- Ausztria: Állami, felosztó-kirovó elven működő rendszerben fizetik a nyugdíjak 90 százalékát. Az alacsony nyugdíjakat kiegészítik. Önkéntes munkáltatói és egyéni nyugdíjak. 2010-ben egyéni számlás állami rendszer bevezetését tervezik.
- Belgium: Rászorultsági alapú, egyenlő összegű nyugdíj, adóból finanszírozva, illetve jövedelemarányos, árindexált, felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíj. Önkéntes munkáltatói és egyéni nyugdíjak.
- Csehország: Jövedelemarányos felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíj, melynek feltétele 61,5 éves korban 25, 65 éves korban 15 év szolgálati idő.
- Dánia: Rászorultsági alapú, egyenlő összegű nyugdíj, adóból finanszírozva. A foglalkoztatottak 90 százalékát lefedő kötelező munkáltatói nyugdíj. Egyéni számlán nyilvántartott befizetések, tőkésítés, a biztosítottak által választható kockázatosság. Kötelező speciális egyéni megtakarítási számla, melyre a kereset 1 százalékát kell befizetni. Különféle önkéntes programok.
- Franciaország: Minimumnyugdíj a szegényeknek, plusz jövedelemarányos pontrendszeren alapuló felosztó-kirovó állami rendszer. Kötelező munkáltatói magánnyugdíj, ugyancsak felosztó-kirovó, árindexált. Egyéni vállalkozóknak és köztisztviselőknek külön rendszer. Önkéntes munkáltatói és egyéni nyugdíjak.
- Finnország: Rászorultsági vagy állandó ottlakáson alapuló, egyenlő összegű állami nyugdíjminimum és felosztó-kirovó elvű jövedelemarányos állami rendszer, amely a juttatások 70 százalékát jelenti. A másik 30 százalékot a kötelező munkáltatói magánnyugdíjrendszer fedezi. A visszavonulás időpontja választható 63–68 év között.
- Görögország: Adóból finanszírozott szociális járadék az idős szegényeknek. Garantált minimumnyugdíj adóból. Ezenfelül jövedelemarányos nyugdíj, amely a jövedelem 20 százalékát garantálja. 170 különféle – például ágazati – nyugdíjséma, különböző szabályokkal.
- Hollandia: Az átlagbér 31 százalékának megfelelő, adóból fedezett alapnyugdíj. Kötelező vagy önkéntes – a munkavállalók 90 százalékát lefedő – magánrendszer. Mintegy 800 szakmai vagy vállalati nonprofit nyugdíjalap. Önkéntes, kiegészítő személyes nyugdíj, adókedvezménnyel ösztönözve.
- Írország: Adóból finanszírozott, rászorultsági alapú szociális juttatás, az átlagjövedelem legfeljebb 27 százaléka. Felosztó-kirovó elvű állami nyugdíj, az átlagjövedelem 30 százaléka. Járulékalapú nyugdíj 66 éves kor felett. Önkéntes munkáltatói és személyes nyugdíj.
- Izland: Adóból finanszírozott alapnyugdíj minden állandó lakosnak. Az alapnyugdíj jövedelemtől függően degresszív. Rászorultsági alapú nyugdíj-kiegészítés. Kötelező munkáltatói nyugdíj, 10 százalékos járulékkal. Önkéntes egyéni programok adókedvezménnyel. 50 nyugdíjalap.
- Lengyelország: A felosztó-kirovó elvű régi állami rendszer együtt él az 1968 után születettekre kötelező hárompilléres újjal. Utóbbiban garantált állami alapnyugdíj, továbbá befizetéseken alapuló, a várható élettartammal osztott nyugdíj, valamint egyéni számlás kötelező magánbiztosítás, tőkésített nyugdíjalapokkal.
- Luxemburg: Egyenlő összegű, az átlagjövedelem egytizedére rúgó adókból finanszírozott állami minimumnyugdíj. Jövedelemarányos állami nyugdíj, részben felosztó-kirovó, részben tőkésített.
- Nagy-Britannia: Garantált állami minimumnyugdíj, plusz jövedelemarányos felosztó-kirovó elvű nyugdíj. Utóbbi helyett át lehet szerződni a magánrendszerbe, amely lehet munkáltatói vagy személyes nyugdíj (például egyéni vállalkozóknak). Befizetési minimum, kötelező részvétel. Önkéntes kiegészítő nyugdíj.
- Németország: Felosztó-kirovó elvű állami nyugdíj jövedelemarányos befizetéssel, pontozással meghatározott járadékkal. Szociális nyugdíj, az átlagjövedelem 20 százaléka. Öt különféle – egyes szakmákban kötelező, javarészt önkéntes – munkáltatói nyugdíj-megtakarítási forma.
- Norvégia: A legalább 3 éven át állandó lakosoknak univerzális alapnyugdíj plusz jövedelemarányos járadék, a legjobb 20 év pontszámai alapján. A teljes nyugdíjhoz 40 év szolgálati idő kell. Felosztó-kirovó elvű finanszírozás. Kötelező magánnyugdíj-pénztári tagság. Választható munkáltatói és egyéni programok.
- Olaszország: Adókból finanszírozott szociális nyugdíj a 65 év feletti rászorulóknak. Felosztó-kirovó rendszerű állami nyugdíj, 1995 óta svéd modell. A biztosítottak 10 százaléka tag a kiegészítő magánnyugdíjpénztárakban.
- Portugália: A létminimum 44 százalékának megfelelő, rászorultsági alapú szociális járadék, jövedelemarányos állami nyugdíj, nyugdíjminimum-garanciával. Felosztó-kirovó elv, 75:25 arányú ár-, illetve bérinflációs indexálás. Fejletlen magánnyugdíjrendszer.
- Spanyolország: Rászorultsági alapú szociális nyugdíj és jövedelemarányos felosztó-kirovó rendszer. A nyugdíj adóköteles. Önkéntes munkáltatói és egyéni programok.
- Svájc: Jövedelemarányos univerzális állami rendszer. Erősen újraelosztó, a járadékmaximum a -minimumnak a kétszerese. Kiegészítő juttatás vagyoni-jövedelmi helyzet alapján. Kötelező munkáltatói magánnyugdíj-pénztári tagság, önkéntes magánbiztosítás.
- Szlovákia: 2003 óta új állami rendszer, melynek egyik eleme a felosztó-kirovó finanszírozású, pontrendszer szerinti járadék. A másik elem egyéni számlás rendszerű, a járulék a bruttó kereset 9 százaléka, melynek feltőkésített összegét egyben vagy életjáradék formájában is igénybe lehet venni.
Az állami hozzájárulások jellemző formái a minimális nyugdíjak, a szociális nyugdíjak és a kiegészítő (gondozási, megélhetési) pótlékok finanszírozása. Az állami támogatás tipikus formája a hiánypótlás, ami a tényleges és a járulékkal fedezett kiadások különbözeteként jelenik meg. A járulékkal fedezett hányad Németországban mintegy 80, Ausztriában 84, Svédországban pedig közel 70 százalék volt 1999-ben. Annak illusztrálására, hogy az állami alapnyugdíjak finanszírozása hogyan változik, megemlítjük, hogy Finnországban az állami alapnyugdíjnak csak 45 százalékát finanszírozza az állami költségvetés, a többit járulékokból fedezik.
Több nyugdíjas, csökkenő nyugdíj PDF Nyomtatás E-mail
Írta: Jean-Marie Harribey
A neoliberalizmus 20-25 éve alatt minden európai jóléti államban (nyugaton és keleten is, ahol a jóléti állam úgymond idő előtt jött létre) szisztematikusan csökkentették a nyugdíjakat, és ennek jegyében alakították át a nyugdíjrendszereket. Bár az egyes országokban különböző rendszerek alakultak ki, ma is mindenütt folyamatosan törekednek a nyugdíjrendszerek további megnyirbálására. Ezt példázza a francia rendszer leépítésének koncepciójával szemben megfogalmazódott Harribey-elemzés is.
HUNGARY is under the international spotlight. In January the country takes over the rotating presidency of the European Union. But there is growing alarm about the increasing centralisation of power under the right-wing Fidesz government led by Viktor Orban, Hungary’s pugnacious prime minister.
Az írás kritikus hangvétele mellett a lap a képválasztással is ráerősített a bírálatokra: egy dühös arckifejezésű Orbán Viktor-portrét csatoltak, képaláírásként pedig az szerepelt: "Orban is coming for you", vagyis "Orbán eljön érted".
Jövő áprilistól kezdődhetnek a reálhozam-kifizetések az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő magánpénztári tagoknál. Az érintetteknek írásban kell nyilatkozni, hogy mit tesznek a nyereséggel.
Januárban még védendő értéknek és példának mondta a Fidesz a magánnyugdíjpénztárakat, májusban már felmerült az államosítás gondolata: az egyszerre óriási bevételt és ezzel a kormánynak kényelmes mozgásteret biztosító intézkedés lehetősége
hárommillió ember fele mondjuk átlépne akkor egy fiókra 45 000ember és mondjuk 20-25 munkanap.az fiókonként naponta kétezer ember...szerinted?ha tíz órás nyitvatartást veszek, akkor óránként kb 200 koponya
A szabályok, szabályzatok azért vannak, hogy legyen mihez igazodni, egyfajta keretet biztosít az életben, munkában. Szó szerinti betartása és betartatása lehetetlen, az élet minden területén, közlekedés, polgárjog, gazdaság stb. A munka világában lassító sztrájknak hívják, mikor a munkavállaló aprólékosan betart minden előírást(lásd buszosok) ilyenkor megy a munkáltató a falnak! És valóban hosszasan lehetne a sort folytatni, mi az amit a munka vállaló nem tart be szó szerint a szabályzatból, és sok van amihez a munkáltató nem biztosítja a feltételeket. Minősíti az elöljáróink színvonalát, hogy piszlicsáré fa**ságokkal b***tatnak (felsőbb utasításra, gondolom)hozzák az alibi intézkedéseket(integető ember töketlenkedése a ferencieken) miközben a vasútbiztonság technikai feltételei nincsenek megteremtve, az elavult tönkrement alkatrészek cseréje nem megoldott és újra nyitott ajtóval száguldozhat bármikor a metró, és egyéb itt most fel nem sorolt tragédiához is vezethető problémákkal dolgozunk együtt. lesz majd beszarás ha majd valami katasztrófa bekövetkezik(ne agyja) A fűtést nem pár éve, hanem 40! éve bekapcsolva hagyjuk, ezt csak az nem tudja akinek nem sok köze van a metróhoz, idepottyant a holdról! A nyakkendőket lehetne mondjuk ellenőrizni, és hogy fekete színű a cipő, hogy további ötleteket is adja!!!
Ba***ameg!
csak, hogy tisztán lássunk: az autonómoknál(Borsik) vannak a mozdonyvezetők többsége. Ők tudnak igazán nyomást gyakorolni. A gaskónál vannak a pénztárosok egy része stb., nem komoly. Ha a Borsik megy, és a fityisz barát gulyás ül a helyére, a mozdonyvezetők le lesznek fogva...
Ma volt egy tárgyalást, valakinek van róla infója, hogy a bérmegtakarítás ügyében lett-e megállapodás.
Én úgy értesültem, hogy a vállalat 400, a szakszervezetek 500 millióról beszélnek. Első esetben 40 000ft/kop, második esetben 45 000/kop, ami elég érdekes arányítás így. A Gulyás differenciálást akart, hogy a buszosok kevesebbet kapjanak, mert januárban a lassító megmozdulás alkalmával nem dolgoztak, ezért éves szinten nem dolgoztak annyit, mint a vaskerekesek, kik nem lassítva játszották a jófiút.
Amennyiben ma nem volt megállapodás, akkor mindenki egységesen kap majd...
Szóval valakinek van infólya, mert az én bizalmim szarik mindenre, és máshonnan sem kapok hivatalos infót.
Köszi