Megvolt a rendes esti egyórás dunaparti ereszd-el-a-hajam. Mintegy 15 fős tarka falka rótta a töltést, amikor megjelent Marci, a méltóságteljes, 2 éves, ivaros kan vizsi. Szép méretes darab. Nos, Ambó annak rendje s módja szerint üdvözölte (mint eddig mindig), majd dominanciáját fitogtatván rámászott. Marci egy darabig - némi rosszalással ugyan, de - tűrte, majd úgy ítélte, helyesebb lesz rendre utasítani a kis p...t. Igen ám, de Ambóm (ma először) nem hagyta magát. Sosem láttam még ilyennek. Két lábra pattantak, összeölelkeztek, s habzó szájukban vaskos fogsorukat csattogtatván jól odamondogattak egymásnak.
Viaskodásuknak (torok)erővel vetettünk véget.
Bevallom, titkon örvendtem. Eszerint a kutyám nem nyúl béla (pardon Nyúl Béla), hanem igazi tökös legény. Sosem agresszív, mindig mindenkivel barátságos (amit egy cseppet sem bánok, sőt!!!), így azonban nem volt módom megtapasztalni, megfutamodik-e első szóra. Hát most kiderült, hogy nem szeretne. Aztán majd kiderül, a második szóra hogy reagál :-))))
amikor 5 hónaposan összeröffentette a tenyésztő az almot, akkor megragasztózták a fülét, mint néhány lánytesójának is
a különbség annyi, hogy míg a kiscsajok bevállalták a kellemetlenséget a szépségért (s ez az eredményen jól látszik), az én kanócám hazáig tipródott a kocsiban, majd minden energiáját beleadta, hogy szabaddá tegye a szőrös bőrkéket
pont ezen gondolkodtam....
mármint az arányosságon
el-elnézegetem a kölköt, s egyre jobban tetszik
igaz, kicsit nagyocska (7 hónaposan 24 kg és 64 centi), nem tudom, mennyit nő még, de nagyon szép feszes, erős, s a tartása is egész jó
fül-ügyben Lucához hasonlóan kihívásokkal küzdünk, de házikedvencként nem gáz a picinyt csálé fülecske
különben is: Ambó számomra a budai dunapart ADONISZA :-))))))))))
Ambónak én is főzök, a józan paraszti által sugallt 3-ad csontos husi, 3-ad rizs, 3-ad zöldség arányokat tartva. Ez a kajci fele, másik felét a hozzá kevert táp teszi ki. Kicsit necces, hogy a tápot önmagában egyáltalán nem kéri, csak ha halkonzervvel, vagy reszelt sajttal s jogival van keverve (vagy májkrémes!!! na úúúúúúúúúúgy igen!). De a főzöttet igazán szívesen majszolja.
Azért kérdeztem, mert a kétkedés mindig munkál bennem. Nagyon rossz nem lehet, amit művelünk, mert sokkal nagyobb, erősebb, vaskosabb csontokkal, lábakkal rendelkezik, mint a tesói, s már az anyját is lekörözte (csak még a zömökségén látszik, hogy gyerek, de ez így van jól).
A másik nagy dilemma a mennyiség. Mennyi az elég? Össztömegként 45-50 deka elég? Rapszodikus nagyon, hogy felfalja, hol elmammogja (mint öreg néne), hol meg felét ott hagyja.
titkon kicsit irigyellek az állomány gyarapodása miatt
Ambó hasmarsa is helyreállt, igaz, nem tudom, az antibiotikum, a tápváltás, vagy a főzött kajában a zöldség minimalizálása javára írható-e
apropó kaja! öreg tacsim elég egysíkúan táplálkozott, így most az erdel-gyerek komoly váltást jelent
Ti mivel etetitek az erdiket és foxikat és minden más kuttyokat?
Reggel 6-kor lementünk a Duna-partra. Sajnos egy kis bichont leszámítva egy lélek sem volt lent, pedig ilyenkor szoktak lent kolbászolni a jófejek a jófej kutyáikkal. A bichon futkározott volna, incselkedett kicsit, de a gazdi nagyon féltette, nehogy az én tanker 7 hónapos ebem kárt tegyen benne
Így történt, hogy magunk maradtunk, noha remek idő volt a sétára. Szegény Ambó csak mászkált, szaglászott, kicsit őrültködtem ugyan vele, de nagyon hiányzott neki a kutty-társaság...
Úgy megsajnáltam. Van, hogy nagyon be van sózva a kutyás játékra, hát ez egy ilyen reggel volt.
Ambó rendszeresen állva próbálja megvakarni fülét/oldalát a hátsó lábával
ez eredmény: egy 3 lábú, ritmikusan ingadozó izé, ami majd feldől, de a vakarászás a levegőt éri csak
tegnap este voltunk a kertben. alig vártam, hogy szürküljék, akkor szoktunk hármasban bújócskázni, ami nagyon jó móka. ilyen még nem esett, a mókamesternek nem volt kedve bújócskázni
esténként a dunaparton, mielőtt az eb szabadjára eresztetik, gazdi néni fondorlatosan megmutatja, hogy a mai virslikarika muníció (= motivációs eszközök kelléktára) nála vagyon
erdi nagyon okos kutyzus, így NÉHA akkor is eszébe jutnak a falatkák, amikor a csini németjucit kergeti, távolból pedig a bordó kapucnis jeti (=én) "hozzám"-ot kurjongat
de sajnos nem MINDIG...
asszem, a motivációs izékkel lassan csínjábban kéne bánni....
nemsoká 7 hónapos
erősen fontolgatjuk az oskolát... nem az a kérdés, hogy kell-e, hanem hogy melyiket válasszuk
szeretnék nem csalódni (vagyis nem várni többet, mint mit kaphatok), de nagyon izgatott vagyok, hogyan fog szerepelni, miként motiválja a többi kutya, működik-e az egymásól tanulás
:-)
Elküldve:
2011-10-19 21:01:11
