Addig is hozok én pár képet a születésnapos Samuról, csütörtökön lett 2 éves.
Mosolygott:
Birkóztak:
Sokat:
Aztán pózolt a napsütésben:
Megmutatta milyen hosszú nyelve van:
Azért Luca is kitett magáért. Elszaladt ügyeket intézni, majd így tért vissza:
És aztán búza terrier lett:
És kettőnél már csak a három. Tudom én. Egy baj van csak, most még a napi háromszori étkeztetés megszervezése is gondot okozna. De ha addig, amíg már elég a kétszeri evés, csak a hétvégéket és az ünnepnapokat tölti nálam ....
Nagyon cukik. Mondjuk, ilyen nem ér velem csinálni. Most megint erősen elgondolkodtam: nna, még egy airedale? Na? NA? Ugye milyen klassz lenne? (gonosz, ördögi vigyor szmájlit nem találok, de ide most az jönne)
Milyen csini lett!
Hááát, ma elmaradt a nyomkövetés. Nemcsak én nem tudtam felkelni, de a kutyák sem. Samu úgy tett, mint a gyerekek, amikor alvást színlelnek, ki sem nyitotta a szemét, de azért röhögcsélt közben, Luca meg nyögött, sóhajtozott, nyújtózott, ásítozott és aztán visszarogyott. Én megértem, a 1/2 5 mindenkinek korai. Azért holnap újra megpróbáljuk...
De ha a felkelés megint nem megy, megyünk ŐV-re és agilityzni. (ha megy, akkor a kettő közül valamelyik)
Mi is voltunk hétvégén a régi suliban. Sajnos csak egy képem van, az is a "magasugrásról", pedig pl. a páros akadálysoron végimenetel oda-vissza sokkal látványosabb volt. (és tényleg olyan ügyesek voltak, hogy ketten, majdnem tökéletes szinkronban ugrották az 5 akadályt, mentek fel a palánkra, majd a kúszófolyosónál Samu udvariasan előreengedte Lucát, így ott sem és a fordulásnál sem volt fennakadás.)
Ezen felül Samu rendkívül bátor is volt ( ), ugyanis volt egy új fiú egy OFT személyében, akivel Lulu eleinte kekeckedett, hívta játszani, de amikor Brúnót (heh, olyan furcsa, nagymamámék szálkás tacsija volt Brúnó ) elengedték a pórázról és ő is játszani akart volna Lucával, akkor ő jól megijedt. Erre Samuka kihúzta mind a 60 centijét és felfújta a 26 kg-ját, és odaállt Bruncsi elé (közben azért pislogott felém, hogy "szólj már rám, hogy ne csináljam!". Az orosz ettől úgy meglepődött, hogy hátra is lépett egyet, ettől persze Samu azonnal elszállt és a szokásos díszlovas lépésében peckeskedte végig az órát.
Egyszer volt nálunk egy kertész, amikor még azt terveztem, hogy szakember által épített kertem lesz. Már megvoltak a kutyák. Két dolog miatt nem lett az ügyből semmi: egyrészt nem akarta megérteni, hogy nem akarok öntözőrendszert, mert nem akarok pázsitot, a helyi gyeptársulás tökéletesen megfelel, és ha nem is felelne meg, a kutyák tuti szétszednék a rendszert. ez volt a kisebb baj. A nagyobb az volt, amikor én is felvetettem, hogy ki fogják mászkálni a ház melletti rézsűre tervezett sziklakertet, azt mondta, hogy van ez a láthatatlan kerítés... Kérdeztem, hogy elektromos, megrázza az áram? Azt mondta, igen, Én meg azt mondtam, hogy nem kell ilyen áron.
De állítólag meg lehet nekik tanítani... (városi legenda )
Én azt figyeltem meg, ha látják, hogy éppen ültetek valamit, azt egészen biztosan kiássák, kitépik, lerágják, megcincálják, de ha magát az ültetést (vagy akár a nyári kitelepítést) nem látják, akkor azt a növényt ugyan egy ideig gyanakodva figyelik (ez eddig nem volt itt, nem? Vagy igen?), de nem bántják. Így az ültetések idejére elmennek itthonról sétálni, suliba, vagy akárhová.
Hát, még csak hangolódunk. Sok mindent kell levedlenem, amit még az omséban tanultam és reflexként rögzültek. De egy valami azért biztos: amióta így tanulunk, sokkal több tiszteletet tanúsítanak felém, mint korábban (pedig igazi bünti még nem is volt sosem, max. egy-két rámozdulás)
Mi egyrészt (és már szinte csak) a Népszigeti Kutyaiskolába, és korábban pedig az OMSÉ-ba/-hoz, akármi. A népszigetes módszer jobban bevált a kutyáknak is és nekem is.
Sziasztok! Eddig csak zugolvastam itt,de most nem tudom megállni, hogy ne szóljak bele, annyira édes ez a videó és a kutya is. Szerintem is ügyesek voltatok, persze egy kicsit haza is beszélek, mert az én airedale lányom is pont így szokott viselkedni. (azzal a különbséggel, hogy nálunk pont fordítva volt: a próbavizsga lett egy kalap szamóca, aztán a vizsgán valami bekattant az agyában és az én legnagyobb meglepetésemre mindent megcsinált, ráadásul elsőre. Mások azt hitték, ez természetes. Mondjuk az csak Ü2 volt.)
Elküldve:
2011-05-29 11:45:18
Akkor jövő hétig megerősítem a védelmi vonalakat. 
