de nagyon jól éreztük magunkat. A kutyák hazafelé végig aludtak, most vacsi után pedig szinte beájultak a szivacsukra.
Gratula a szép eredményekhez és a hatalmas kupákhoz. Elfértetek a kocsiba egyáltalán! Nagyon ügyik voltatok a 2012-es évben, kívánom, hogy az idén is legalább ennyire szép eredményeitek legyenek!!
Igen, holnap lesz a felvonulás!
Mi sem iszunk, viszont télen is sétáltatuk, szóval mit nekünk 1-2 fok. A zöld pulcsim akkora, hogy még Tilket is bele tudnám szorítani magam mellé! Igérem sűrűn fogom a gépet kattogtatni és amint hazaértünk pakolgatom majd fel.
Tudom én, csak így jött ki a poén, hogy mi kenyérrel dobáljuk őket. Imádom őket, hisz pontos időre jönnek és várják a kaját.
Ezért is írtam, hogy az egyik legszebb élményem amikor órákat ott ácsorogtunk a hideg vízben és közben többet tanultam a természetről, mint szinte egész életemben.
Szarvaslesen találkoztam életem első élő borzával és vinnyogtam, nehogy véletlen szarvbas is jöjjön, mert képesek lesznek lelőni. Szerencsére sak egy füles ült le mellém a lesle és én még levegőt is alíg mertem venni annyira csodaszép volt. Kb. 10 évig meséltem boldogan mindenkinek, hogy milyen szerencsés vagyok.
Nemrég kaptunk sms-t, hogy ne hagyjuk el az autónkat, majd jön a segítség.
Most akkor üljek ki a kocsiba?? De hát marha hideg van!!!
De komolyan, miért nem vesz az állambácsi ezen a rengeteg pénzen amit sms-re fizetnek inkább egy pár új hókotrót??? Vagy vegyenek benzint és a behavazottaknak adjanak, hogy legalább fűteni tudják a kocsit??
Jól van máááá! Ezeken a képeken már nem volt fiatal (8-at is betöltötte) és ráadásul ivartalanítva volt. Ezért nem az a karcsú agár termet.
Szilvi! Szégyenletes, de én voltam kacsavadászaton, de bénák voltunk. Bár imádtam az esti lest, mert annyi mindent tanultam abba pár órába a természetről.
Anita: nagyon nagyon sajnálom. Soha nem fogom megérteni az ilyen fajta emberi viselkedést. Ugyan azt kívánom annak az embernek, aki ezt tette kisfiaddal.
St.Patric nap. Miért ne mennénk? Télen is eljártunk sétáltatni őket, ez se lesz sokkal különb. Bár bízom benne, hogy ekkora szél már nem lesz, a hideg ellen meg fel tudok öltözni, ők eredetileg is nagykabátban vannak.
Laci: Mónikának nagy puszi szülinapja alkalmából és remélem hatalmas tortát kapott!!
Ezeket a képeket most lopom, nem érdekel, hogy beleegyezel-e! Isidor valami fantasztikus jellem volt, Őt se felejtem el soha. Kár, hoyg nem lehetett velünk sokat.
Soha nem felejtem, hogy esténként felkéredzkedett az ölembe a hintaágyra és ott aludt el, mint egy kiscica miközben hintáztunk. Már alíg fért el, de még úgy is megpróbált cica módjára belekucorogni és hozzámbújt. Jaj, ezt inkább hagyjuk, nagyon fájó...
Ez de jó ötlet! Tényleg, ki miért és hogy szeretett bele??
Az én sztorim:
kb. 20 éve Visegrád, Várjátékok. Egy pasi jött velem szembe két hatalmas fehér kutyaszerűséggel. Odarongyoltam és letámadtam őket. Azonnal eldobták magukat és nemes lenézéssel hagyták, hogy rabszolgaként simogassam őket. Akkor hallottam előszőr arról, hogy ÍR FARKAS. Na nekem kell egy ilyen, ezt azonnal elhatároztam. Kilátástalannak tünt, hisz a fizetésem 35 eFt, míg egy kölyök ára 120 eFt.
Szerencsére egy régi barátom fehívott, hogy Hajdúböszörménybe Ő az állatorvosa egy ír farkas tenyészetnek és a tulaj olcsóbban adna egy selejtes kutyát nekem. Azonnal utaztunk. Jani bácsi rámengedett 15-20 hatalmas szürke kutyát és legutoljára előjött egy vékony, ugrabugra, gebe fehér kutya. Később bent álltunk a konyhába és az ajtón lévő kisablak nyitva volt. Ez a kis gebe egyszercsak benézett és (én úgy láttam, hogy vicsorog) felhúzott innyel, farokcsóválva dugta be a fejét. Kiderült, hogy nem vicsorog, hanem NEVET a lelkem!!!!! (Azóta se láttam így írt nevetni ha jó kedve van, ezt csak Ő tudta.) Beleszerettem és semmi sem érdekelt, EZ KELL NEKEM mondtam. 1,5 éves, DP-s viszont csak 30 eFt. Előző gazdája azért hozta vissza, mert a kutya nem ugatott!! Kikötve egy diófához egy kis faluba a paraszt bácsi csak ennyit látott belőle.
Elhoztam és SOHA DE SOHA NEM BÁNTAM MEG!
TURBÓkám azóta is a szívem csücske, soha nem felejtem. 10 éves és 11 hónapos volt mikor elment.
Volt már egy pár írem azóta akiket én neveltem fel, de még ők se voltak ennyire nyugodtak, barátságosak, kedvesebbek, mint amilyen Ő volt. Délutánra keresek róla is képeket és felpakolom (ha megengeditek!)
Elküldve:
2013-03-22 04:01:52
)
