Az biztos, hogy ezek a kutyák sokkal rámenősebbek, mint a pireneusiak. Ráadásul ez utóbbi felvételek sokkal életszerűtlenebbek, nincs védendő nyáj, kiéhezett mindenre elszánt medve. S hát tegyük hozzá azt is, az amerikai kontinensre kikerült európai pásztorebek ősei már rég nem medvével viaskodnak, hanem kiállítási ringekben futkosnak.
Elárulom a kutyák nálam sincsenek se oltva, se féreghajtva. Néha adok nekik fokhagymát, ami védelmet nem nyújt, de a férget ami éppen kikelne benne kihajtja. Nem igazán látom, hogy ürülne féreg, igaz legalább is idegen kutyáktól eléggé elszigetelve élünk.
A kullancs sajnos más tészta. A régi öregek tényleg nem tudják felénk mi az. Mint mondják az ő idejükben nem volt. Talán a felmelegedés, talán az enyhe telek miatt szaporodhattak fel ők, és gazda állataik is. (Különböző fejlődési stádiumú lárváiknak fajtól függően kisrágcsálók a gazda szervezeteik.)
A rókán én is sokat filóztam, hogy-hogy nem tizedeli a babesia. Lehet nem lenne hülyeség ennek jobban utánna járni. Bár felénk az általános veszettség elleni mentesítés után szemlátomást megugrott a rókaállomány(lakott területeken futkostak, ellettek), most ahhoz képest már közel sincs annyi.
Persze a tüzelés beindulása, meg az "optico-hypotalamo-hypofizer" rendszer hormonális írányítása alatt állt. Történetesen a nappalok hosszabbodásával, nyílván tavasszal ellettek a szukák, véletlenül sem a nappalok rövidülésével ősszel, vagy télen.
Egyébként a nomád életforma is megkövetel valamifajta gondoskodást a kölykök felé, hiszen vak, mozogni szinte képtelen kölyök kevés kísér karavánt. S persze arra sem várhatnak, hogy kellőképpen megerősödjenek a kicsik, amíg alkalmassá válnak rá. Többször be volt linkelve, az igaz csak grúz nagazzit bemutató, igaz félig-meddig megrendezett ál-dokumentum filmje. Ahol látható, az igaz csak transzhumáló, félnomád életformát követő pásztorok hogyan szállítják a kicsiket.
Nem tudom most, hogy van, már több mint tíz éve nem volt itt kölyök, de annak előtte sok ázsia szuka, eleve csak egyszer tüzelt egy évben(hasonlóan a tibeti masztiffhoz). Ez pont a fajta "természtességéből adódott" szerintem, a farkasra is jellemző ősi, atavisztikus tulajdonság, aminek ahogy leírtad meg van a miértje. Sok szuka éveket is kihagyott, s a tüzelési ciklust mindíg a domináns szuka tüzelése inditotta el a falkában.
Ami szembe tűnő a '86-87-es képeken, azon túl hogy egy láncos kutyát sem látok, de még rajtuk csak nyakörvet sem, hogy szikár, magas, "pusztai" kutyákat látni, véletlenül sem az arányaiban rövidebb lábú "modern alabajt".
Tudod, ha úgy van ahogy Fighter leírta, valószínű ma itthon tényleg ez a "legtermészetszerűbb" tartása a fajtának. Nyilván itt a legkisebb az esélye, hogy csorbuljon az eredeti aborigin is. Itt a leglassúbb a degradáció. Nem tudom, hogy van mert magam nem láttam, viszont a láncra fűzés és a karaván kisérés között azért elég nagy kontrasztot érzek, bár ez lehet csak az én szőrözésem.
Lehet hogy most szentségtörést követek el, de néha mégis az az érzésem, a szó jó értelmében "kutyább" élete van annak az ebnek, aki lehet, városi panelban él, de lehetősége van napjában többször akárcsak egy kutyafuttatón fajtársaival találkozni, mint amelyik egy falusi ház mellett láncon, vagy akár udvarában is éli le mindennapjait, annélkül, hogy fajtársaival találkozhasson, vadszagon loholhasson a pusztában.
A természetes szelekcióról pedig fenntartottam, amit korábban leírtam.Szigorú és igazságtalan. Túl nagy a véletlen, a szerencse szerepe. Ez utóbbi nélkül bizony sok életre érdemes is a levesbe megy. Ezzel tisztába kell lennünk.
Egyszer kódorgott itt előttünk, egy enyhén szólva is ittas fazon, valami özvegy asszony házát kerseve.Kétlem, hogy abban az állapotban a cerkája használható állapotban lett volna. De eltökélt volt. Úgy mondanám bátorra itta magát.
Mondtam neki ne hadonásszon már annyira, felajzva nyúlkált a kerítés felé, miközben az örjöngő fenevad a rácsot tépte, mert nem hogy dugni nem fog tudni, de hugyozni is csak ülve, ha leharaptatja a kézfejét.
Nehezen, de megértette.
Na erre akartam kilyukadni, meg hogy a "fajtajelleget" kevésbé hordozók, végzik a munka oroszlán részét.
Modelleket it is találni. Úgy kutyát, mint embert.(Vagy ez utóbbit már csak Dubaiban?)
Hát igen, a természet szigorú és igazságtalan. Egyáltalán nem mindegy az utódok milyen időjárási körülmények közé születnek, kelnek.
Amikor az egyik esetben a gyengébbek is vígan megmaradnak, máskor a legerősebb is pusztulásra ítéltetett. Vannak szabadon tartott parlagi tyúkjaim. Észrevehetően sikeresebb a csibék túlélése száraz, viszonylag meleg mind esetleg elhúzodó, hűvös, csapadékos időjárás esetén. Lehet a kotlós akármilyen gondos anya is.
S mint írtam, ha a körülmények olyanok, bizony a legerősebbje sem éli, segítség nélkül élné túl.
Persze igazad van, írtam is erre reagálva, hogy nehéz szemre megmondani milyen stádiumban van a kutya. Nekem volt egy malamutom kétszer is volt babesiás, bár időben el lett csípve, azt mondták a dokik vese elégtelenségben fog elpusztulni. Nem tudom, 14 évesen időskori epilepsziás rohamai miatt lett elaltatva.
A jelenlegi 15 hónaposom is volt félévesen, ráadásul későn vettem észre. Mivel mellettünk itt az erdő, nem pórázoztam a kutyát, mindig csak kiengedtem őket aztán usgyi.
Fél évesen mondom már jó lenne megpróbálni azt a fránya pórázt. Napokig büntetésnek élte meg.
Ráadásul akkor hirtelen jöttek be a melegek. Láttam, hogy levert, de ez utóbbi kettőre fogtam. Figyelgettem a vizeletét, de mire észrevettem már szinte fekete volt.
Egy hétig nem állt lábra, nem evett.
A hovawart ami elment, nem produkált látszólag ennyire súlyos tüneteket.
Nálunk három, később a "kopással" két falkában voltak ázsiák vegyesen kanok, szukák. Kialakult a rangsor, voltak csetepaték, ennyi.
Két olyan egymással szemben domináns kan volt, akiket nem lehetett egy helyen tartani Argó és Berendej. Őket meg se próbáltuk összeszoktatni.
Kötve csak végszükség esetén, rövid ideig tartottam kutyát. Hiába a rónaság, ha csak másfél négyzetméter egy alapvetően nomád kutya mozgás lehetősége.
Lekerített területeik voltak/vannak, s emellett minden nap mozgatva is voltak/vannak a kutyák. Ha nem így lenne kevésbé rettegnék a kullancstól.
Én hyperol oldattal szoktam fertőtleníteni, tökéletesen bevált, szinte füstöl ahogy a sebek felületéhez ér. Elég nyers dolog, de bevált, kórokozó nem marad életben.
Egyébként legyengült, sárba tapadt szőrű kutyát, simán beköpnek legyek, a "páncélzat alatt", láttam, kezeltem ki ilyet. Ázsiát és komondort is.
Fogalmam nincs mi van Erdélyben, talán a keményebb telek eleve jobban tizedelik a kullancsot, így kevésbé fertőzött a terület.
Egyébként azok a szerek, amelyek például a juhok rühessége ellen is valók(Neostomozan, Neocidol 600 EC), védelmet nyújtanak a kutyák kullancs fertőzése ellen is, bizonyos ideig.(Azért nem Killtix, meg Frontline) Szóval ha esetleg fürdetik a birkát, nem árt a kutyát is beáztatni kicsit.
(Mikor sok kutyánk volt, én háti permetezővel fújtam őket az említett cuccal, anyagilag nem bírtam volna drágább szereket, nyakörveket venni.)
Az én példám is Gábortól van. Na jó persze nehéz egy betegség súlyosságát megitélni, összemérni pláne egy állat esetében.
Tudod "Elmegy a beteg állatorvos a humán dokihoz.
-Mi a panasza kérdezi a doki?
-Ja, hát így könnyű, mondja az állatorvos."
Bár néha amúgy is az az érzésem mostanság, hogy az ázsia (akár aboriginal) nem avval tud többet a többi fajtánál, hogy nem terhelt akár öröklött betegségekkel pl: Dp. Hanem, hogy amikor egy diszpláziás németjuhász már fel sem képes állni és visít a fájdalomtól, az ázsia még elmegy és megküzd egy konkurenssel.
40 éve felénk azt se tudták mi a kullancs. Anyósom, még most is kuláncsnak ejti, s szerintem fogalma nincs róla mi az. Most meg az egyik leg kullancsfertőzöttebb vidék, ráadásul maguk a kullancsok is nagy arányban fertőzöttek(Lyme, Babesia). Ezekből meg nem igazán áll fel önállóan egyik kutya se.
Persze az is igaz lehet, az olyan súlyos kimnetelű babesiából amiből az ázsia imizol segítségével fölállt, a hovawart hasonló körülmények között beledöglött.
Elküldve:
2012-03-07 12:08:08
Nincs jogosultsága a hozzászólás megtekintésére!
