Srácok! Ez az Isle of Dogs eddig marha jó!!! Még csak a felénél járok Desplat legújabb albumának, de máris imádom. A Grand Budapest Hotel óta várok tőle valami hasonlóra, ami ugye szintén Wes Anderson mozi. Taiko dobok nagy mennyiségben, shakuhachi, mélyen dörmögő férfi kórus és bőséges játékosság. Úgy fest, hogy az utóbbi időben kissé elkényelmesedett szerzőt (Oscar ide vagy oda) Anderson tudja csak kimozdítani a komfortzónájából.
Jó tudni, hogy Giacchino és Pemberton ennyire jóban vannak egymással, habár a kép kissé áthallásos.:) Az külön aranyos, ahogy a twitter poszt alatt David Arnold kommentel.:)
Igaz: a Bíborszín elkerülte a figyelmemet, nem is láttam csak egyszer, régen. Bennem csak annyi maradt meg, hogy nem tetszett (a zenéje viszont egy az egyben kimaradt). A Spielberg által akkortájt pedzegetett komolyabb hangvétel tekintetében nekem a Nap birodalma jött be. Míg az Örökké is csupán az említett két film közti átmenetnek nevezhető.
Amikor nem sokkal később újra visszatért az ilyen mozikhoz, akkor azért az Amistad és pláne a Schindler listája valamint emellett a Ryan közlegény végképp meggyőzött, ami azért nem volt annyira egyszerű, mert inkább a fiktív kalandok vászonra vitele az erőssége, és ami miatt teljesen megkedveltem, de nemcsak az ő munkáit, hanem úgy általában a filmek világát. Sokan mondják, hogy az ő filmjeit csak nézni kell, holott szerintem az érzelmi oldalról nézve és a filmek saját logikarendszerén belül mind-mind eléggé összetettek és gondolkodtatók. Pl. a Jurassic Park sem csak szaladgálás, sőt, ez nem is képezi olyan nagy részét a filmnek. Ettől aztán élmény is megpillantani olykor a dínókat. Rá lehet mondani, hogy mint anno a Cápa forgatásának kínlódásai és szenvedései hozták magukkal azt, hogy ne mutassák annyiszor a csúnya kinézettel mozgatható gumiszörnyet, és helyette annak hatását ábrázolják, viszont mindezzel együtt is (bár egy remek húzás), még mindig nincs jelen akkora nagy százalékban, mint az olyan beszélgetős jelenetek, ahol pl. Quint elmeséli a USS Indianapolis történetét.
A Homályzóna mondjuk nekem szintén kieső terület, későn is ismertem meg, de egyébként az imdb is úgy írja, hogy Spielberg nem csupán a producere, hanem az egyik történet rendezésének a felelőse is volt egyben. A filmet viszont akár ismerjük, akár nem, Jerry Goldsmith nagyvonalakban hozta azt, amit megszoktunk, vagy épp megszerettünk tőle.
Az Amazing Stories viszont elég sok komponista kezét megmozgattatta, melyek közül a két Spielberg részért ugyancsak Williams okolható :)
A Párbajt viszont nézd el nekem! :) Erről tudtam, hogy TV film, viszont nem tudom nem ennyire erősen a rendező főművei közé sorolni :)
Meglepő, hogy egy modern coming of age mozihoz Rob Simonsen egy ennyire retro, szintipopos, industrial rock zenét hozott össze, viszont rettentő kellemes az az egyszerre fiatalos és melankolikus hangulat, amit áraszt magából. A válogatásalbum része elsőre nem kifejezetten tetszett (de egyszer sem rándult ökölbe a számoktól a kezem), annak ellenére sem, hogy meglepően oldschool dalok is felcsendülnek a trendi popslágerek mellett, viszont Simonsen score-jával kiegészülve nagyon klassz kis háttérzene. 7-8/10 körül mozog egyelőre.
A Homályzónában csak producer volt Spielberg, az Amazing Stories-nál viszont Elfman és Silvestri muzsikák voltak, de én kifejezetten a mozifilmjeire gondoltam és a Párbaj is eredetileg TV-film. Egyébként a harmadik Quincy Jones-ra gondoltam a Bíborszín kapcsán.
A három komponista alatt a mostani Thomas Newman és Alan Silvestri mellett Jerry Goldsmith-re gondolsz a Homályzóna kapcsán?
Mert én még például Billy Goldenberg Duel-jét is bírtam (innentől kezdve lehet Spielberg-et is számítani), ami nem nagy szám (mármint a zene), de a film miatt mégsem kerülhető ki, és nem is éppen a "kötelezőség" (ha van ilyen) miatt, hanem azért, mert önmagában is remekül visszaadja a film atmoszféráját.
Igen, a Kémek hídjánál tetten érhető volt Williams hatása nem egy helyen, de a fene tudja, hogy ez Newman tiszteletadásából, Spielberg ráhatásából, vagy a kettőből együtt adódott. Zeneszerzők terén (ezzel együtt azt a három esetet, amikor nem a Mesterrel dolgozott)) meg Spielberg minden alkalommal a szakma legjobbjait foglalkoztathatta... mármint a Maestro után.:)
Azért van szerencséje is, vagy épp sütnivalója, hiszen rendre olyan komponistákat foglalkoztat, akikből nem kifejezetten kell facsargatni a hangjegyeket :)
Abban persze már inkább van szerepe, hogy a megfelelő hangjegyek jöjjenek elő belőlük. Én legalábbis éreztem williams-séget a kémfilm esetében is, pláne most pár hónapja, ahogy napvilágot látott a The Post muzsikája, amivel simán párhuzamba lehetne állítani.
Spielbergnek igen komoly ráhatása van a filmzenékre. Ezt pont múltkor mondta Williams egy podcast adásban, amelyben arról beszélt, hogy a IX. rész lesz az utolsó Star Wars-a. Ebben említette, hogy Spielberg hihetetlenül sokra értékeli a klasszikus zenét és ennek megfelelően használja a filmjeiben is. Éppen ezért kíváncsi vagyok, hogy mit hoz ki SIlvestriből, mert nekem már az is roppantul bejött, amit Newmanből kifacsart a Bridge of Spiesnál.
Ja és az olyan jópofa kis kiruccanásokról nem is beszélve, mint pl. a Flight Of The Navigator, vagy méginkább az ott kiötlött stílust profibb módon prezentáló Young Guns II.
Silvestri (majdhogynem csak a BTTF kivételével) sosem volt annyira téma-, mint inkább stílusorientált. Úgy értem John Williams tényleg mindent kifacsart abból, amit egy többnyire klasszikus hangszerelésű zenekarból lehet, és ezt mind-mind a különféle témák kidolgozására fordította.
Silvestri viszont a stílusokkal játszott profi módon, és azokból hozta ki az általa elképzelt maximumot (tehát e szempontból teljesen jogos a JW és JH párhuzam, sőt, mindig is jogos volt, nálam legalábbis), amikre amikor egyre-másra "ráunt", sikeresen továbblépett.
80-as évek: BTTF hangzásvilága köré építve
90-es évek: Forrest Gump
2000-es: Van Helsing
10-es évek: Avengers
Átmenetek persze vannak, de nekem nem tűnnek annyira mérvadónak.
Ahogy te is mondod, ez a mostani Main Title a jóval korábbi éveit tükrözi, ami nála viszont nem annyira megszokott. Ezért tűnik nekem úgy, hogy bőven van Spielbergnek e tekintetben a zenére ráhatása.
pedig ez nagyon silvestri amúgy :) csak épp húsz évvel ezelőttről. kicsit demo-szagú ez a videó, remélem, ennél kidolgozottabb lesz a végeredmény. és annyira jó érzés hallani ezeket a hangsorokat, mert ez megerősít abban a tudatomban, hogy márpedig Alan Silvestri minimum akkora A-kategóriás zeneszerző, mint Williams (vagy Horner). csodálatos darab, azt hiszem, minden pillanatát imádni fogom.
ez a darab a műfaj indusztriális meggyalázásának egyik legeklatánsabb példája. egy nagyon rosszul értelmezhető hulladék. hogy minden tétel máshogy szól, hogy nem tudod, mikor milyen samplert használnak, hogy az egésznek nincs egy kerete, egy alapja. förtelem. állatorvosi ló.
[előzmény: (25171) Bíró Zsolt, 2018-03-15 01:38:53]
De fura, ebbe eddig nem is gondoltam bele (talán azért, mert az előzetesek alapján sem volt annyira igazán hangsúlyos), hogy a Ready Player One zenéjét Alan Silvestri jegyzi, illetve ugye a filmben felbukkan a DeLorean a legismertebb, filmes kialakításában :) Most a filmzeneborítót látva állt bennem össze a kép e tekintetben.
Erre kíváncsi leszek.
Míg a filmet tekintve így egyre inkább azt érzem, hogy Spielberg elkezdte sajnálni, hogy rendezőként nem az övé minden nagysikerű 80-as évekbeli gyerekmozi (pláne a Vissza a jövőbe).
És mekkora véletlen, hogy a két filmnél ugyanaz a zeneszerző. (Én most az utolsó szót leírva röhögtem fel, a zenét hallgatva inkább sírhatnékom támadt.)
[előzmény: (25171) Bíró Zsolt, 2018-03-15 01:38:53]
Elég ritkán történik meg velem, hogy kiröhögök egy filmzenét, tehát szó szerint felröhögök. Legutóbb a Deadpoolnál történt meg. Ez a következő eset. Már íródik a kritika, méghozzá dühből.
Netes értesülés alapján Spielberg egyik következő munkája Leonard Bernstein életrajzi filmfeldolgozása lesz/lenne. Amire minden szempontból kíváncsi vagyok :)
Na de azért most már tényleg, hogy ne akasszak ki minden Pembert: ON
Az utóbbi napokban szóba került szerzők pedig, ha már ilyen szépen össze lettek gyűjtve, akkor sorba vennék mindenkitől egy-egy tételt (így ezzel kész is az Attila által szorgalmazott Panel-program :D), mert munkáik kapcsán mégiscsak jobban megérdemelnék az emlegetésüket.
Jó szórakozást, szemezgetést, ismerkedést hozzá, ami itt-ott nekem is jól jött!
Itteni névvariációjuk felbukkanásának időrendjében tehát:
Elküldve: 2018-03-22 16:31:43, 
