Szeretek filmet nézni (de ki nem?), szeretem a jó filmeket újra elővenni, de a kedvenceket nem tudom elégszer megnézni.
Pl. a két Robert Langdon filmet jónak tartom, és tavaly azokat újranéztem, ám az Indiana Jones trilógiát nem tudom megunni :) Egészen más műfaj, de ott van pl Az élet szép, megunhatatlan még úgy is, hogy a lényege miatti igazi hatását csak első nézésre érheti el, és most simán ebbe a sorba tudtam bevenni a Terabithiát is.
Könyvekre szokás mondani (de olvasni nagyon nagyon ritkán szoktam), hogy minden újabb és újabb olvasásnál új élményeket ad. Szerencsére ilyen művek találhatók filmek között is. Míg az Indiana filmek a könnyed stílusa okán élményét tekintve nyújt mindig valami újat, addig egy Holt költők társasága a tartalmát tekintve ér el ilyen szintet...
A Titanic-ot szerintem a romantikus szála miatt szokás degradálni, de talán tényleg annak van a legnagyobb szerepe, amit írsz, az akkori fórum "hiánya".
Itt mondjuk összevissza van vágva, de ennél jobbat nem találtam (https://www.youtube.com/watch?v=YpsVokVeWJE#t=1m08s) engem még most is kiráz a hideg, ha ezt a jelenetsort ezzel a zenével látom, hallom. Kifejezetten hatásos.
Illetve ez az egyik jelenet, amin szégyen, nem szégyen, inkább tudok sírni, mint (spoiler :D) Leonardo elsüllyedésén:
https://www.youtube.com/watch?v=-Mo9rGEtE2M#t=0m52s A két nő összenézésében majdnem sokkal több van, mint az egész film romantikus, drámai mondanivalójában.
A veszélyes vizeken teljes score-jának megjelenése kapcsán belehallgattam az Intrada oldalán lévő track-ekbe. A filmet persze ismertem, ráadásul többször is láttam :) de nem emlékeztem rá, hogy ilyen jó zenéje van. Így (ebből a kevésből) összehasonlítva, szerintem jobb, hogy le lett cserélve Jarre elképzelése, de attól még nem tartom az ilyen cseréket etikusnak függetlenül minden októl.
A Mr. Turner zenéjét még egyáltalán nem ismerem, se a történetét, viszont régen láttam már ennyire jó borítót, ez kifejezetten megfogott:
"Nagyjából látszik is az íráson, hogy inkább a film miatt készült, mivel arról kb. kétszer annyi elemzés fogalmazódott meg :)"
Hát mert a zene 25 perc, a film meg 95. De amúgy nem helytálló, amit írsz, mert a zenével foglalkozó rész az egy bekezdésnyivel hosszabb, mint a filmes, a konkrét trackelemzést meg mindig igyekszem minél rövidebbre fogni. :)
"Tízpontos volt anno" - emögött annyi van csak, hogy "amikor annak idején láttam először". Másodjára meg nem sűrűn szoktam filmeket nézni, mert amíg annyi minden van, amit megnéznék (első alkalommal), addig inkább a még nem látottakra menjen el az időm.
A Titanicot ma divat szidni, de közel 20 éve azért mindenki tátotta a száját és a hatása alá került. Szerintem azok is, akik ma szidják, csak akkor még nem voltak blogok és internetes oldalak, akik megadták az alaphangot a könnyebben befolyásolhatóak számára, hogy mi legyen a véleményük valamiről. :)
"Filmkritikákat is kellene írnod, nem csak zenékről."
Hát nekem ami mondanivalóm van filmekről, azt mindig beleírom a cikkekbe. :) Annál több már csak erőlködés lenne. Az ilyen dühös fröcsögés más tészta, ez csuklóból megy, csak ezeknek épp a düh és a publikálhatatlan fogalmazás a lényege.
Köszönöm a méltatásokat. :)
Egyébként nem arról van szó, hogy Drakula reinkarnációja vagyok, aztán minél véresebb egy film, nekem annál jobb, mert különben nem mondanám azt, hogy a nagyon-nagyon véres Alien vs Predator 2. egy irtózatosan rossz film, amihez képest az 1. egy kifejezetten szórakoztató mese, de ha már retrózunk, és ennek során (egykori) akcióikonokat zsúfolunk egy filmbe, akkor meg kéne tartani azt a jellemzőt is, ami miatt többek közt őket anno szerettük, azaz hogy nem ráköhögtek valakire, aki erre szívinfarktusban meghalt, hanem simán elvágták a torkát, és miközben lőttek, akkor akit eltaláltak, az a valóságnak megfelelően vérzett, s nem mind belső vérzésben pusztult el, mint az Exp. 3. -ban (hé, ez tényleg egy mondat volt?).
És valóban, ezek az emberek ma már levitézlett hősök, és ahogy a Bergendy zenekar sem tudja számottevően növelni a 60 alatti rajongóinak létszámát, hiába is cserélné le valami kamaszra a dobost, úgy itt sem nevetségesen kemény és semmit le nem rakott ifjoncokkal kellett volna tökölni a nagyobb bevétel reményében.
Szórakoztató írás, sokat nevettem rajta. :) Nálam 8/10-es a film, már háromszor is megnéztem. A vér nekem szerencsére nem hiányzott. A DH5 más kategória. Ott az első 3-hoz (még a 4.-hez viszonyítva is) 1/10-es az 5. rész. Az Expendables filmek más tészta. Más a céljuk, más szellemiségben készültek. Azt aláírom, hogy nem mindenkinél talál célt. :)
[előzmény: (22022) Bíró Zsolt, 2015-01-18 11:57:35]
A Kingsman a korábbi Matthew Vaughn filmekhez mérten őrülten vicces és szórakoztató, miközben egy műfaj elé tesz görbe tükröt (9/10). Az pedig egyértelmű, hogy Vaughn jól tud bánni Henry Jackman (és a Kick/Ass 2.-ből mellé társult Matthew Margeson) középszerűségével, ugyanis a csapat az X-Men: Az elsők óta a legszórakoztatóbb munkáját tette le az asztalra, és ezt mindössze annyival érték el, hogy egy sík egyszerű témát ismételgetnek, fokoznak egyfolytában, amit egy lényegesen egyszerűbb, ridegebbel ellenpontoznak alkalomadtán. Ráadásul már a mutáns mozinál is hangoztatta Vaughn és Jackman is, hogy belevitték John Barry zenei DNS-ét a végtermékbe, amit én mind a mai napig nem véltem felfedezni, itt viszont alkalomadtán a hangszerelés, a dallamvilág, ha csak pár pillanatra is, de tényleg visszahozta Barry szellemét. Film alatt egyelőre egy bivalyerős 7/10, ami külön hallgatás után még felkúszhat egyet.
Törzstag
OST_Zoli
22028. Elküldve: 2015-01-20 15:42:57,
Filmzenék
[4507.]
Ez óriási volt. Filmkritikákat is kellene írnod, nem csak zenékről.
Hozzáteszem, én elvoltam a filmmel, nálam ez hozott egy középszer-szintet legalább. :)
az én ízlésem/véleményem szerint borzasztó gyenge évet zártunk. ami ezt a legjobban tükrözi az az, hogy nem tudok/nem akarok összeállítani egy 10-es listát. helyette felsorolok pár olyan zenét, ami kimagaslott a 2014-es mezőnyből és egyet, ami nálam az abszolút győztes.
az év score-ja:
field of lost shoes - frederic wiedmann
már írtam korábban, hogy az ilyen művek azok, amik miatt bele lehet szeretni ebbe a műfajba. mintha horner és zimmer a legjobb formáját hozva írta volna. nagy szó, hogy az ugyancsak kiváló sárkány 2-t előzte be nálam.
további kiemelkedő zenék:
how to train your dragon 2, winter's tale, tarzan, dragon age inquisition, fury, interstellar, maleficent, pompeii, wow-warlords of draenor
nagy csalódásként tulajdonképpen csak egy zenét tudnék megnevezni, a hobbit záró epizódját. az első filmben még érezhető volt egy kis erő, felcsendültek régi dallamok, kaptunk egy erősnek mondható főtémát is. azonban a folytatások olyan lélektelenre és gyengére sikerültek, hogy egyikükre sem tudtam 6 pontnál többet adni.
legjobb trackek:
taking a stand / captain america 2 henry jackman
dragon age inquisition theme - trevor morris
vadimus miles / field of lost shoes - frederic wiedmann
storming the hill / field of lost shoes - frederic wiedmann
2015 nfl theme - brian tyler
norman / fury - steven price
two swords / game of thrones 4 - ramin djawadi
sacrifice / guardians of the galaxy - tyler bates
no time for caution / interstellar - hans zimmer
maleficent suite - james newton howard
sheep to the horizon / a million ways to die in the west - joel mcneely
flying with mother / httyd2 - john powell
stoick's ship / httyd2 - john powell
pompeii - clinton shorter
praying for help / pompeii - clinton shorter
kala and kerchak / tarzan - david newman
the hanging tree / the hunger games mockingjay - james newton howard
talia's theme / colin frake on fire mountain - two steps from hell
can you hear your heart / winter's tale - rupert gregson-williams
times change / wow warlords of draenor - neal acree
hope / x-men days of future past - john ottman
Nagyon szórakoztató írás. Teljesen igaz, hogy ez egy rossz film, a 3 közül a leggyengébb. Viszont szerintem 2 nagy hibát ha kiveszünk, sokkal jobb lehetett volna. (Ezeket te is említed egyébként). Az egyik, hogy az ember a régi akcióhősöket ül le megnézni és nem egy fiatal új csapatot. Mi ez már? Kb. mintha a focimeccsen ugyanabban a mezben a Real helyett bejönne az Újpest. A másik pedig a vér hiánya. Tiszta vicc, hogy senki nem vérzik (vagy nincs mutatva). Ha elvágom az ujjam egy papírlappal nagyobb horror, mint amennyi vér összesen a filmben folyik.
[előzmény: (22022) Bíró Zsolt, 2015-01-18 11:57:35]
Vigyázat, szókimondó szövegek!
Azt hiszem, a Die Hard legutóbbi része óta (vagy az nem is rész volt, hanem lábjegyzet) nem láttam ekkora fost. Az első akciójelenet még tűrhető, ennek emlékét aztán meg is kell őrizni jól, ugyanis a következő úgy 100 perc (ez a maradék játékidő, csak mondom) szinte teljesen nézhetetlen és komolyan vehetetlen, még a retrós akciófilmekkel szembeni elnézést alkalmazva is. Van ugye az öreg csapat, akiket kirúg Stallone, mert nem akarja megöletni őket – erre akkor jön rá, amikor úgy seggbe lövi Gibson az Old Spice reklámemberét, hogy az kórházba kerül. Ugyan a dezodor jól is jönne, hogy elnyomja a majdani hullaszagot, csakhogy ekkor már biztosan tudjuk, hogy a harcképtelenség ideiglenes, nem hal meg úgysem, mert a film még ezt sem meri meglépni a kábé 46 főszereplő ellenére sem, és a végén mindenki (egyetlen karcolás nélkül) majd jól hátba veregeti a reklámembert a közös bulin, amiért képes volt 100 perc alatt felgyógyulni.
Szóval a régieket nem akarja megöletni Stallone, és ezt úgy kerülné el teljesen logikusan, hogy összeválogat pár újoncot, akikről semmit nem tud, bemondásra elhiszi, hogy jók, mert a harmadik X-Menből a Bestia mondja, aki most nem kék, ergo hiteles személyiség. Tehát a logika szerint a tapasztalatlan újak halála biztos nem okoz majd Stallonénak lelki válságot. Szóval állítólag jól tudnak verekedni, fiatalok, ez meg automatikus belépő ahhoz, hogy idegen országban zsoldoskodjanak. Sztem itt nálunk a helyi kocsmában is vannak, akik jól tudnak verekedni (mármint ezt ők hiszik magukról, de csak miután már pár feles lement), ám nekik senki nem ad szerencsére fegyvert a kezükbe. Az egyetlen nő például egy bárban kidobó csini ruciban és intelligenssé tévő csodaszemüvegben, én meg csak azért nem röhögtem azon, hogy egy amúgy helyes csajt is magukkal visznek („basszus, Sylvi, letörte a pisztolycső a műkörmömet!”), mert tudtam, hogy ő valami ketrecharcos vagy ilyesmi a valóságban, de a filmben csak egy verekedés sugallja, hogy ő is alkalmas a feladatra, az meg azért kevés magyarázatnak, mert a pálcika Zoe Saldana is verekedett a Colombianában. Aztán persze az újoncok kudarcot vallanak, és olyan Nagy durranásosan mehet a felszabadító sereget felszabadító felszabadító sereg, akik ugye a régiek.
Néha betipeg a Ford, aki azt hiszi, egy sima jelenlét már elég arra, hogy mindenki maga alá vizeljen a gyönyörtől. Bejön a Terminátor is, én meg úgy voltam vele, hogy ha itt is elsüti, hogy „visszajöttem” vagy hasonló, akkor isten bizony ököllel baszom szét a hangfalat, de végül nem mond ilyet, különben most törött újakkal pötyögném ezt. És sajnos bejön a Banderas - ő az úgynevezett „humoros” mellékszereplő, kár, hogy a filmben humoros beköpés senkitől sem érkezik, kellemetlen az egész -, akiről most már biztosan kijelenthetem, hogy egy akkora ripacs, amekkorát nem hordott még hátán a föld. Már az Automatáról írtakban is céloztam erre, de ott csak komolyan vehetetlen, amikor színészkednie kellene, de itt valami elképesztően irritáló, ahogy folyamatosan pofázik. És az mennyire hihető, hogy a keményfiúk nem ütik le a picsába vagy legalább fenyítik be, hanem zsörtölődnek, hogy ezt a faszt ki hozta ide.
Na és a lényeg: mondjatok már A-kategóriás akciófilmet, amelyik akár csak fele ennyire unalmas! Ez is valami elképesztő, ahogy minden egyes új csapattaghoz elmennek, Stallone hümmög mindegyiknél egy sort, aztán végül beveszi őket a csapatba. Én igazából még azt szerettem volna, ha megmutatják azt is, ezek az újoncok hogy búcsúznak el anyutól-aputól, sőt a rohadt két órába hogyhogy nem fért még bele, hogy leviszik a kutyát utoljára megsétáltatni? Egyébként ekkor néztem meg, hogy mennyi van még hátra, és elszörnyedve láttam, hogy ekkor jártunk még csak a felénél, de az idősebb Bíró úrral egyetértésben ezt ezúttal kivételesen végigszenvedtük.
A Die Hard 5. mintájára itt is egy elhagyatott helyen zajlik a végkifejlet, hogy minél olcsóbban meg lehessen úszni. De már amikor elhangzik, hogy mennek Romániába, aztán meg valami asszem kamu ruszki államba (Faszfejisztánba mondjuk), nem emlékszem, szóval akkor már sejtettem, hogy valami olyan helyen akarják lezárni az egész szenvedést, mint napjaink Van Damme- vagy Seagal-filmjeiben, amikor sokszor az egész film egy elhagyatott acélgyárban játszódik, mert úgy volt a legolcsóbb. A sokemeletes épületről amúgy csak úgy szaglik, hogy csapda (egy totál romos környéken kilométerekre az az egyetlen pont, ami magasabb 30 centinél), de persze besétálnak, aztán meglepődnek. Ez egy emeletes ház, amit fel terveztek robbantani eleve a valóságban is. Amúgy olyan volt a környék, mintha valami sztálingrádos ostromfilm helyszíne lett volna valaha, kerestem is a krokodil körül ugrándozó gyerekek szobrát.
Szóval Gibson figyeli őket a távolból, aztán odaszól nekik valami odarakott laptopon, hogy 40 mp-ük van arra, hogy kijussanak a robbanásig. Stallone erre csak néz ki a fejéből olyan 10 mp-ig. „Ember, ez így már csak 30!” - én komolyan vártam, hogy Gibson felismeri, hogy fogyatékossal van dolga, és rászól valahogy így. Vagy szól az embereinek, hogy eh, a fenébe, vissza minden, állítsátok le a visszaszámlálást, fogyatékosokat nem ölünk. Na de itt az egyik jófiú szerencsére képes rá, hogy összezavarja a jelet annak a nagy "karórának" a segítségével, amit Lundgren vitt valamiért magával a lövöldözéshez, így távirányítással már nem lehet felrobbantani az épületet. Gibson őrjöng, hogy mi van, mondjuk ott előtte mondta a fószer a mikrofon mellett, hogy jelösszezavarás következik, a vágányok mellett kérjük, vigyázzanak, de ezek szerint Gibson is fogyatékos.
A legprimitívebb akciófilmek jellemzője, hogy egy idegen országban - általában ruszki vagy exjugó - a nagy leszámolásra egy kisebb hadsereg jön a semmiből. Itt is ez történik. Közben az egyik jófiú, a nagyon bamba gyerek a Herkules legendájából, aki tud motorozni, mint azt korábban láttuk, felpattan egy motorra, ugyanis az ágyúzó tankok (melyek arra az esetre lettek odakészítve, ha a semmi közepén álló ház mégsem robbanna fel, holott sztem csak pár mesterlövész kellett volna, akik a távolból leszedik a csapatot B-tervként, amint sikerrel kijutnak az épületből) és a sok gyalogos katona mellett megjelenik néhány kibaszott motoros is. Ezek mégis honnan? Mi célból? Kábé az jött át, hogy vmi redvás motocross-verseny zajlott a környéken, csak Gibsonéknak nem szóltak, a mezőny meg épp az épület előtt ment el. Aztán kiderült, hogy a motorosok azért kellettek, hogy Gagyiherkules ráülhessen az egyik motorra, és az állat onnantól a tankok és a katonák között magában motorozgat kint összevissza. Szerintem akár meg is nyerhette volna a versenyt.
Na és a trükkök! Hát komolyan, olyan színvonalú háttérvetítések vannak itt, hogy már Audrey Hepburn is elszégyellte volna magát, ha ilyen előtt kellett volna vezetnie a kabriót. És a vége! Felrobban az épület, minden jófiú/lány a helikopteren van, és azt látják utoljára, hogy Stallone rohan az arról lelógó kötélhez, már majdnem eléri. Nagy porfelhő, ezek a debilek nagyon szomorú, elcsüggedő arcot vágnak, sajnálják őt (vagy valamit az épületben felejtettek, passz), de egyik sem nézne le, hogy na, vajon elérte a kötelet? Persze el, hű, de meglepő volt!
És a kibaszott hollywoodi álszentség! Ilyen-olyan formában, de vagy száz embert megölnek. Ehhez képest - cáfoljatok meg, de esküszöm, hogy én így tapasztaltam - vért annyit látsz, hogy az Old Spice-os fószer kötését átitatja valami piros, de vártam, hogy lecsesznek valakit, hogy miért öntötte le véletlenül itatás közben málnaszörppel. Amikor valakit leszúrnak, mindig jön egy gyors vágás. A remélhetőleg már soha el nem készülő negyedik részben esetleg lehetne úgy ártalmatlanítani mindenkit, hogy a fegyverekből akupunktúrás tűk suhanjanak ki, és a szívcsakra ötös pontját eltalálva, a Mars és a Vénusz szerencsés együttállása esetén (fingom sincs, mit írtam, valami ezoterikus baromságot akartam) összeesnek az ellenfelek. Lopakodáskor meg kloroformos kendővel vonják ki a forgalomból azokat az őröket, akiknek egy normális akciófilmben ilyenkor kitörik a nyakát vagy legalább leütik őket. Szóval teljesen értékelhetetlen film, ez talán átjött.
10/1, az eleje kapta az 1-et.
Nagyjából látszik is az íráson, hogy inkább a film miatt készült, mivel arról kb. kétszer annyi elemzés fogalmazódott meg :)
ASR-rel kapcsolatos gondolatodat teljesen értem, és egyébként szerintem a Terabithia idején karakteresebb volt, vagy csak azért, mert ott kifejezetten hiteles. Amúgy ezt az írásodat nem értem, hogy "tízpontos film volt ANNO". Ma már nem? Nyilván nekem friss az élmény (és talán ezért is), de nem tudom elképzelni, hogy ennek a történetnek ez a feldolgozása valamikor is lentebb értékelődjön. És talán még annyira sem, hogy hozzá kellene tennem, hogy szégyen, nem szégyen.
Nálam a Titanic tud olyan film lenni, amihez hozzáteszem, hogy szégyen, nem szégyen, de tetszik :) Viszont a film története nem tud megríkatni (igaz két jelenet majdnem, de a fő cselekmény nem). És most, hogy megnéztem a Terabithiát, kapásból be is teszem a Holt költők társasága, Száll a kakukk fészkére és Az élet szép sorába. És innentől kezdve csak olyan spoilert tudnék írni, amit előre jelzett spoiler-rel sem szabad, és nyilván már így is sokat mondtam...
A fantasy műfajt nem különösebben kedvelem. Értem én, hogy az igazán jó fantasy-k ismérve az, hogy társadalomra kivetített szimbólumrendszerrel dolgozik (ezért is tetszhet sokaknak a Gyűrűk ura, Harry Potter), de számomra még így is amiatt unalmasak, mert voltaképpen a saját világukon belül egy teljesen hétköznapi lehetőségek történetét élhetem át. Akkor meg már miért ne nézzek inkább hétköznapi cselekménnyel készült filmet? Úgy értem, hogy a Harry Potter-ben is elfogadott, hogy varázsolnak az iskolában, és innentől kezdve azt nézzük, hogy tanulnak, csavarognak stb. Elég nagy túlzással, de azért így ez akár a Barátok közt is lehetne :)
Ezért nem is értem, hogy végül tényleg milyen megfontolásból szedtem elő a Terabithia filmet, holott ennek az előzetese (azt megnéztem előtte) totális becsapás...
Visszatérve az igazi nyárra, tudom, hogy ez nem szereplők, sőt egyáltalán nem ASR miatt nézendő film, sokkal inkább a mondanivalójáért. Megnéztem és a hangulata egészen egységes, Főszereplőnknek van némi jellemfejlődése, de voltaképpen nem nagyon nyílik meg a kezdetekhez képest. Számomra a legvégére az volt a nagy meglepetés, hogy (spoiler) az igazi változás inkább az anyát érinti.
Most szerintem jó pont jár a filmnek azzal kapcsolatban, hogy a téma elterelte a figyelmet a zenéről, nem koncentráltam rá, nem is akartam. Így aztán nekem emiatt kell majd külön is meghallgatnom :)
Szívesen. Az írás amúgy most főleg a film ajánlása miatt született, nem annyira a zene miatt. :)
A Tera - szégyen, nem szégyen - nálam egy tízpontos film volt anno. Főleg az tetszett benne, hogy az előzetes sugallásával ellentétben nem fantasy volt mindenféle lénnyel, hanem inkább egy kamaszdráma, amely a célcsoporthoz nem gügyög. Amit a Waynél írtam AR-ról, azt pont a Tera "ihlette", mert már ott is nagyon tetszett. Nyilván nem a pedofil értelemben, és a Waynél sem hasonló értelemben (mondjuk itt már 20 év körül van, csak vagy ötöt letagadhatna), hanem róla az jön át, hogy a való életben is egy tök kedves lány lehet. Aztán persze lehet, hogy valójában egy kibírhatatlan hisztis, bár ezt személyes ismeretség híján egyelőre annyira hiszem, mint hogy Nicole Kidman a való életben egy szeretetre méltó bűbájosság. :)
Carell a Foxcatcherben vmi pszichopatát játszik és mindenki dicséri, szóval próbál kitörni a vígjátéki kategóriából.
Igen, itt még három 7 pont jött alul a fenti 8-asom mellé, és a film ismerete nélkül nálam is annyi lett volna, szóval tényleg ritka, hogy az ilyen rövid, illetve rövid trackes albumok rendben legyenek.
Más: Az első igazi nyár kritikáját figyelemfelhívás szempontjából köszönöm! :)
Előszedem filmileg is, mivel a napokban néztem még csak meg először (fogalmam sincs, milyen megfontolásból) a Híd Terabithia földjére c. filmet (melyben szintén játszik AnnaSophia Robb). Teljesen hiteles játékával annyira megfogott, hogy előkerestem, miféle filmekben szerepel még, és azóta még az Életem a szörf moziján vagyok túl. Erről a filmről nem miatta, de már hallottam korábban is, egyelőre még nem volt kedvem megnézni, ezidáig.
Ha azt vesszük, akkor már a Charlie és a csokigyárban is láthattam, de ott ugye a rendezés miatt lett megnézve a film. És azért egy Tim Burton film annyira egyedi, hogy hétköznapi történések értelmében nem hiteles, bármi is történik, bár a Nagy hal valamelyest kivétel.
Aki szereti a maximális pozitív csalódásokat, esetleg fantasy-ként ismerve még nem látta a Terabithia filmet, annak mindenképpen ezt ajánlom. Josh Hutcherson-t a Föld középpontja felé vett utazásával meg az űrfogócskájával láttam először, illetve az első éhezését. Különösebben nem voltam hasra esve, ám ez a Terabithia szerep olyan, mintha csak neki találták volna ki.
Visszatérve Az első igazi nyár-ra Steve Carell, ha végig olyat fog játszani benne, amilyennek jellemezted, akkor azt nem fogom szeretni. Most december körül néztem meg tőle a Míg a világvége el nem választ filmet, ami szintén nagyon hatásos volt, és ez a féle karakter neki igencsak passzol, sok más filmjében hasonló, de azért beskatulyázni nem akarom, érdekel, hogy milyen lehet utálni :)
A zenéhez külön megjegyzem, hogy ez majdhogynem filmzene-kritikai történelem. Legalábbis én nem tudok korábbról más példát felhozni, hogy bárkinek is elnyerte volna tetszését egy olyan album, amelynek minden track-je közel egy perces :) 24 percig tart a score 15 számmal reprezentálva... Van még hasonló?
szerintem johannsson behúzza az oscart is, és akkor hosszú idő után először fogok örülni annak, hogy egy kvázi friss és ismeretlen név győz. ugyanakkor most olyan a mezőny, hogy nincs igazán ellenvetésem egyik iránt sem, jóllehet a mr turnert még nem hallottam.
[előzmény: (22013) Bíró Zsolt, 2015-01-15 21:24:05]
Hmmm... az az érdekes ezzel a Birdmannel, hogy a képek alatt tényleg jól (vagy legalábbis korrektül) funkcionál, azon kívül viszont... de ezt már sokszor megbeszéltük.:)
Igen, szerintem is pont az fog nyerni, akinek nem feltétlenül kéne. Zimmernek most sok szempontból tényleg kijárna, de én inkább Desplat-nak drukkolok, aki végülis nagy Oscar-kedvenc, ahogy ezt a jelenlegi két jelölése is tanusítja, és amíg Grand Budapest a minősége, addig az Imitation Game a stílusa miatt érne inkább Oscart. Johansson munkája film nélkül viszont egyelőre csak a kellemes jelzőig jutott nálam, de a Golden Globe miatt, valamint az, hogy a filmet valamilyen díjjal kárpótolják, annak tökéletesen megfelel.
[előzmény: (22013) Bíró Zsolt, 2015-01-15 21:24:05]
Hát ilyenkor lesz az, hogy a Mr. Turner fog nyerni, lásd a The Red Violint az
American Beauty - Thomas Newman
Angela's Ashes - John Williams
The Cider House Rules - Rachel Portman
The Talented Mr. Ripley - Gabriel Yared
mezőnyben.
Én egyébként Zimmernek adnám ezek közül, a film alatti hatást figyelembe véve, meg hátha ösztönözve lesz ezzel is, hogy a siserehadat néha mellőzze. :)
ACHIEVEMENT IN MUSIC WRITTEN FOR MOTION PICTURES (ORIGINAL SCORE)
THE GRAND BUDAPEST HOTEL
ALEXANDRE DESPLAT
THE IMITATION GAME
ALEXANDRE DESPLAT
INTERSTELLAR
HANS ZIMMER
MR. TURNER
GARY YERSHON
THE THEORY OF EVERYTHING
JÓHANN JÓHANNSSON
ACHIEVEMENT IN MUSIC WRITTEN FOR MOTION PICTURES (ORIGINAL SONG)
EVERYTHING IS AWESOME
THE LEGO MOVIE
MUSIC AND LYRIC BY SHAWN PATTERSON
GLORY
SELMA
MUSIC AND LYRIC BY JOHN STEPHENS AND LONNIE LYNN
GRATEFUL
BEYOND THE LIGHTS
MUSIC AND LYRIC BY DIANE WARREN
I’M NOT GONNA MISS YOU
GLEN CAMPBELL…I’LL BE ME
MUSIC AND LYRIC BY GLEN CAMPBELL AND JULIAN RAYMOND
LOST STARS
BEGIN AGAIN
MUSIC AND LYRIC BY GREGG ALEXANDER AND DANIELLE BRISEBOIS
a 'the quite ones' lucas vidaltól a tipikus példája annak, hogy a zúgásból és búgásból előállított atmoszférához is érteni kell. mert ha nem, akkor pontosan ez lesz a végeredmény. under the skin 2.
Elküldve: 2015-01-23 02:39:08, 
