hmmm, megfogtál, pedig film alatt nem nagyon tűnt fel. attól még tartom hogy vki másnak jobban örülnék, de lepjen meg. az alatriste-t pedig ma meg is hallgatom :D
a shore példa azért nem jó, mert olyan egyszer van 100 évben. mármint hogy vki horror-thrillerekhez ír zörgéseket, majd előáll egy ehhez fogható mesterművel.
én nyitott vagyok mindenre, iglo bácsi halrudacskáinak is totális lelkesedéssel ültem neki, csak nem úgy álltam fel :D
Ilyet Iglesiasnál azért nem nagyon találni.
Egyébként szerintem a spanyolok nincsenek hozzászokva - érthető módon - a szemét hollywoodi munkatempóhoz sem (lásd interstellaros írásom vége), ez is probléma. Velazquez Herculese például lehetett volna jó is.
Ezt mondták valami Howard Shore nevezetű noném fószerre is, amikor A Gyűrűk Uránál be lett dobva a neve. :)
Egyébként Banostól az Alatriste egész jó, azt hallgasd meg, szóval nála azért nem érzek olyan esélytelenséget egy kiemelkedő zenére, mint Iglesiasnál sejtettem.
Következő kritikánk amúgy pont spanyol szerző művéről fog szólni. :)
Szerintem a pénzen kívül más dolog is állhat a háttérben, hogy több közös film után miért nem MS lett exodusos. Egy Ridley Scottnak azért van beleszólása a zeneszerző személyébe.
Mivel HG-W be lett vonva a Prometheusba, ezt senki szerző nem venné jó néven, szóval szerintem nem lehet véletlen, hogy a ránézésre John Powellhez hasonlóan visszahúzódónak tűnő MS utána két évig egy filmnél sem bukkant fel, és csak idén jön egy másodvonalas cuccal elő:
http://www.imdb.com/title/tt2815966/?ref_=nm_flmg_com_1
Nekem még az is megfordult a fejemben futólag, hogy Scott tett keresztbe neki (nem azt mondom, hogy ez így van, csak megfordult), mert azért a "Ridley Scott eddigi zeneszerzője" státusznak, pláne, hogy 5 filmről van szó, nem 2-ről, elégnek kellett volna lennie egy megközelítőleg azonos szinten maradásnak.
Az a helyzet, hogy a spanyol zeneszerzők nagy megbízásai mögött a fránya pénz húzódik meg. Egy Spanyolországban forgatott film esetében jelenős adókedvezmény érvényesíthető, ha elérnek egy bizonyos százalékot a spanyol alkotók a stábban, vagy spanyol értékeket mutat be egy film. Ez utóbbit elég nehéz összehozni, így maradnak az alkotók.
Sőt, hogy tovább borzoljam a kedélyeket, Ron Howard tavasszal érkező új, tengeres kalandfilmje, az igencsak látványosnak ígérkező A tenger szívében esetében a zeneszerző nem más, mint Roque Banos. Nem James Horner vagy Hans Zimmer. Roque Banos. Kész vicc.
Ha mondjuk ír egy fele olyan jó zenét, mint a szamurájhoz, akkor már rendben is vagyunk. De azt hiszem az Interstellar esetében kitett magáért. Szóval nem panaszkodhatunk.
Pl. Scott tehetett volna egy szívességet megboldogult testvére emlékének, és átveszi Harry Gregson-Williams-t. A Mennyei Királysághoz egész korrekt zenét dobott anno össze neki.
de még debney-n és zimmeren kívül azt hiszem 3 tucatnyi szerzőt fel lehetne sorolni, akik alkalmasabbnak tűnhettek erre a feladatra mint iglo úr. fogalmam nincs honnan kukázta scott.
gyanítom zimmer lett volna a felelős, csak ugye ő ki volt lőve az űrbe nolannel (aminek persze nagyon örülök, hallva az albumot). nagyon szeretem az ilyen bensőséges hangzású halk darabokat is ha elég melódia van benne, adtam is 8-at az interstellarra, de azt hiszem kiderült már rólam a fórumon az évek során, hogy imádom a nagy, harsány, epikus zenéket. és azért ha a fél karomat nem is, de a bal szempillámról egy molekulát adtam volna egy zimmer exodusért :D
Én pont a zeneszerző miatt nem vártam sokat, talán túl alacsonyra is tettem a lécet, ezért nem volt csalódás. Amúgy jól mondom ez a tipikus "nem rossz, de semmi extra" zene (az említett számot kivéve).
Mondjuk ehhez a filmhez (főleg az előzetesei miatt) alap, hogy behugyozós zenét várna az ember, de sok ilyen film volt az években is, ami hasonlóan ókori, de nem sokat merített a lehetőségből. Legutóbb ilyen volt a Hercules. Ahhoz a filmhez lehetett volna egy epikus vagy kalandzenés gyöngyszemet is írni, de kevés volt hozzá Velazquez. Egyszerűen bizonyos témák/filmek rossz kezekbe kerülnek.
annyira kézenfekvő lett volna debney erre a filmre, nézve hogy mennyire péppé vállalja magát ezekkel a bibliai munkákkal és végre lett volna egy minőséginek kinéző feladata. de nem, válasszunk egy, az epikusságot még távolról sem ismerő szerzőt, akinek köze nincs a műfajhoz ÉS(!) csináltassunk vele egy epikus zenét.
65 éve várok egy ilyen lehetőséget debney számára, de lehet már így vonulok a koporsóba.
az általad említett track tényleg jól sikerült, érezni rajta, hogy bőven merített zimmer 160bpm-jéből, ami nem baj. de a többi... nem rossz, de egy ilyen jellegű filmhez én államleesik zenét vártam volna.
Exodus - Gods and Kings: Megvallom én rosszabbra számítottam. Az eleje tök jól indul, a közepe kicsit leül, a vége megint jó. Nem tesz jót az albumnak, hogy a számok többsége 1,5-2,5 perc között mozog és összesen 32 track van. De azért a Tsunami (5:33) nagyon üt. Az év egyik legjobb száma. Alberto Iglesias nem váltotta meg a világot, de nem is dőlt kardjába. Hasonló hangzásban az utóbbi évekből még mindig HGW Prince of Persia OST-je az etalon.
air raid drill...
én eddig olyanokat olvastam a zenéről hogy közepes, volt jobb, blabla. nálam top10es lesz. [Ezt a hozzászólást újraszerkesztették: 2014-11-25 23:45:42]
[előzmény: (21819) Thomas Powell, 2014-11-22 11:36:10]
Most hallgattam meg az Annabelle muzsikáját. röviden összefoglalva: Joseph Bishara 24 tracken keresztül keresi a hangok közötti kapcsolatot, eközben a zenekar önálló életet élve hangol, zörög, csörög, aztán az utolsó két trackben pedig egy kellemes kis lezárás hallható. Akkor vagy kiment Bishara, és a zenészek úgy voltak vele, hogy na, játszunk valamit, vagy a szerző egészen egyszerűen rájött arra, hogy dallamokat is lehet írni. :))
Huh, ezzel a Birdmannel vallatni lehetne. Igazatok volt. Ami szomorú, hogy lehet jó szinte csak "dobos" OST-t is összerakni, de ez most nem jött össze. Az idei évből a pozitív példa a Whiplash. Jó, nem csak dob van benne, de az a leghangsúlyosabb. A Birdmanhez képest egy mestermű. Bár ha belegondolok, mi nem az emellett?
JESSZUSOM!!!! Csak bele hallgattam, mert fél perc után már elkezdett lüktetni a fejem erre az amatőr dobszólóra (kb. úgy kell elképzelni, mint egy idevágó Tom és Jerry epizódot, amiben a bulizó macskáktól nem tud aludni az egér, és az aktuális hangszert felveszi a fejformája) . De a legborzasztóbb olvasni a kommenteket alatta, akik el vannak halva ettől a... nem is tudom mitől.