Én szoktam reggelente találkozni eggyel, a buszpályaudvar melletti palotakerti óvodánál, de őt mindig pórázon viszik... (úgy rémlik, a jobb horpaszán a fehér rész egészen a csípőjéig beér egy csíkban)
hátha tudtam kicsit segíteni.
Tegnap a kutyasuliból hazafele menet találkoztunk egy bobtaillel... sajnos nem jutottam el odáig, hogy képet készíthettem volna, mert egy kislány vezette és amikor meglátta, hogy kutya van nálam, átmenekültek az utca túloldalára mindenesetre rámtört a bobizhatnék és azóta ezen kattogok :)
Csak hogy minden napra legyen egy kis izgalom: Baldur átment narancssárgába... Gulyáslevessel öntöttem fel a vacsijukat, erre kiborogatta és belefetrengett... Mert nem elég, hogy alapjáraton csupa dzsuva, tekintve, hogy anyám kutyájával egész nap hemperegnek (bár a sarat valamennyire ki lehet fésülni), még zsíros is legyen... Azóta már sikerült valamennyire átdörgölni, úgyhogy szagosnak nem szagos, de narancsnak narancs...
Red merle új árnyalata: narancs merle
amikor nyaron a kaj nekem ugrott a rendeloben, nekem az elso az volt, hogy rauvoltottem olyan allat modon, ahogy tudtam, utana okollel orrba vagtam... (pont a mutobol jottem ki es engem latott meg eloszor az oltas beadasa utan) A doki meg kihasznalta a pillanatnyi meglepodest es leteperte... A gazdaja meg amilyen balf*sz volt, nem merte megfogni...
Az a gond, hogy en az "elobb csinalom, aztan gondolkozom tipus vagyok"... Nagyanyam asztrologus ismerose szerint megtestesult Kos... nem tul szerencses...
mielott teljesen felreertetek: eszem agaban sincs a kistestu fajtakat ocsarolni, csak egesz egyszeruen nem erdekelnek. Tudjatok, a pap, meg a papne a szemelyiseg pedig egeszen mas teszta.
Nem ítélkezett a sheltieről senki, én csak azt mondtam, nem rajongok különösebben értük :) ahogy gondolom ti sem rajongtok pl az akita inuért, vagy a kai-ért, amiket viszont én imádok
Nézd, eddig csak nagy/közepes testű kutyáim voltak (volt közöttük tündér, meg olyan is, akihez heteken keresztül bottal kellett tolni a kaját), anyámnak viszont szinte csak kistermetű mixei voltak és sosem tudtam őket hosszútávon elviselni, ahogy az ismeretségi körben levő szobacirkálókkal sem vagyok túl jóban. Valamint engem eddig csak kistermetűek kaptak meg, hadd ne kelljen rajonganom értük.
Tény, hogy nem a kutya mérete adja a személyiséget, de egy kistermetű kutyával én nem tudnék mit kezdeni.
A véleményem hirtelen megváltoztatása nem fogja visszahozni a westit, sem begyógyítani a kislány ujján a sebet.
Viszont én még mindig azt mondom, inkább egy nagytestű, mint sok kicsi. Több nagytestű esetén viszont nem tudom, mit tennék....
Kinek mik a prioritásai Engem valószínűleg csak azért idegesítenek a görcsök, mert nekem a kutya térdtől kezdődik... Anyám kutyáját se bírom, az is valahol bokánál végződik... (pedig terrier/tacsi/xy mixhez képest egy kezesbárány, rosszabb mint Bözsi, mert egy szigorúbb pillantásra összehuggyantja magát)
Volt alkalmam már többször is találkozni támadó kauval, komondorral, meg a nyáron a rendelőben egy káj ugrott nekem, eddig még mindig sikerült lerendezni... (mondjuk az is igaz, hogy nem éppen filigrán alkat vagyok)
És még mindig azt mondom, hogy jobb egy azok közül, mind sok kicsi egyszerre... Mondjuk ha valamelyik drabálissal találkozom, akkor inkább hátraarcba fordulok és keresek egy másik útvonalat, azért hülye nem vagyok :)
De nem akkor, amikor falkában támadnak és egyszerre kell visszafogni a saját ebeket, meg a nyavalyásokat lerugdosni róluk.
Volt, hogy csak Baldit vittem sétálni és egyszerre 4 rontott ki az egyik kertből, a kölyök azt se tudta, mi van, én meg hiába rúgtam le egyet és toporzékoltam, ordítottam, a másik három egyből rajta volt. Jobb híján a kutyát a hónom alá kaptam, na akkor tűnt fel a korcsoknak, hogy én is ott vagyok...
Ha lehetne, inkább választanám ilyen esetben a kaut/kájt, azok nem támadnak előjel nélkül...
Azért a 7 kutya se lehet semmi... Itt még akkor sem egyszerű a dolog, ha csak egy kutyával megyek, mert minden további nélkül kinn grasszálnak a nyavalyás dögök az utcán és támadnak... (mert ugye falura terrier és tacskó kell)
Úgyhogy nálunk a faluban való kutyasétáltatás általában úgy szokott kinézni, hogy Baldi a jobbomra, Bözsi a balomra, rövidre fogva, hogy ne kezdjenek el egymással játszani a lábam alatt és futólépésben átvágtázunk a kutyás területeken. Utána már rend van, mert nincsenek hergelve se ők, se az utcai kutyák... (többek között emiatt is kezdjük a sulit, mert Baldi kezdi felvenni az a hepciás stílust, amit Bözsi is produkált, mielőtt elvittük helyretenni a fejét)
Ja, amúgy az éjjel Baldur alkotott, anyámmal karöltve... Anyám este szórakozásból adott neki pár szem kávébabot, amit ez a majom egyből fel is szippantott, aztán hajnal 3ig rohangált fel-alá a kertben Bözsi vizestáljával és mellé fejhangon visított, ahogy zörgött a fém a betonon mondjuk ma egész nap olyan volt, mint a mosogatórongy (nem is csodálom)...
Amúgy egy kis energia és szeretetgombóc, amíg kinn vagyunk, addig a sarkunkban van :) meg szombaton kezdünk a kutyasuliban (végre sikerült összevakarnom rá a pénzt), úgyhogy most már rendszeresítve lesznek a bandázások/okítások
Istenments, maradj csak a jó melegben... Én a héten csak a növénytan gyakorlóban bújtam ki a kabátból, ahol egész nap órák voltak, mert fűteni még nem nagyon fűtenek...
Természetesen... Sőt, mielőtt kiásnák gyökerestül, altatógázt fújnak neki búra alá, nehogy stresszhelyzetbe kerüljön...
Bakker, van egy-két ember a karon, akinek az arcát szívlapáttal simogatnám erőből és cseppet sem lenne kár érte...
Ezt egy fel oraja jatszotta itt el egy csaj, csak novenyekkel... idezem: "en inkabb megvettem boltban a herbariumot, mert micsoda barbarsag leszaggatni szegeny novenyt, ugy fajhat neki, mert megolod."
Voltunk barátnőmnél bandázni (lettünk volna többen is, aztán ilyen-olyan okok miatt elmaradtak, de majd vizsgaidőszakban ) Sajnos gagyi telós képek, mert bekrepált a fényképező
Elküldve:
2011-12-02 19:46:17
sajnos nem jutottam el odáig, hogy képet készíthettem volna, mert egy kislány vezette és amikor meglátta, hogy kutya van nálam, átmenekültek az utca túloldalára 
mindenesetre rámtört a bobizhatnék és azóta ezen kattogok :)
Azóta már sikerült valamennyire átdörgölni, úgyhogy szagosnak nem szagos, de narancsnak narancs...
nem tul szerencses...
az első elég durcin néz ki... Meg bakker, nincs hozzá szemem, de iszonyú pálcikalábú némelyik...