Még csak az első két track ment a Birdman-ből, feltéve, ha erről van szó:
https://www.youtube.com/watch?v=_qE6qwEfQMA :D
Pedig ez zseniális, annyira egyedi, és egyszeri. Gondoljatok csak bele, ezt szerintem maga a szerző sem tudná újra ugyanígy előadni :) Csinálja utána, aki tudja :D
Ez esetben ezt úgy tudom elképzelni, hogy maximum hónapokig spórolt, hogy megvehesse az első dobfelszerelését, de tanfolyamra már egy centje sem maradt.
[előzmény: (21830) Kulics László, 2014-11-24 18:45:28]
Peti fogja megírni róla az albumbemutatót, egyeztettem vele. :))
Szörnyű. Az első két tracknél még azt hittem, ez valami kis viccel felvezető Keaton karakterének lelki világa okán, aztán ahogy haladtam egyre előre, már csak azon rimánkodtam, hogy eltalálja az ütőkkel a dobokat és a cintányérokat. Szörnyű élmény volt.... mintha egy első osztályos kisdiák első dobóráján lettem volna.
Ezt követően kezdtem el hallgatni a Hannibal tv-sorozat zenéjét, amin szintén nem találtam fogást - bár a Birmanhez képest több kreativitást tartalmaz.
Hétvégén 10/5-öt adtam az Interstellarra (szerkesztőtársaimtól meg is kaptam érte a magamét :))), de a mai zenei élményeket tekintve be kell látnom, hibáztam a Zimmer-darab megítélésével kapcsolatban.
Ez a díjazás azért elképesztő szégyen, még Santaolallaénál is sokkal-sokkal nagyobb (viszlát az Oscaron!). Ez az őstehetség még csak saját erőből sem bírta teljes egészében összegányolni ezt a félórást trágyát:
“DOORS AND DISTANCE” CONTAINS “BB BEAT 2” BY BRIAN BLADE
“GET READY” - “FIRE TRAIL” - “THE ANXIOUS BATTLE FOR SANITY” CONTAIN MUSIC FROM “HARPAD” BY VÍCTOR HERNÁNDEZ STUMPFHAUSER AND MUSIC
BY JOAN VALENT
Elképesztő, komolyan. Ha bármelyikünk leül egy dob elé életében először, ennél értelmesebb kerül ki a kezei alól. Elsőre azt hittem, csak a dobsávot rakták az albumra technikai malőr miatt.
Na, majd át kell lassan gondolnunk az osztályozási rendszerünket, mert jelenleg nincs olyan pontszámunk, mellyel megfelelően értékelhetnénk az ilyen albumokat, amelyek az embert ennyire megfogják, mint ez. Mármint megfogja az embert, de az rohadtul nem örül neki, hogy egy ilyen izé fogdossa.
Ééés... hiszitek vagy sem, de ebben a pillanatban hívott Laci, hogy hallottam-e ezt az albumot, mert ő most végzett vele. Én erre elkezdtem nagyon röhögni, hogy épp most pörgött le RÉSZLETEIBEN, és épp most véleményezem a fórumban, fel is olvastam neki, eddig mit írtam.
Majd azért keresek egy szabad órát a közeljövőben, amit egyébként arra szánnék, hogy szögesdrótba tekerve guruljak le egy domboldalon vagy hogy parázsból készült fekhelyen próbáljak aludni, és akkor az arra fordítandó időt sajnálattal áldozom fel e mű teljes megismerésére, mivel még a fentiek is kellemesebb élménynek ígérkeznek, mint azt hallgatni, ahogy a vak betéved a közértbe, és minden konzervdobozba belegyalogol, a polcokat meg felborítgatja.
Ja, és mondta Laci, hogy erről akkor majd szeretne írni, de mondtam, hogy én is, viszont ahogy Petit ismerem, ő is rá van gerjedve az albumra. Jó zenéknél nem volt eddig ilyen tolongás. :DD
na srácok, jövőre kihúzhatok egy fontos tételt a bakancslistámról. utoljára kb 5 évesen karácsonykor voltam ilyen izgatott és boldog :D:D:D bár a jegyek hétfőn érkeznek, de remélem nem lövik le a postagalambot :D
Oh, a francba. Tipikus esete annak, amikor az öröm elvakítja az embert. Pedig mindig keresek hasonló kiírást, de most nem akadt meg a szemem rajta. Ettől függetlenül bízom még, hátha a jövőben beköszönt egy igazi verzió. Nem lenne rossz, gondolom ebben itt mindenki egyetért. Nem mintha az eredeti OST-vel bármi baj lenne. Eléggé teljes élményt ad, de ebből a zenéből azért hallgatnék, többet, többet...
[előzmény: (21822) Kulics László, 2014-11-23 16:05:22]
Az új Hunger Games egyértelműen feleslegesen lett két részre bontva, és ez nem csak a forgatókönyvírók, hanem helyenként James Newton Howard teljesítményén is érződik, ami képek alatt így is tartja a 7/10-es szintet. Ebben viszont jelen esetben hatalmas szerepe van az alábbi - kétségtelenül hatásvadász - számnak, ami folyamatos repeat gombon van tegnap óta, és ami a jelenet elementáris erejéhez is sokat hozzáad. Nem is tudom mikor rázott ki utoljára a hideg zeneszámtól, pláne ennyiszer egymás után.:)
Nagyon jó tudni, hogy vannak még sokan mások is, akik "ugyanazt" (úgy, mint ugyanazt a lényeget) látták a moziban, mint magam :) beleértve a filmet, na meg persze a zenéjét is.
Számomra végül ez a zene jobb lett, mint az Inception. Azaz annyiban érdekes, hogy ott nagyobb volt a szimbiózis, magában is hallgathatóbb.
Viszont ez az Interstellar annyira mélyen ható, amilyennel annak idején a Fountain-nál találkoztam. Ott ugye annyira tisztán az érzelmek voltak jelen, hogy egyfajta belső utazást képezett le a muzsika. Azt a zenét rengetegszer meg tudtam hallgatni, míg a filmet csak később ismertem meg. A film után meg maga a zene is úgy átértékelődött, hogy sokkal nyomasztóbbá vált, mint előtte.
Az Interstellar esetében majdnem ugyanez a helyzet, de befogadhatóbbak a mély érzelmek, illetve nem csak egy "egyszerű" belső utazást kapunk, hanem képileg egy tényleges utazást...
Valami ilyesmi :) Pontosan azért nem tudom megfogalmazni, amire gondolok, mert a zene majdhogynem 100%-osan pontosan fogalmaz. Azt viszont ide nem tudom leírni ;)
Ez a nő egyébként nagyon jól kitalálta magát.
Videói közül most ez tetszik még, igényesen vannak filmezve is, így nemcsak a zene jön be:
http://www.youtube.com/watch?v=jvipPYFebWc
beindult a zenegyártás a game-eknél. tegnap meghallgattam a az új dragon age aláfestését és hasonlóan zseniális mint a wow. a fenti videó meg egyszerűen kurvajó.
Épp Alberto Iglesias The Two Faces Of January zenéje megy... és hogy valaki karriert csinált abból, hogy totál semleges score-okat ír, az nagyon súlyos.
A Herkules kapcsán ezt írtam korábban, annyira igazam lesz! :DD
"Nem egyszer bebizonyosodott már, hogy érdemes esélyt adni az adott műfajban korábban még nem bizonyító zeneszerzőknek, akik olykor meghálálják a bizalmat. A korábban csak kisebb filmek terén jeleskedő Fernando Velázquez elég nagy meglepetés volt a Herkules zeneszerzői posztjára, és sajnos ő nem igazolta a fenti tézist (közben már jelentkezik Alberto Iglesias is, aki a Ridley Scott-féle Exodusnál próbálkozhat)."
Nagyon örülök, hogy említetted Mansell-t, mert úgy jöttem fel a blogra, hogy most, hogy meghallgattam az Interstellart, megemlítem Clint cimborát meg nekem JNH is beugrott kicsit. De örülök, hogy akkor nem csak én hallottam így. :D
Egyébként az albumról annyit, hogy nekem nagyon tetszett. Külön öröm, hogy minden sallangtól mentes, nincsenek benne felesleges dolgok, nincs túldíszítve. Csak akkor hangos, amikor kell (más kérdés, hogy azt a részt filmben többször biztos beleteszik, mert kötelező - így gondolom, sajna még nem láttam). Szóval én tökre meglepődtem, hogy Zimmer tud ilyen visszafogott, de mégis átgondolt és nagyon érett zenét írni.
Annyiban illik rá az Eredettel való párhuzam, hogy ott is tökéletesen passzol a film gondolatiságához és itt is azt érzem, még látatlanban is, hogy ehhez az űrkalandhoz nincs jobb zene, mint amit Hans Zimmer csinált.
Egyet értek: Debney találta el a leginkább, viszont Djawadi egy nagyon kellemes, Trevor Rabin utánérzésű score-t rakott össze, plusz fektette le a hős rockos, zenei alapjait. Azt mondanám arra a zenéjére, hogy részeiben lényegesen jobb, mint egészében.
Elküldve: 2014-11-25 02:04:26, 
