Nem hinném hogy ez tudatos a medve részéről, viszont a kutyák részéről igencsak. Pláne ha alultápláltak és kevésbé agresszívak a medvére. Meg a pásztor sincs sehol. Tán ezért is hangsúlyozzák a szakemberek, a megelőzést, időben elémenni a közelgő medvének.
Én nem üzennék, pláne nem a tünet együttes csapatának. Már mások megtették majd negyven évvel ezelőtt, azóta irdatlan messze jár. Többek között ilyen formában és magyarul is.
https://www.youtube.com/watch?v=LkrT92qW_Yw 3:54-től
Bár vannak akik nem tartják okos dolognak magunkról hallatni és lehet hogy igazuk van, ki tudja.
Ismertem egy embert, az mindig azon töprengett mi értelme van a saját életének. Egyszer mondtam neki baszod, addig töprengsz míg felakasztod magad. Nem tudom most él e hal e.
Egyáltalán milyen volt az ősi Magyar agár? Senki sem tudja. Nyilván sokban hasonlított az angolra és sokban különbözött. Vándorló nép révén, kereszteződött más népek agaraival, majd a kárpát medencében levő helyi agarakkal, majd a török uralom alatt az ő agaraikkal, majd az Angliából importált agarakkal. Én így gondolom a történetet. Lényeg a vadászat és elsősorban a mezei nyúl elfogására való képesség, ha ennek feltételei nincsenek meg és sajnos nincsenek, akkor én eltemettem a fajtát. Itt van az Országos Agarász Egyesület nevű szervezet, a reményteli megalakulásuk pontosabban újra alakulásuk több évtizede óta sajnos a fajta megőrzésének lehetőségei csak rosszabbodtak. Eleve nem tudják elismertetni, elfogadtatni a vadászati módok közé, reménytelen a helyzet. Én ebben senki vagyok hogy segítsek. Le a kalappal a Spanyolok előtt, ők megcsinálták. https://www.youtube.com/watch?v=DNRYf4AYOFY Talán mezei nyúlra tilos náluk fegyverrel vadászni?, nem tudom és vigyáznak az élőhelyi adottságokra hogy szépen gyarapodjék a nyúl állomány, ez látszik a videóikon.
Nincs értelme Magyarországon eldugott településeken kutatni őshonos kutya fajták után. Minden fajtának megvan az egyesülete klubja, ők pontosan tudják mit és hol lehet megtalálni, elvileg küldetésük az adott fajta megmentése, a kutató munkát már régen elvégezték és szem előtt vannak a kutyák a tenyészetek.
Számomra sem tűnnek olyan szinten homogénnek, mint a legtöbb kitenyésztett fajta, pl. kuvasz, komondor. De mondjuk a Karakán Klub Kiállításhoz, vagy sok tenyésztő kutyáihoz viszonyítva már homogének. Hogy mitől, röviden a sok évszázada azonos mértékű nyomorúságos életfeltételek hatására, elsősorban a hiányos táplálék és a beltenyésztettség, korai vemhesülés stb.
A kuvasszal és komondorral kapcsolatban az a feltevésem, hogy pont mikor kezdtek mint funkcionális pásztor kutyák munkanélkülivé válni, akkor kezdték kitenyészteni a mai formájában is látható homogén állományt. Vagy akár a nemesség kezén már régebbi évszázadokra visszanyúló tenyésztés létezett, a kastély udvarok házőrző, alkalmasint vadász kuvaszai tekintetében és ezek adták az alapot a jelenlegi állományhoz.
Asszem 45 ezer éve kitört a toba vulkán, az olyan hatással volt hogy majdnem kihalt a homo sapiens és nyilván sok más faj is veszélybe került, vagy lehet hogy kihalt.
"A Toba tó rejtélye" dok. film. Számomra ez már nem szelekció., hanem katasztrófa.
Pár éve olyan hideg esős nyár volt, hogy a gyíkok kipusztultak. Alig maradt hírmondójuk. Aztán lassan felszaporodott a létszámuk. Bár a tavalyi nyár is hűvös és csapadékos volt de az nem volt olyan hatással rájuk.
Én is hajlok a szkepticizmusra, sőt régebben nagyon az voltam. A jeges medvékről nagyon népszerűek azok a felvételek, mikor pl. a szárazföldön vagy egy szigeten rekedve éhezve töltik a nyarat, mindenhol tenger és nincs hova menniük. Csak elfelejtik hozzátenni, hogy ez kb, az állomány 10%-át érinti, a többi 90% időben továbbvándorolt északra követve a jég visszahúzódását. Hiszen alap táplálékuk az északi fóka fajok, melyeket a "vékony" jégen a légző nyílásaiknál ejtenek zsákmányul. A többi lehetőség csak alkalmi. Hogy nyaranta elolvadna az északi tenger jege, az már valóban átírná a faj sorsát, de ez csak rémhír szerintem.
A szelekció fogalma alatt értem hogy a szelektáló hatás ellen egyes egyedek tudnak védekezni, ők életben maradnak és tovább szaporodnak, más egyedek nem tudnak védekezni, ők kipusztulnak. Ebben az értelemben a villámcsapás nem szelektáló tényező, de pl. házi juh esetében a farkas sem.
Tegnap belinkelted a jeges medve x barna medve hibrid témát. Állítólag közös őstől származnak, úgy száz ezer éve alakultak két fajjá. Na hirtelen az jutott eszembe, most meg úton vannak hogy ismét egy faj legyenek. Bár ez koránt sem biztos. Szelekció természetes, mesterséges?